Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-09 / 58. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 9. Kertészkedő 25 A bogyósgyümölcsűek könnyen kezelhetők, alakíthatók, gyorsan termőre fordulnak, de legfőbb értékük a nagy termőképességükben rejlik Értékes bogyósok a házikertben A bogyóstermésűek korán fakadnak, ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. Ha mégis tavaszra maradna, erre nagyon korán kerítsünk sort. (Fotó: Hocsi) A bogyósgyümölcsűek közé soroljuk a málnát, a szamócát, a piros és a fekete ribiszkét, a köszmétét, a riszmétét és a tüskétlen szedret. Valamennyi korán fakad, ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. Ha mégis tavaszra maradna, erre nagyon korán kerítsünk sort. BEIUCZ JÁNOS Bogyósgyümölcsűek kiváló beltartalmi értékű, sokoldalúan felhasználható gyümölcsöket teremnek. Rendszerint fásodott szárnak, de nem hasonlítanak a gyümölcsfa ágrendszeréhez. Könnyen kezelhetők, alakíthatók, gyorsan termőre fordulnak, a kertben díszítő célra is alkalmasak. Legfőbb értékük a nagy termőképességükben rejlik, valamint abban, hogy házilag is könnyen tartósítható termésük akkor érik, amikor a többi gyümölcstermő növényünk termése még nem fogyasztható. Bő termés kis területről A bogyósgyümölcsűek nem hiányozhatnak a házikertekből, mert viszonylag kis területen képesek kitermelni a család gyümölcsigényét: a szamóca, málna, szeder a piros ribiszke és a köszméte négyzetméterenként 1-2 kiló gyümölcsöt, a fekete ribiszke 0,5-1 küót terem. Ennek alapján egy négytagú család évi szükséglete szamócából, málnából 10-20 négyzet- méteren, piros és fekete ribiszkéből 3-5 bokron, köszmétéből 1-2 bokron vagy 2-3 törzses fácskán, szederből 1-2 tövön megtermelhető. Ehhez természetesen az kell, hogy a bogyósok az igényüknek megfelelő, jó termőképességű helyre kerüljenek, és megfelelő kezelésben, metszésben részesüljenek. A bogyósok termesztési igényei A szamócát kertünk napfényes és legjobb talajadottságokkal rendelkező részébe ültessük. Árnyékos helyre semmiképpen ne kerüljön. Bár minden bogyósunk megérdemelné a jó fényviszonyokat, a málna, a ribiszke és a köszméte a délutáni mozgó árnyékot viszonylag jól viseli. Fa alá vagy tartósan árnyékos helyre ne kerüljenek, mert felnyúlnak, keveset és gyenge minőségű gyümölcsöt teremnek. A ribiszkebokor ültethető ösz- szefüggő sövényként utak és kerítések mentén, továbbá magas koronájú fák elé. A köszmétét - főleg a tüskés fajtájúakat - ne ültessük a közlekedő utak mellé, mert tüskéik sok kellemetlenséget okozhatnak. A tüskétlen szeder fényigényes, szárazságtűrő, a talajra kevésbé igényes, ezért napfényes helyen, bárhol elhelyezhető. Lehetőleg szélámyé- kos helyre kerüljön. Minden bogyós jól szaporítható. Ha nem vagyunk elégedettek a fajtával vagy bővíteni szeretnénk a fajtakínálatot, akkor vásároljunk, esetleg kérjünk ültetőanyagot a kertszomszédtól, ismerőstől. A törzses formákat viszont meg kell vásárolnunk, ha önmagunk nem rendelkezünk alanyként használható arany ribiszkével, ü- letve ha nem tudjuk elvégezni rajtuk az oltást. En azt tartom, hogy törzses ribiszkét, köszmétét termelési céllal nem érdemes ültetni, mert lényegesen kevesebbet terem, rövidebb életű, mint a bokor forma. Viszont előkertekben díszcserjeként jól mutat. A málna sajátosságai A málna félcserje, amely ún. termővesszőkön terem. A termővesszők életük során kétszer teremnek, majd elhalnak és elszáradnak. A málna járulékos gyökérrendszere 5-30 cm mélyen