Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-13 / 61. szám, kedd
FOCITIPP ■ 2012. MÁRCIUS 13. 14 INTERJÚ www.ujszo.com Igen, volt. Tehát nem kell feltétlenül az öltözőben lapítani, annak örülve, hogy ma nem értünk jött a hatóság. Hanem van alternatíva. Fel kell keresni a nyomozókat. Mi volt az első reakciója, amikor megtudta, hogy Aczél Zoltánt felmentette az MLSZ fellebbvite- li bizottsága? Először is: a büntetőeljárás teljesen függeden az MLSZ kompetenciájába tartozó fegyelmi eljárástól... Ez nyilvánvaló, de a közvélemény csak a kulcsszót hallja meg; azt, hogy Aczélt felmentették. Aczél Zoltán és az ő ügyvédje sok látványos kijelentést tett már korábban is, s ezúttal is hadd pontosítsák: nem felmentették Aczél Zoltánt, hanem megszüntették ellene az eljárást, elévülés okán. Éppen Aczél Zoltán az, aki beletartozik az imént említett, „önálló intézkedésre jogosult személy” kategóriába, őt kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség, gazdasági vesztegetés vonatkozásában ez a legsúlyosabbnak minősülő bűncselekmény. Büntetőjogi szempontból nem évült el Aczél Zoltán ügye. finn Tampere Unitedről is. Van- nak-e arra utaló jelek, hogy a bundamaffia Magyarországon is sikerrel beépült egyes klubstruktúrákba? Mi is ismerjük ezeket a külföldi példákat, de inkább úgy fogalmaznék: most még idő előtti volna válaszolnom arra, hogy hasonló jelenség Magyarországon is tapasztalható-e. Néhány nappal az után, hogy a hatóságok őrizetbe vették a REAC hat egykori vagy jelenlegi játékosát, öngyilkosságot követett el Kutasi Róbert, a rákospalotai egyesület klubigazgatója. A TV2 Tények című műsora szerint Kutasi hatoldalas búcsúlevelet hagyott hátra, s ebben a levélben terhelő információk szerepelnek a magyar futball több „fontos •szereplőjéről”. Mi igaz ebből? Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy Kutasi Róbert nem szerepelt az eddig kihallgatott gyanúsítottak között. Hogy bármilyen értelemben érintett volt-e az általunk vizsgált ügyben, arra jelenleg nem áll módomban válaszolni. Ami pedig a sajtóban megjelent, a búcsúlevélről szóló találgatásokat filed: ezekkel mi is szembesültünk, és azon dolgozunk, hogy ellenőrizzük az ezzel kapcsolatos információkat. A bochumi ügyben pincékbe zárt futballistákról is szó van, az AP hírügynökség jelentései szerint előfordult, hogy a bundamaffia erőszakos módszerekkel próbált meg eredményt elérni, például egy luxusszálloda szakácsának kellett drogokat kevernie a futballisták ételébe. Magyarországon megpofozott futballistákat, késsel megkergetett válogatott játékosokat emlegettek, az MLSZ pedig két évvel ezelőtt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a bundaügyről nyilatkozni kifejezetten veszélyes, s még írni sem életbiztosítás. Valóban ennyire komoly a helyzet? Az ügy felderítésének kezdeti stádiumában Magyarországon sem lehetett kizárni az ilyen cselekmények előfordulását, mivel voltak erre vonatkozó adataink más országokból. A látókörünkbe került gyanúsítottak esetében azonban szelídebb módszerekkel történt a manipuláció. Említette már, hogy együttműködnek más országok nyomozó hatóságaival. Mi a helyzet Olaszországgal? A La Repubblica értesülései szerint a tavaly májusi Lecce-Lazio (2-4) mérkőzés eredménye nem a pályán dőlt el, s ezzel kapcsolatban megemlítik az egykori kispesti futballista, Borgulya István nevét, aki a Peruban elfogott S. László jó barátja. Mit lehet tudni az olasz szálról? Számos olyan szálat vizsgálunk, amely szélesebb körben eddig nem nyert publikálást. A konkrét kérdésre pillanatnyilag a nyomozás érdekében nem áll módomban válaszolni. Ha már Olaszország: tavaly júniusban az Ultima Scommesa (Utolsó fogadás) fedőnevű rendőrségi akció során több egykori olasz futballistát őrizetbe vettek, köztük Giuseppe Signorit, a korábbi háromszoros olasz gólkirályt, aki a 2005/06-os szezonban Sopronban futballozott, illetve Mauro Bressant, a Fiorentina egykori futballistáját, aki nem is olyan régen szintén Magyarországon dolgozott, méghozzá a Vasas klubigazgatójaként. Van magyar vonatkozása annak az ügynek? Ugyanazt felelem, mint az előbb: a kérdésre a nyomozás érdekében pillanatnyilag nem áll módomban