Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-14 / 62. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 14. Vélemény és háttér 5 Az MKP-nak nem sikerült növelnie szavazói számát, a Híd mintegy 30 ezer választót veszített el Vörös hajnal Nagyjából a papírformá­nak megfelelően alakult a szlovákiai választások végeredménye. A legna­gyobb meglepetés talán az, hogyaSmera szavazatok majdnem 45 százalékát meg tudta szerezni, a ma­gas részvételi aránynak is köszönhetően. RAVASZ ÁBEL Valószínűleg egypárti kor­mány alakul, bár a bejutott jobboldali pártok nem zárkóz­tak el a tárgyalásoktól. A Smer várhatóan megpróbál valakit „berántani” maga mellé a fele­lősség megosztásáért, Robert Fico programjának támogatása azonban minimum kockázatos megoldás lenne bármelyiknek a lehetséges partnerek közül. Maga Fico jelenleg egy állam­férfi képét próbálja kelteni, kérdéses azonban, hogy med­dig tart ki ez a békülékeny hangnem. Nem meglepetés Igor Ma- tovič egyszerű embereinek jó szereplése, bár mind a jobb-, mind a baloldalon sokan bíztak benne, hogy a formáció vég­eredménye a most elért 8 száza­lék alatt marad. Őkjelentikazúj parlament legnagyobb kérdője­lét - ugyan Matovič lelkiismere­ti szavazást ígért (azaz szabad döntést a képviselőinek az egyes ügyekben), nehéz elkép­zelni, hogy az Egyszerű Embe­rek mindenféle kontroll nélkül működnek. A lista 16 képviselő­jétől - különösen magától Matovičtól - médiapolitizálás, populista lózungok és a Fico- kormány éles kritikája várható. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a mérsékelt jobboldal pártjait, amelyek egyfelől Fico, másfelől pedig Matovič közé szorulhat­nak, a retorikai harcot pedig aligha vehetik fel a populisták­kal. Különösen igaz ez az SaS- ra, amely eddig a mérsékelt jobb külső szárnyát képviselte, most viszont úgy kell elhatáro­lódnia Matovičtól, hogy közben nem veszíti el karcosságát. A magyarok képviseletét a parlamentben továbbra is a Híd láthatja el. Az MKP-nak in­tenzív kampánnyal sem sike­rült növelnie szavazói számát, miközben a Híd mintegy 30 ezer, vélhetően zömében ma­gyar választót veszített el. Az első becslések alapján úgy tűnik, az elveszített szavazók főként az otthon maradók kö­zül kerülnek ki, kisebb részük pedig szlovák pártot válasz­tott. Ennek fő oka az intenzív negatív kampányban kereshe­tő - bár a Híd elleni támadások (elsősorban a Gorilla-ügy) vélhetően többeket eltántorí­tott a párt választásától, őket az MKP csak kis részben tudta megszólítani. Az MKP ered­ményének értékét tovább fi­nomítja, hogy az utolsó két hétben kifejezetten azzal kampányoltak, hogy az őket egyébként választani nem ter­vező Híd-szavazók is adjanak rájuk voksokat azért, hogy mindkét magyar párt a parla­mentbe kerüljön. Az MKP bá­zisa tehát biztosan nem nőtt, de a Híd sem lehet teljesen elégedett - számos magyar szavazót vesztett, miközben a szlovák választók között nem sikerült az áttörés, noha az SDKÚ és az SaS is több tízezer szavazót vesztett a kormány bukása óta. A következő négy évben te­hát valószínűleg egypárti Smer-kormány irányíthatja Szlovákiát. Hogy ez milyen vál­tozásokat hoz a magyar kisebb­ség számára, azt nehéz megjó­solni. Robert Fico pragmatikus politikus: olyan döntéseket hoz majd, amelyek a legnagyobb népszerűséget hozzák a pártja számára. A Smeren ezúttal ki­sebb lesz a nyomás, mint 2006-ban volt, mivel az SNS nem jutott be a parlamentbe, a kormányban sem lesz. További féket jelenthet a Híd mint konstruktív ellenzék jelenléte a parlamentben - a Smemek egyes kérdésekben szüksége lehet a hidas szavazatokra az alkotmányos többség elérésé­hez, ez pedig alap lehet egy al­kura ellenzékből is.