Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-14 / 62. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Aktív egyetemisták Besztercebánya. Tanulmányi versenyekkel ünnepli március 15-ét a Bél Mátyás Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungariszüka Tanszéke. Az évente megrendezett Bél Mátyás Nap lényege a megemlékezés és a tehetséggondozás. Mivel 1848. március 15-én fiatalok vették kezükbe az események irányítását, ezt a rendezvényt is maguk szervezik a diákok: előadásokkal készülnek a forradalomról, szavalatokkal szerepelnek a műsorban. Az ünnnepséget minden évben egy író vagy költő nyitja meg, idén Mizser Attila, a Palócföld főszerkesztője szól a résztvevőkhöz. A nyelvművelést célzó tanulmányi verseny szintén hagyomány a tanszéken, holnap a helyesírás és a szép magyar beszéd kerül fókuszba. (juk) Emlékezés Kaszás Attilára Komárom. Kaszás Attila színművészre emlékeznek ma a Jókai Színház előtti emlékszobomál halálának ötödik évfordulója alkalmából. Az este hét órakor kezdődő ünnepségen a helyi ipari szakközépiskola diákjai elevenítik fel Kaszás Attila életének epizódjait, beszédet mond Batta György író és Németh István, a Komáromi Jókai Színház művésze. A 2007-ben, 47 éves korában, agyvérzés következtében elhunyt színművész a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett, szorosan kötődött a városhoz, (ú/juk) A Csicska az év európai rövidfilmje lehet Till Attila fesztiválsikere „...nézz a látszat mögé, ne csak a csillogásban lásd a szépséget" Történet a megtisztulásról MT1-HÍR Budapest. Till Attila Csicska című rövidfilmje díjat nyert a finnországi Tampere nemzetközi rövidfilmfesztiválján. A díj egyben jelölés az Európai Filmakadémia (EFA) 2012-es rövidfilmdíjára. A 2500 főt tömörítő Európai Filmakadémia minden évben 15 európai film- fesztivál díjnyerteséből választja ki az év legjobb rövidfilmjét. Az Európai Filmdíjak 25., jubileumi átadásra december 1-jén kerül sor Máltán. 2000-ben Gyarmathy Lívia A mi gólyánk című alkotása lett az év legjobb európai rövidfilmje, majd 2006-ban újra magyar rendező, Kenyeres Bálint vehette át az Európai Füm- akadémia rövidfilm díját Before Dawn című rendezéséért. Till Attila filmje képviselte Magyarországot a tavalyi cannes-i filmfesztivál Rendezők Kéthete programjában is. A mostanában leginkább az egyik kereskedelmi csatorna műsorvezetőjeként ismert Till Attila 2008-ban a Pánik című filmjével mutatkozott be a moziközönség előtt, rendezői debütálása elnyerte a filmszemle közönségdíját. Legújabb előadásának bemutatójával ünnepli meg március 15-ét a kassai Thália Színház. A rendezést az önálló estjeiről is ismert Gál Tamás színművész vállalta el, akinek Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regényének, a szerző által készített színpadi adaptációja lesz az első kőszínházi rendezése. MARSOVSZKY MIKLÓS Ebből az alkalomból beszélgettünk a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház társulatát is megjárt, jelenleg szabadúszóként alkotó színésszel és rendezővel. Hogyan jött az ötlet és a lehetőség, hogy a Gergő és az álomfogók legyen az első kőszínházi darab, amit megrendez? Még az Epopteiás éveinkben meséltem Czajlik Józsefnek, a kassai Thália Színház jelenlegi igazgatójának, hogy egyszer színpadi adaptációt szeretnék készíteni Benkő László Honfoglalás trilógiájának első kötetéből, a