Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-13 / 61. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 13. A politológus szerint a Smer szavazói titkolják, hogy Ficóra szavaztak, ezért nehéz előre megbecsülni a párt eredményét Most sem volt pontos az exit poll felmérés AZ EXIT POLL ES A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 44,41 Smer MVK Focus Eredmény j ^-Trifo55—p-M M 6,g . , 6.1 iicm ^4,4^ S'j 4.4 4.28 4,1 4,55 KDH OĽ SDKU Híd SaS MKP SNS • Adatot százalékban. Fonás: statisztikai hivatal, SITA Pozsony. Ahogy 2010-ben, úgy idén is aránylag pontatlanok voltak az exit poll felmérések. DEMECS PÉTER A Smer 73 mandátumot szerzett, a többin a KDH, az Egyszerű Emberek, az SDKÚ, a Híd, az SaS és az MKP osztozik - így festett az MVK ügynökség szombaton este tíz után közzétett exit poll felmérése. Az ügynökség a Smer és az MKP esetében tévedett a legnagyobbat. Az exit poll felmérés nem kérdőíves közvélemény-kutatás, hanem egyfajta párhuzamos szavazás. Miután a polgár kijön a szavazóhelyiségből, a folyosón megkérik, ismételje meg a voksolást. Nem kell elárulnia, kire szavazott, szavazócédulát és borítékot kap, és azt urnába dobja. Ezenkívül megkérdezik az életkorát, nemzetiségét, foglalkozását. A HZDS-ére hasonlít a Smer szavazója A grafikonból is kiderült, hogy egyik ügynökségnek sem sikerült a Smer valós eredményéhez közelítő adatokat mérnie. Grigorij Mesežnikov politológus ezt azzal magyarázza, hogy a Smer szavazói egyszerűen nem hajlandóak bevallani azt, hogy Robert Ficóra szavaznak. „A kilencvenes években ez volt jellemző a HZDS szavazóira, akkor is sokan titkolták a nyilvánosság előtt, hogy Vladimír Mečiarra szavaztak. Most ugyanez a jelenség mutatkozik a Smemél, melynek szavazói úgymond meéiarizálódnak” - mondta lapunknak Mesežnikov. Ezt a két ügynökség vezetője, Pavel Haulík (MVK) és Martin Slosiarik (Focus) is alátámasztotta. ,A felmérés készítése során a megkérdezettek 10-15 százaléka nem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre”- mondta Slosiarik. Nagy részük feltehetően a Smer rejtőzködő szavazója. A pontosabb felméréshez idő kellene Haulíkot 2010-ben Robert Fi- co is bírálta, mert az exit poll hét százalékkal rosszabb eredményt mutatott a Smemek a valódinál. Haulík azzal védekezik, gyakran a politikusok kijelentései viszik rá a választókat arra, hogy ne vá- laszoljanak, vagy megtévesztő választ adjanak a kérdezőbiztosoknak, és ez vezet a pontatlanságokhoz. Slosiarik szerint csak úgy kaphatnának pontosabb eredményeket, ha elemeznék azokat a választókat, akik nem akartak részt venni az exit poll felmérésben. Szombaton ezt a Focusban megtették, így az eredetileg 5 százalékos különbség 0,71 százalékos pontatlanságra változott, ezt viszont időhiány miatt már tudták bedolgozni a nyilvánosságra hozott felmérésbe, csak az éjjel egykor ismételten közzétették az adatokba. Sajátos, de működő módszer A Sme napilap felfigyelt egy amerikai politológus, Kevin De- egan-Kraus választási felmérésére, aki szinte pontosan, 0,32 százalékos különbséggel saccol- ta meg például a Smer eredményét. Az eredményt úgy tippelte meg, hogy az exit poll eredményhez hozzászámolta a 2010-es exit pofi és az akkori végleges eredmény közti különbséget. Haulík szerint ez csak szerencsés véletlen, Slosiarik pedig állítja, ezt csak független elemző engedheti meg magának, de egy ügynökségnek van bizonyos