- Ön vizet keres? Én állást. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Beteg tollvonás PÉTERFl SZONYA Amikor tavaly az egészségügyi miniszter kije­lentette, hogy a gyógyszerárak csökkentésével 100 millió eurót takarít mega tárca, tehát lesz fedezet az orvosok és a nővérek bérének emelésére, elképzelé­seit még a hozzá közelállók sem tartották megvalósítható­nak. Nemcsak az ellenzéki, ha­nem a koalíciós szakértők is legfeljebb40-50milliós spóro­lást tartottak reálisnak. De mert a miniszter bizonyí­tani akarta igazát, kiadta az ukázt: csökkenteni kell a biz­tosítók által térített gyógysze­rek számát, tehát a kiadásokat a betegekre kell hárítani. Az ügybuzgó hivatalnokok egy tollvonással 92 gyógyszert ik­tattak ki a jegyzékből. Abaj csupán az, hogy az esetleg el­avult, hatástalan orvosságok mellett számos bizonyítottan megfelelő, sőt pótolhatatlan gyógyszert is töröltek a listá­ról csak azért, hogy az egész­ségbiztosítók 16 millió euró- val kevesebbet fizessenek. Amikor novemberben kiszi­várgott, hogy az egyetlen, visszérbetegségek gyógyítását segítő gyógyszer térítése megszűnik, a szakmai társa­ságok félreverték a harango­kat. Nemcsak az ellen tilta­koztak, hogy kivették kezük­ből a gyógyulást biztosító szert, hanem az ellen is, hogy valakik megkérdezésük, vé­leményük nélkül döntöttek. Ahogy az lenni szokott, érve­léseiket semmibe vették, ápri­lis 1-jétől a beteg állja az or­vosság teljes árát. Kis hazánk­ban százezer betegről van szó, akik ha meg akarják gátolni a visszérbetegség szövődmé­nyeit, pl. a lábszárfekély ki­alakulását, nem 11, hanem 16 eurót kénytelenek fizetni a tablettákért. Az érintettek ne­vében tiltakozó hazai angio- lógiai társaság szerint sok be­teg nem tudja majd állni a többletkiadásokat, ezért tar­tanak attól, hogy egészségi ál­lapotuk romlása miatt emel­kedni fog a kórházba utaltak, valamint a műtétek száma is. A drága intézeti ellátás pedig még nagyobb adósságokba sodorja az ezer sebből vérző kórházakat. A minisztérium persze ma­gyarázkodik, azzal érvel, hogy több EU-tagországban az egészségbiztosítók ugyancsak nem térítik a gyógyszer árát, sőt a gyógyszergyártó cég Szlovákiában még egyszer annyi pénzt követel a tablet­táért, mint Spanyolország­ban. Ami persze szomorú, ám az árképzés rejtelmei igazán nem tartoznak a betegekre. Egyetlen dolog fontos szá­mukra: anyagilag ne őket ter­helje annak a szernek a költ­sége, amely meggátolja egészségi állapotuk romlását. KOMMENTAR A patrónus kudarca NAGY IVÁN ZSOLT Premier volt a szlovákiai választás a magyar kormány szempontjából. Ez volt az első olyan alkalom, amikor valamely határon túli magyar közösség tagjai szavazhattak, pontosabban: választhattak, hogy saját jelöltjeik közül azo­kat akarják-e, akiket a Fidesz is szeretne, vagy sem. A Fidesz pedig elveszítette az első csatát. Nyilván egyszerűsítése ez a helyzetnek, nem is szeretnék Budapest­ről belemenni abba, a Híd miért igen, és az MKP miért nem, ez a felvidéki választók tudták, józanságukat, ítéletüket mindenkinek el kell fogadni. Főleg azoknak, akiket a döntés nem is érint. Ám Budapestről az is látszik, hogy hiábavaló minden erőfe­szítés, a magyar kormány kiállása és a közmédia megannyi erőfeszítése sem tudta besegíteni az MKP-t a parlamentbe. Pedig visszafogottságról aligha lehet beszélni. Gondoljunk csupán a közrádió határon túliakkal foglalkozó műsorára, ahol még a hivatalos kampány előtt MKP-s vezetők voltak a vendégek, az adás pedig csak arról szólt, hogy ők mennyire nagyszerűek voltak,hogy ennél is nagyszerűbbek lesznek, és hát igen, ott van még a Híd is, de hát.. .meg hát.. .