Táltosidőkből. Ő ezt tolmácsolta Forgács Miklósnak, a darab leendő dramaturgjának, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy Böszörményi Gyulának van egy táltosokról szóló meséje. Tudtam, ha a dramaturgot érdekli a téma, az nekem is jó, ráadásul bíztam is benne. Tudni kell még, hogy Müller Péter Sziámi nagyon jó barátja Böszörményi Gyulának, ezért rögtön elvállalta a dalszövegírás feladatát, a zenét pedig Lakatos Róbert szerezte. Igyjött létre a csapat. A Gergő és az álomfogók egy csaknem 600 oldalas meseregény. Hogyan lehet ebből színházat csinálni? Más történetet fog látni a közönség, mint ami a regény. Gergő, a főszereplő és további szereplők is megmaradtak, de Böszörményi Gyula szinte egy új mesét írt, mert lehetetlenség lett volna az eredeti regény összes szereplőjét két órában megmutatni. Ez szerintem nem baj, mert így a gyerekek elolvassák majd a regényt is, amit tényleg érdemes elolvasni. Előfordulhat, hogy hiányérzete lesz annak, aki már olvasta és meglátja a színpadi adaptációt, de azt is hozzá kell tenni, a színház varázsa, a színészi játék, a zene, a tánc és az élő beszéd mind-mind gazdagítja az élményt. Mi az, amire egy mese színpadra állításánál vigyázni kell? Minden mesénél, gyermek- és ifjúsági előadásnál egy dologra nagyon odafigyelek. Arra, hogy ugyanolyan intenzitással csináljam, mintha a Hamletet, A három nővért, vagy bármilyen komoly művet vinnék színpadra. Pozsonyban találkoztam az egyik kollégámmal, aki megkérdezte, hogy min dolgozom jelenleg? Amikor mondtam, hogy mesét rendezek, az volt a válasza, nem baj. A szakma egy jelentős része sajnos tényleg így áll a mesékhez. Ezért is köszönet ü- leti az itteni színészeket hozzáállásukért. Az teszi varázslatossá Böszörményi Gyula művét is, hogy minden karaktert az életből vett, és komolyan veszi a gyerekeket és a mese műfaját. Az esti mesemondás például azért csodálatos, mert a szülő is élvezi. Ki tudja mondani mesében a fájdalmait is. Főszereplővé tud válni egy történetben. Ezért gyönyörűek a népmesék is, mert véresen komoly dolgokról szólnak. Ezt a gyerek is élvezi, hiszen ő sem egy másik világban él. Ennek a mesének is az a mondanivalója, hogy nézz a látszat mögé, ne csak a csillogásban lásd a szépséget. Egy kisfiú megtisztulásáról van szó. Nekünk felnőtteknek az a feladatunk, hogy ebből az internettel, plázákkal és miegymással fertőzött világból naponta legalább pár órára kiragadjuk őket. A kassai társulat legtöbb tagját ismerte. Milyen volt a közös munka? Én nagyon féltem ettől a munkától, mert engem ez a társulat úgy ismer mint színészt, és most, erre a hat hétre, el kellett fogadniuk rendezőnek. Azt nem tudom, milyen lesz ennek a darabnak az utóélete, de azt tudom, hogy számomra minden egyes próba hatalmas élvezet volt. Olyan alázatot tanúsítottak a színészek, amilyet én még pályám során nem tapasztaltam. Színészként máshogy néz az ember a kollégákra mint rendezőként. Hadd ne mondjam, hogy rendkívül megalázó helyzetben van a Thália Színház, ami az anyagiakat illeti. Szó szerint szinte a semmiből csináltuk ezt a produkciót. Mindenki erején felül teljesített, a színészektől kezdve az alkotókig és zenészekig. Milyen mértékben kellett kompromisszumokat kötnie a szűkös anyagikeretekmiatt? Hála Istennek, hogy kellett kompromisszumokat kötnöm. Az eddigi sikereimet is annak köszönhetem, hogy