válaszolni. Tegnap a magyar hatóságok őrizete alá került a szingapúri Wilson Raj Perumat, aki a finn fogadási csalások főszervezője volt, s aki 12 hónapot töltött egy finnországi börtönben, egyes sajtóértesülések szerint pedig a 2010-es dél-afrikai világbajnoksággal kapcsolatos fogadási csalásokkal is vádolható. Mi tudható róla? A nyomozás érdekében pillanatnyilag erre nem áll módomban válaszolni. Immár olyan futballista is a hatóságok látókörébe került, aki válogatott volt: K. Vince egyszer, E. Károly kétszer lépett pályára a magyar címeres mezben. Különböző forrásokból tudható, hogy a behálózott játékosok olykor más juttatásokat kaptak. Eiőfor- dulhatott-e, hogy a bundaszervezők nemcsak pénzzel fizettek a játékosoknak, hanem külföldi szerződésekkel, esedeg „jutalomválogatottság” is része lehetett az üzletnek? Vesztegetésnél nem feltétlenül pénzről van szó, a felajánlott előny más jellegű is lehet. Az eddig közölt gyanúsításoknál ez a felajánlott előny készpénz volt; de hogy ezen túl mi van még a látókörünkben, s abból mit tudunk bizonyítani, arra egyelőre a nyomozás érdekében nem válaszolhatok. Eleinte sokat cikkezett a magyar sajtó a Debrecen érintettségéről. Vesztegetési kísérlet jelentésének elmulasztása miatt az UEFA két évre eltiltotta Vukasin Poleksicet, a debreceniek kapusát; Volker Talarowski, a bochumi bíróság szóvivője pedig úgy nyilatkozott: a hajdúságiak Young Boys Bem elleni, 2008-as kupameccsén manipulált eredmény született, s a csalásban majdnem minden debreceni hátvéd („nahezu alle Abwehrspieler”) érintett volt Valós információk ezek? A német kollégák kijelentéseit nem tisztem kommentálni. Egy példa a sok közül: a 2010/11- es szezon hajrájában a Kaposvár— Szolnok (0-1) mérkőzés után a kaposvári edző öt játékosát a tartalékcsapatba száműzi, a Sport Plusz hetilap pedig idézi Győri Gábor, a Kaposvári Rákóczi FC elnökségi tagjának véleményét, aki szerint a kaposvári csapatból „többeknek jobb motiváció volt a vendéggyőzelem 7,7-es szorzója, mint a saját becsülete”. Mihez kezd a nyomozó hatóság az ilyen információkkal? Ez a nyomozás nem sajtóhíreken alapul. Nem állítjuk, hogy Magyar- országon csak az általunk őrizetbe vett személyek lettek volna érintve a fogadási csalásokban. Nem állítható az sem, hogy csak egyeden elkövetői kör van az országban. Természetesen sok meccs kapcsán kiáltottak már bundát, minden ilyenre nem tudjuk felkapni a fejünket, de szeretném hangsúlyozni: ha bárkinek konkrét információi vannak ezzel kapcsolatban, főleg akkor, ha az illető a futball területén mozog, akkor annak kutya kötelessége bejelentést tenni. Régóta hivatkozási alap a bundaügyet tárgyaló sajtócikkekben, hogy 2004-ben a Nemzeti Sport újságírója, Vajda György tulajdonába került egy füzet, amelyben egy szerb központú, egész Európát behálózó fogadási maffia felépítése szerepelt, s a behálózott személyek között nemcsak futballisták, hanem újságírók és celebek is szerepeltek, „El lehet ítélni a játékosokat, de meg kellene érteni, mit miért csináltak. Sokan olyan klubokban játszottak, ahol hónapokig nem jött meg a fizetés, miközben el kellett tartani családokat. Lehet, hogy megköveznek érte, de kimondom: nem biztos, hogy a bundázó játékosok ennek az ügynek a főbűnösei.” Ezt Urbán Flórián, a Vasas vezetőedzője nyilatkozta kedden a Digi Sport Reggeli Start című adásában. Ezzel tulajdonképpen sajnálni való áldozatoknak nevezte a fogadási csalások elkövetőit. Mi a véleménye erről? Nem értem Urbán Flórián motivációit. Nyilatkozata azt sugallja, hogy a fogadási csalások kapcsán megélhetési bűnözőkről van szó. Ez a kifejezés nem büntetőjogi kategória, a köznyelvben arra használjuk, ha valaki például az éhhaláltól menti meg a családját lopással, s akkor ez mintegy erkölcsileg felmenti az elkövetőt. Nos, mi a büntetőeljárás során nem találkoztunk olyan nehéz életkörülményekkel, amelyekből felsejlett volna a megélhetési bűnözés verziója. Sőt: a magyar ádagnál jobb életkörülményekkel találkoztunk. Néhány évvel ezelőtt egy kínai kartellnek tulajdonrésze volt az AC Allianssi finn élvonalbeli klubban, s ugyanez hírlett a „Ma már tudjuk, hogy egyes bundaszervezők (akikkel találkozni fognak ebben a