felelőssége a megrendelővel szemben, s ilyen, feltételezéseken alapuló módszerekhez nem folyamodhat. Az SaS listáján mindössze 4500 karika is elég lehetett a bejutáshoz Egyre többen karikázzák a jelölteket A magyar pártok jelöltjeinek preferenciaszavazatai Híd 2012 °/o 2010 % Bugár Béla 121 414 69,0% 137 913 67,1% Simon Zsolt 50 903 28,9% 56 005 27,3% Sólymos László 21 119 12,0% 8 090 3,9% Chmel Rudolf 19 615 11,1% 12 363 6,0% Nagy József 18 820 10,7% 12 864 6,3% Gál Gábor 17 543 10,0% 21 149 10,3% Bastrnák Tibor 12 011 6,8% 24 019 11,7% Šebej František 11213 6,4% 12 922 6,3% Érsek Árpád 8 558 4,9% 5 099 2,5% a pártra adott voksok 176 088205 538MKP 2012 % 2010 °/o Berényi József 44 675 ■ 40,8% 21441 19,6% Csáky Pál 25 805 23,6% 52 306 47,7% Bárdos Gyula 20 523 18,7% 21943 20,% Szigeti László 19 559 17,7% 22 315 20,4% Farkas Iván 13 679 12,5% 11 785 10,8% Horváth Árpád 9 190 8,4% nem indulta pártra adott voksok 109 483109 638Ebben a ciklusban a pártok finanszírozása 48 millió euróba kerül Milliók a parlamenti pártoknak, az MKP is kap állami támogatást MÓZES SZABOLCS Pozsony. Soha ennyi jelölt nem karikázta magát befutó helyre, mint az idei választásokon. 15-en voltak, akik nem befutó helyről kerültek be a parlamentbe, de rajtuk kívül is több képviselő köszönheti mandátumát a karikázásnak. Tíz éve 1, hat éve 7, tavalyelőtt 11, most pedig 15 képviselő karikázta fel magát befutó helyre. Ők csakis annak köszönhetik mandátumukat, hogy a választók ázó nevüket is bekarikázták a listán. A legtöbben, öten az Egyszerű Emberek listájáról jutottak be így, ám közülük négy jelölt „ugrása” valószínű volt - Igor Matovič és három egyszerű társa már 2010-ben is a lista (akkor az SaS listája) végéről jutott be a parlamentbe. A Matovič-listán ka- rikáztak a legtöbben (a választók 87,7%-a), ám meglepetésre csak 11 jelölt kapott több mint 3%-nyi karikát. A Smemél nincs súlya a karikázásnak A karikázások egyedül a Smernél nem segítettek. Ennek oka elsősorban az, hogy a párt több mint 1 millió voksot kapott, így a 3%-os minimális preferenciaszint, amivel „mozdulni” lehet a listán, rendkívül magas - 34 ezer. Ennél több elsőbbségi szavazatot csak 10 smeres jelölt szerzett, de ők egyébként is az első húsz hely valamelyikén tanyáztak. Egyébként a Smer az egyetlen párt, amelynél azóta, hogy bevezették a karikázással előrejutás lehetőségét, egyetlen jelölt sem tudott élni az eséllyel. Az SDKÚ és az SaS három-három, a KDH és a Híd két-két jelöltje ugrott befutó helyre. A Hídnál Nagy József (14.-ről 5. helyre) és Csicsai Gábor (18.-ról a 13.-ra). Mégtöbb azon jelöltek száma, akik a preferenciavok- soknak köszönhetően őrizték meg befutó helyüket. Egy példa: a Hídnál ketten jutottak be karikázással az első 13-ban. Ha a listán eredetileg 13. František Šebej nem szerzett volna több mint 3%-nyi karikát, akkor a két felkarikázott jelölt miatt lejjebb csúszik és kiesett volna. Ám mivel a Híd listáján összesen 17-en szereztek több mint 3%-nyi elsőbbségi voksot, így elmondható, hogy mindenki, aki bejutott, csak a karikázásnak - nem pedig a párt közgyűlése által jóváhagyott sorszámnak - köszönhetően ül be a parlamentbe. Ugyanez mondható el az SDKÚ listájáról is: 14-en szereztek több mint 3%-nyi voksot, de a párt csak 11 képviselői helyet szerzett. Meglepően sokan kaptak 3%-nál több karikát az MKP listáján — összesen 18 jelölt. Berényi- ék viszont