nem volt soha elegendő pénz, így egyedi ötletekkel kellett áthidalni azokat a technikai megoldásokat, melyre nem jutott keret. A színházban ez a csodálatos, és a néző is értékeli, ha a semmiből varázsol a színész, ha az ötletek varázsolják el. Lehet bármekkora a költségvetés, a legfontosabb a színészi alakítás. Ha már itt tartunk, nem kívánkozik fel a színpadra? Nagyon jól érzem magam és boldog vagyok, hogy kipróbálhattam a színháznak ezt az oldalát is, de ne tudja meg, mennyire vágyom a színpadra! Nap, mint nap rájövök, hogy igazából azért én színész vagyok. Nem tudnék meglenni életem végéig úgy, hogy csak rendezzek. Megközelítőleg nyolc éve szabadúszó. Elképzelhető, hogy látjuk még valamelyik színházban, állandó társulati tagként? Ami nagyon lényeges, hogy a családom ne érezze a hiányomat. Komáromban próbálkoztam régebben, de nem nagyon tudtam bekerülni. Kassára jönnék akár holnap is, de már annyira berendezkedtünk He- tényben. Gyermekeim imádák az iskolát, ahová járnak, nagyon sok impulzus kéne ahhoz, hogy kiragadjam őket onnan. Talán nem is lennék rá képes, ahogy arra sem, hogy én itt éljek, ők pedig otthon. Egy kocka a Csicskából (Képarchívum' Suszter, szabó, baka, kém - összesen 11 BAFTA-díjra jelölt angol(-francia-német) spionmozi a spájzban Old Spice KASZÁS DÁVID Mennyi még a tizenegy? Kettő. Azaz két BAFTA-díj. Legjobb adaptált forgatókönyv: Bridget O'Connor (nyugodjék békében!) - Peter Straughan, Legjobb brit film (Alexander Korda-díj). A negyedtucatnyi Oscar-jelölés viszont elolvadt. Egy sem maradt. Sebaj. Nem ez a mércéje kusza kémjátszmáknak. Tom Clancy, lan Fleming, Ken Fol- lett, Frederick Forsyth és Henry Graham Greene hírszerzőit sem az elismerések mozgatták. Hát még David John Moore Cornwell (John le Carré) ügynökeit! A suszter, szabó, baka, kém (a Karla-trilógia első darabja, korábban: Az áruló vagy Árulás) transzferéért Tomas Alfredson (...Négyféle barna, Engedj be!) felelt. Az érdeklődő, miután bejött a hidegről, komótos, hideg színekkel kevert (Hoyte Van Hoytema) „nem akciófilmet” szemlélhet. Az MI6 gumitalpú, mélyfedésű informátorainak fedősztoriját kémlelheti, akik saját farkukat kergetik. Aranyban mérhető, ám aktualitásuk miatt gyanús félinformációkat kapirgálnak ki a bipoláris vüág sarkaiból, melybe az oroszországi ház téglái és a „kuzin” (USA) mellett sajátjai is piszkí- tanak. Soraikba kakukk fészkelt, leleplezésére egy nyugalmazott (azaz kirúgott), kicsorbult pengét kaparnak elő (az elhivatott, merengő George Smiley szemüvegét 18 hónapnyi keresgélés után Gary Oldman igazgatja), aki nem is sejti, hogy a kémek olykor-olykor bizony a családi spájzban is meglapulhatnak... A budapesti színt is iktató, '79-ben BBC-s mini-sorozatként már „megénekelt” és rádiójátékként is számon tartott angol (-francia-német) spion- mozit Maria Djurkovic dekorációi között kifent apparátus (Colin Firth, Mark Strong, John Hurt, Toby Jones, Tom Hardy) működtette, amelyhez magyarjaink is hozzájárultak (Csuja Imre, Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter). A neten kifür- készhetőek a szinkronmunkálatok, lehallgathatóak Alberto Iglesias (Pedro Almodovar pajtása) fülbemászó instrumentumai. Érdemes! Ezek után könnyen kitalálhatták, melyik lehet az élete első Oscar-jelölé- sében részesülő Gary Oldman kedvenc arcszesze... Kusza kémjátszma (Képarchívum)