könyvben) azt állították, segítettek megbundázni néhány magyar csapat - köztük az Újpest, a Honvéd és a Debreceni VSC - mérkőzéseit. Vannak olyan európai bundaszervezők, akik egy német bíróság előtt kijelentették, hogy magyar mérkőzések megbundázásán dolgoztak. Tétjeiket az ázsiai piacon tették meg. Az átlagos magyar futballista fizetése sajnos olyan alacsony, hogy senki sem gondolta, hogy a bundaszervezők végül nem találnak valakit, aki majd nekik dolgozik. S képzeljék el a helyzetet az alsóbb osztályú bajnokságokban, ahol szintén létezik sportfogadás, s ahol a játékosok még kevesebb fizetést kapnak (ha kapnak egyáltalán)." (Részlet a szerzőnek a magyar kiadáshoz írott előszavából. Recenziónk a könyvről: A csalók köztünk vannak; Föcitipp, 2011. november 15.) »Dr. Fazekas Géza Gyulán született (1969), a jogi egyetemet Szegeden végezte, ismereteit Budapesten gazdasági büntetőjogi szakjogászi végzettséggel egészítette ki. 1995 óta dolgozik az ügyészségen, kiemelt gazdasági büntetőügyekkel foglalkozik. Jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese. 2001 óta a szolgálati helyein szóvivői feladatot is ellát. (Fotó: Somogyi Tibor) valamint harminc bundameccs, köztük a Manchester United- ZTE (5-0), a Dunaferr-Omonia Nicosia (2-4) és a 2002-es Ma- gyarország-Horvátország (0-2) mérkőzés. Remélhető-e, hogy egyszer ezekkel kapcsolatban is kiderül az igazság? Az általunk vezetett nyomozás nagyon kiterjedt, s az ügy minden ilyen lényeges pontját figyelemmel kísérjük. De arról nem beszélhetek, hogy konkrétan milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésünkre, s azok mit bizonyítanak. K. Zoltánék védőügyvédje nyilatkozta tavaly a Harmadik Félidő című tévéműsorban, hogy az ügy leghamarabb négy-öt év múlva zárulhat le. Ön is így gondolja? Semmiképpen; a magyar büntető- eljárási törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az első gyanúsításközléstől számított két éven túl nem tarthat egyeden nyomozás sem. Ebben az ügyben 2011. június végén történtek az első gyanúsításközlések, tehát a nyomozás maximum 2013. június végéig tarthat. Mivel pillanatnyilag tíz személy van előzetes letartóztatásban, arra törekszünk, hogy ezt a kétéves időkeretet se merítsük ki, és a lehető leghamarabb felgöngyölítsük az ügyet. Az Index forrásai szerint a bundamaffia hétvégenként háromnégy meccs eredményét manipulálhatta Magyarországon. Reális ez a szám? Erre csak azt tudom válaszolni: ha bárkinek konkrét információja van a futballmérkőzések manipulációját illetően, azt szeretettel várjuk a Zichy Jenő utca 14-be, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség székel. Ne a médiának újságolja el, hanem nekünk. Van-e példa arra, hogy a gya- núdan futballisták utóbb feljelentést tesznek csaló csapattársaik ellen, olyan alapon, hogy a bundameccsen elszenvedett vereség miatt ők - a becsületesek - nem kapták meg a győzelmi prémiumot? S van-e példa arra, hogy sportfogadók feljelentik a bundázókat, mert szelvényükön éppen az a mérkőzés ment el, amelyről utóbb kiderült, hogy manipulált volt? Ilyen esettel még nem találkoztunk. Declan Hill írja a Bunda. Futball és szervezett bűnözés című könyvében, hogy a közép-kelet-euró- pai futball ideális terepet jelent az ázsiai bundaszervezőknek - és tételesen felsorolja ennek okait. Olvasta ezt a könyvet? Olvastam. Sőt: Declan Hifit a nyomozásba is bevontuk. Nem sziszifuszi munka az, amit végeznek? Hiszen amíg sportfogadás létezik, addig csalók is lesznek. Ön szerint megtisztítható a futball? Ez egy összetett kérdés. Nem önmagában a büntetőjog kérdése, hanem egy komplex problémakör. A büntetőjog már csak a végső eszköz. Ultima ratio. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények teljes fölszámolása egy utópia. A bűnözés mindig a társadalom része marad, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben. A mi célunk pedig éppen az, hogy a magunk eszközeivel csökkentsük a hajlandóságot a bűncselekmények elkövetésére. Köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt Gazdag József Szlovák szál egyelőre nincs a bundaügyben, de a nyomozás előrehaladtával ez megváltozhat. » Declan Hill: Bunda. Futball és szervezett bűnözés