helyezkedik el a talajban. A termővessző alatt a talajban bolyhos gyökérzet táplálja a termővesszőt. Rajta ún. alapi rügyek találhatók, ezekből hajtanak ki a tősarjak. A járulékos rügyekből bármikor - augusztustól a téli nyugalmi időszak kezdetéig, illetve koratavasztól május közepéig - inda formában gyökérsarjak is kinőhetnek, éspedig a termővesszőtől 40-50 cm-re. Ha a gyökérsaijat nem használjuk fel szaporításra, akkor a helyén marad, gyökérzete berendezkedik az új termővesz- sző táplálására, és új tősaijként él tovább. A Lloyd George típusú málnafajták esetében évente két terméssel számolhatunk: az első termést június-július során hozzák az ősszel kinőtt majd áttelelt hajtások. A most tavasszal kinövő hajtások év közben érnek termőhajtásokká, ezek szeptembertől a fagyokig teremnek. A málna metszése Ha késő ősszel nem metéltük ki a letermett termővesszőket, akkor a málna mostani metszését ezzel a munkával kezdjük. Nem lehet őket összetéveszteni, hiszen el vannak száradva és jól töredeznek. Minél tovább a málnásban maradnak, annál veszedelmesebbek, mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. Ezután az elsőéves (most fakadó) sarjakat, a következő évi termés alapjait ritkítjuk meg. Ajánlatos négyzetméterenként 5-6 termővesszőt hagyni. Jól gondozott, támrendsze- res kultúrában a termővesszők akár 2 méteresek is lehetnek. Csúcsukon elszáradt virágok vagy megszáradt bogyók találhatók. El kell döntenünk, hogy a termővesszők csúcsait milyen magasságnál metéljük- le. Kiskertben ez akár 1,5 méter is lehet. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek, belőlük rövid, kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. Ha ezeknek a termővesszőknek van oldalelágazásuk, akkor azokat ajánlatos 20-25 cm-re lerövidíteni. A ribiszke metszése A ribiszke 1-2 méter magas, tüskétlen cserjetörzses bokor. Közvetlenül a talaj felszíne alatt található a cserjetörzs, amely valójában egy több mellékágra oszló összgyökérzet. A cserjetörzsből törnek fel a tőhajtások, így segítve a bokor megújulását. Ezért vannak a bokorban különböző életkorú termővesszők. Azt szoktuk javasolni a kertészkedőknek, hogy a ribiszkét 5 centiméterrel ültessük mélyebbre, mint a faiskolában volt, hogy a tőhajtások száma minél több legyen. Az éves tőhajtások még nem hoznak számottevő termést, csak az idősebb elágazások. A piros és fehér fajták a termést a kétéves elágazásokon hozzák, a fekete fajták az éves vesszőkön (hajtásokon). A piros ribiszke metszésénél kimetéljük a legöregebb, 6-7 éves termőgallyakat, továbbá a meghasadt, megtört, beteg és pajzstetves részeket. Amennyi idős gallyat kivágunk, annyi új tővesszőt hagyunk meg. A bokorban levő termőrészeket megigazítjuk, a nagyon kiállókat lerövidítjük. A termővesz- szők csúcsait 2-3 rügyre lerövidíthetjük. A fekete ribiszke termőrészei rövidebb életűek, ezért ez esetben már az 5 éves és ennél idősebb gallyakat távolítjuk el. Amennyi gallyat eltávolítottunk, annyi új termővesszőt meghagyunk. A fekete ribiszke esetében óvatosabban rövidítjük meg a csúcsvesszőket, mert ezek már teremnek. A törzses ribiszke metszése A koronás ribiszkék gondozása, metszése abban különbözik az előbb leírtaktól, hogy a koronában a termőrészek hossza arányosan rövidebb. A ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük vissza. A második évben, ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött, 4-5 vesszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva, a többit tőből távolítsuk el. A fölfelé törő, leginkább központi helyzetű vesz- szőt központi tengelyként, su- dárként kezeljük, amellyel majd a korona magasságát növeljük. Műiden vesszőt metsszünk meg, a növekedési erejüktől függően gyengén vagy középerősen. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt, illetve gallyat hagyjunk meg a koronában, ezeket már ne metsszük vissza. A további években 12 koronarész (vesz- sző, gally, illetve ág) folyamatos Újításával, váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. A termő pirosribiszke-fácska metszése ritkításból áll: a gyenge, kedvezőtlen helyzetű és fölösleges vesszőket, valamint a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat eltávolítjuk a koronából. A meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük, hogy vegálló rügyük kifelé, illetve fölfelé álljon. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát, és megakadályozzuk az erős leívelését. A feketeribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk, egyenletesen elosztva a koronában. Sudarat ne hagyjunk, hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. A koronában lévő elöregedett részeket, amelyeken a vesszők már igen gyenge növe- kedésűek, radikális metszéssel ifjújuk. Általában 4 év után a kis fa egész termőága elöregszik. Ügyeljünk a korona külsejére is, hogy kompakt legyen. A koronából kiálló részeket el kell távolítani. (A jövő héten a köszméte és a szeder metszésével valamint a szamóca gondozásával foglalkozunk.) A szerző kertészmérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony március 7-én Komárom március 7-én Rimaszombat március 7-én Zseliz március 7-én Losonc március 3-án Szepsi március 7-én Kassa március 7-én sárgarépa 0,80 euró/kg. 0,80 euró/kg 0,70 euró/kg 1 euró/kg 0,40-0,75 euró/kg 0,80 euró/kg 0,49 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1,10 euró/kg 1,90 euró/kg 1,80 euró/kg 1,35 euró/kg 1,39 euró/kg 0,99 euró/kg burgonya 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,60 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,22-0,33 euró/kg 0,20 euró/kg hagyma / fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4,50 euró/kg ' 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,40/2,50-3,50 euró/kg 0,35/5,20 euró/kg 0,25/3,60 euró/kg paprika 1,90-3,20 euró/kg X 2,30 euró/kg X 2,50 euró/kg 2,60 euró/kg 2,70-3,90 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg X 2,30 euró/kg X 2,50 euró/kg 2,58 euró/kg 2,20-2,75 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,35 euró/kg 0,85 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70-2,50 euró/kg 0,40-0,70/x euró/kg 1,20-1,40/2,50 euró/kg 1/x euró/kg 0,20-0,70/1,50 euró/kg 0,60-2/1,69 euró/kg 0,59-0,99/0,85-1,65 euró/kg tojás 0,16 euró/db 0,12-0,13 euró/db 0,16 euró/db 0,13 euró/db 0,14-0,16 euró/db 0,12 euró/db 0,15 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 0,80/0,60 euró/kg X 0,80-0,90/0,30 euró/kg 1,20/0,30 euró/kg 0,79-1,49/0,20-0,35 euró/kg karfiol/kara lábé x/0,60 euró/db x/0,50 euró/kg 2,20 euró/kg/0,50 euró/db x/0,50 euró/db x/0,50 euró/db 1,60 euró/db/0,60 euró/kg 1,30 e/db/0,70 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/9-6/4,20 euró/kg 5-6/5,50-6,50/4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/6 euró/kg 8/4,50-6/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/siitőtök/savanyú káposzta 2,50/1/1 euró/kg x/0,50-0,60/1 euró/kg 1,40/1,50/1 euró/kg X 2,25/x/l euró/kg 2/x/l euró/kg 2,40-2,50/0,60/0,65 euró/kg