nem lépték túl a bejutási küszöböt, így egy képviselő- jüksemlesz. Magyar karikák A Hídnál továbbra is Bugár Béla számít a legnépszerűbb politikusnak. Mi több, az összes pártelnökközül arányaiban ő kapta a legtöbb karikát-69%-nyit-, ami jobb mint 2010-es eredménye. Elemzők már korábban rámutattak, a Híd elsősorban Bugár népszerűségéből profitál, nélküle érezhetően gyengébb eredményt érne el a párt. Bugár és a második Simon Zsolt között 40 százalékpontos a különbség, ennél nagyobb különbség csak Matovič és az OĽaNO listáján második legtöbb karikát szerző Erika Jurinová között volt. Az MKP listáján Berényi Józsefnek sikerült megőriznie az első helyet, ám a pártelnökök között az egyik legkevesebb karikát - 40,8%-nyit - kapta. Az exelnök Csáky Pál támogatottsága két év alatt megfeleződött, ám még így is a 2. helyen végzett. Az MKP lista következő három helyét is a korábbról ismert politikusok foglalták el. A listán a legjobban szereplő újonc Horváth Árpád gútai polgármester volt 9 190 karikával. Ennyi preferenciaszavazattal még a választásokon második KDH listájáról is a parlamentbe juthatottvolna. A leggyengébb eredménnyel bejutó SaS listáján 4508 karika is képviselői mandátumot jelentett volna. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szombati parlamenti választások az állam szempontjából nemcsak komoly kiadással, hanem némi bevétellel is jártak. Azok a pártok ugyanis, amelyek nem szerezték meg legalább a voksok 2 százalékát, elesnek a választások előtt letétbe helyezett összegtől. A kaució minden egyes párt esetében 16 596 euró. Mivel a hétvégi voksesatá- ban az induló 26 politikai pártból mindössze 8 lépte túl a 2 százalékos küszöböt, ezért 18 szubjektum pénze „bennragadt”. Ez együttesen 298 728 eurónyi bevételt jelent az államkassza számára. Többek között a 90-es évek meghatározó mozgalma, a HZDS, továbbá a 99% és Nora Mojsejová pártja is lemondhat a letétbe helyezett összegről. Á kis pártokból származó ezen bevételeket természetesen jócskán felülmúlják a többieknek kifizetett állami támogatások. Minden párt, amelyik túllépi a 3 százalékos küszöböt, éves állami támogatásban részesül, mégpedig a megszerzett voksok arányában. A parlamentbe jutó pártok emellett további dotációban részesülnek. Az abszolút többséget megszerző Smer kasszájába valóságos pénzeső hullik, ebben a választási ciklusban összesen 23,7 millió euró bevételéhez jut. Ebből 8,92 millió eurót kap a megszerzett szavazatok után, ugyanennyi pénzt, 8,92 millió eurót pedig négy évre szétosztva működési költségekre. Végezetül a parlamenti mandátumok után 5,85 millió euró üti a markát. A pártbevételek terén a második helyen a KDH áll 5,05 millió euróval, a harmadik a Matovič-féle Egyszerű Emberek 4,94 millióval, a Híd pedig kis híján 4 millió eurót kap. Együttesen a 8 párt finanszírozása a most kezdődő 4 éves ciklusban 48,1 millió euróbakerül. A 3 százalékos küszöböt átlépő pártok minden egyes voks után az előző éves országos átlagkereset 1 százalékának megfelelő összeget kapnak, ami a 201L-es, 786 eurós átlagbérből kiindulva 7,86 euró. A parlamenti mandátumok esetében az első 20 helyért az átlagbér 30-szorosa jár, a 21. parlamenti helytől kezdve pedig a tízszerese. (Tpk, shz) Pártpénzek Az MKP-nak minden egyes voks 75 eurót jelent, a választások győztese, a Smer több mint 20 eurót kap egy-egy szavazat után (Somogyi Tibor felvétele)