és hát azért a Gorilla-ügyben is érintettek. Mégse jött be. A nagy kérdés ezek után, lesz-e ettől bármüyen változás. Ám költői a kérdés: a válasz nyilvánvalóan nem. A Nemzeti Együttműködés Rendszere nem áll meg a határnál, abból ki­kacsintani pedig bűn. Nem véletlen, hogy az ügyben illetékes kormányfőhelyettes kedden kijelentette: a kormány a Ma­gyar Koalíció Pártját tekinti partnerének. Semjén Zsolt ugyanis úgy véli, ha a határon túliak elcsúsznak a vegyes pár­tok felé, az az asszimiláció előszobája. Az ilyeneknek pedig támogatás nem jár, szólt a verdikt, nagy ívben pottyantva ar­ra, amit a határon túliak szavaztak. És persze tévedés lenne azt hinni, hogy mindez csak Szlová­kia esetében igaz. Jönnek az újabb kihívások: választ előbb Szerbia, majd önkormányzatokat és törvényhozást is Romá­nia. Előbbi esetben még csak-csak béke van, különösebb bel­ső harcról nincs szó. Romániában azonban nyilvánvalóan igen. Sőt, ott lesz igazán. Ebben a felállásban ugyanis még az sincs, hogy az egyik párt tiszta magyar, a másik meg vegyes, itt egyszerűen a Fidesz által támogatott Néppárt és az RM- DSZ csap össze. Presztízscsata jön, ráadásul olyan közösség­ben, ahol a Fidesz-barátság igen erős. Ezért is lesz különösen kínos, ha a patronálás esetleg ott sem működik. Talán akkor még el is gondolkodnak csöppet azon, van-e értelme ennek a „kedvencesdinek”. Bár sok illúziónk nem lehet. Mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, meg az abból kikacsintok.... A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ PER STANDARD Az osztrák liberális Der Standard Paul Lendvai kommentárját közölte a szlo­vák választásokról. A szerző politikai fordulatként érté­kelte a szociáldemokrata el­lenzékgyőzelmét, és rámuta­tott, az önálló Szlovákia megalakulása óta először ért el egy párt abszolút többsé­get a parlamentben. A válasz­tási eredmény szabad kezet ad a „dörzsölt hatalmi tak­tikus” Ficónak a kül- és a bel­politika alakításában - írta. Robert Fico Európa-politiká­jában vélhetően nem bizo­nyul majd „baloldali Orbán­nak” - fogalmazott a cikkíró. Az igazi próbakövet az jelenti a leendő kormányfő számá­ra, hogy a magyar kisebbség­gel szemben populistából „konszenzusos” politikussá váljon. A választási ered­mény „pofon” volt a naciona­listák számára - írta. Az SNS nem jutott be a parlamentbe. „Az irányított budapesti mé­diumok rádiós és televíziós kampánya a Fidesz-barát MKP mellett és az Orbán- kormány által évekig bojkot­tált Híd ellen bumerángnak bizonyult” - fogalmazott. Di­adala után Fico régóta esedé­kes és az EU által is elvárt to­leráns kurzusba kezdhet a magyar kisebbséget illetően, és ezzel „itt is és ott is” elszi­getelheti a szélsőségeseket - vélekedett Lendvai. (MTI) RZECZOSPOL1TA A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap az európai populista baloldal hatalomátvételének része­ként elemzi Robert Fico vá­lasztási győzelmét. A lap Eu­rópa populista baloldala című cike arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a haladó, nemzetek feletti baloldali ideológia teljesen átértéke­lődött: provincionálissá, na­cionalistává és unióellenessé vált. A modem szlovákiai baloldal például Brüsszel joghatóságának csökkenté­sét követeli. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents