Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-09 / 58. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 9. Kultúra-hirdetés 13 Csaknem húsz év után ismét együtt dolgozik a spanyol mozi két nagy alakja: Banderas és Saura Egy hónap Picasso életéből (Zuzana Mináčova felvétele) Már vetítik a magyar mozik Szabó István filmjét Az ajtó bemutatója MTl-TUDÓSÍTÁS Che Guevara megformá­lása után tizenöt évvel ismét valós figura, a XX. század egyik legmegha­tározóbb művészegyé­nisége, Pablo Picasso megformálására készül Antonio Banderas, a spanyol film matadora. SZABÓ G. LÁSZLÓ Francia, spanyol, angol, amerikai dokumentumfilmek mellett több játékfilm is készült már a jeles andalúziai festő­művész kalandos életének kü­lönböző fejezeteiből. Legutóbb James Ivory vitte filmre a sze­szélyes és hűtlen zseni utolsó szerelmi kalandjainak legszeb- bikét, amely egy huszonéves művészlányhoz kötötte a hat­vanesztendős festőt. A Túlélni Picassót története 1943-ban indul, amikor a németek által megszállt Párizsban Picasso (Anthony Hopkins) műtermi látogatásra invitálja a képei iránt érdeklődő ifjú hölgyet. Ott és akkor el is indul köztük egy különös kapcsolat, egy szenvedélyes szerelmi viszony, amelyből később két gyerek születik. Carlos Saura, a spanyol mozi élő klasszikusa most a világhírű festő életének azt a szakaszát készül filmre vinni, amikor 1937-es forradalmi festménye, a Guernica megszületik, s Dora Maar jugoszláv fotográfus személyében újabb szeretőre talál. Nagy lélegzetű alkotás lesz ez, ígéri a nyolcvanéves rendező, aki olyan munkáival vált az egyetemes filmmű­vészet egyik legjelesebb meste­révé, mint az Anna és a farka­sok, a Nevelj hollót, az Életem, Elisa, A mama százéves, majd az Antonio Gades koreográfusi közreműködésével készült há­rom táncfilm, a Vémász, a Carmen és a Bűvös szerelem. Saurát ugyanis már régóta fog­lalkoztatja a téma. A spanyolok másik nagy festőjéről, Goyáról már elmondta, amit akart, most végre Picasso alakját is közelebb hozhatja a nézőkhöz. Bár Antonio Banderashoz nem fűzi őt olyan szoros kapcsolat, A gyökereihez térhet most vissza mint Pedro Almodóvart, 1994-ben ő is dolgozott már ve­le. Olasz-spanyol koprodukci­óban készült filmjének a Lőj! címet adta, Banderas pedig egy újságíró szerepét kapta tőle, aki beleszeret egy cirkuszi ar­tistanőbe. „Carlos Saurát nemcsak a legjobb rendezők között tar­tom számon - mesélte Karlovy Vary fesztiválján Antonio Banderas -, az én életemben ő mentorként is jelen van. Már túl voltam az Almodóvarral forgatott öt filmen, amikor ve­le dolgoztam, s azóta is ter­vezgettük a folytatást. Most végre ennek is eljött az ideje. Gyönyörű szerepet kaptam tő­le, hiszen ez a film egy újabb hazatérést jelent számomra, ráadásul Malagába, abba a vá­rosba, ahol születtem és fel­nőttem, ahol még futballistá­nak készültem, és a legszebb, legfelhőtlenebb éveimet él­tem. A gyökereimhez, az ál­maimhoz térhetek most vissza, oda, abba az utcába, ahonnan Pablo Picasso is in­dult. Négy házzal lakott odébb, mint mi, erre mindig büszke voltam. Többen és többször tervezték már, hogy filmre viszik élete valamelyik szakaszát, és meg is talált mindig egy ilyen ajánlat, de valahogy egyik sem fogott meg. Carlos Saura felkérésére boldogan mondtam igent, hi­szen a forgatókönyvet is ő jegyzi egy francia írótársával.” 33 nap. Ezt a címet kapta Saura készülő filmje, s azt a harminchárom napot mutatja be, amely alatt a festő egyik leghíresebb műve, a Guernica elkészült. A kép előtörténete annyi csupán, hogy amikor 1936-ban, a spanyol polgárhá­ború kitörésekor a festő barátai kiállítást terveztek számára Barcelonában, Picasso, a re­publikánusok oldalán állva és a madridi Prado tiszteletbeli igazgatói állását megkapva, nekik készítette el hatalmas méretű vásznát. A Guernica a polgárháborús események, a nacionalista erőket támogató német-olasz haderő által vég­hezvitt bombázások hatására született. A képen szereplő bi­ka nem a fasizmus, hanem a brutalitás és a sötétség jelképe, magyarázta Picasso az 1937-es párizsi világkiállításon, a ló pe­dig a népet képviseli. Picasso ötvenhat éves volt, amikor a Guernicát festette. Banderas ötvenkét évesen játssza őt Saura filmjében. A forgatás két fontos helyszíne Guernica és Párizs. Hollywood leghíresebb spanyol sztárja Karlovy Varyban azt is elárulta: bár ő maga is festeget, új Picas­so nem lesz belőle, legfeljebb Senor Pinto. Ami magyarul annyit jelent: Piktor úr. Budapest. Helen Mirren Os- car-díjas brit színésznő jelenlé­tében mutatták be Szabó István filmrendező új filmjét, Az ajtót szerda este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A vetítéssel egy időben zajló sajtótájékoztatón Szabó István elmondta: Martina Gedeck, aki az egyik főszerepet, Magdát alakítja Szabó Magda önélet­rajzi ihletésű filmjében, sms- ben fejezte ki sajnálkozását, hogy színházi elfoglaltságai miatt nem lehet személyesen jelen a bemutatón. Helen Mirren brit színésznő kifejtette, élete legfontosabb és legnehezebb szerepének tartja Emerenc figuráját, a forgatás során ügyelt arra, hogy a figura titokzatosságát, sokoldalúsá­gát is megmutassa. A szerep nehézségét abban látta, hogy a történet Magyarországról és Kelet-Európáról szól, szeretett volna „korrekt és igaz módon” Emerenc bőrébe bújni. A színésznő arról is beszélt, hogyan készült a szerepre, mint fogalmazott, megpróbált emlékeiből építkezni, de emel­lett sok történelmi tárgyú könyvet is elolvasott. Felidézte első, a velencei filmfesztiválon tartott kosztümpróbáját, pél­dául azt, hogy a csillogó film­sztáröltözet után bújt először Emerenc ruháiba. „A fejemre raktam a kendőt, és egy kelet­európai asszony nézett vissza a tükörből” - fogalmazott. Kitért arra is, hogy Szabó Istvánt nemcsak az egyik leg­jobb magyar, de a világ egyik legkiemelkedőbb filmrendező­jének tartja, ezenkívül méltatta a magyar színészek elmélyült- ségét, valamint az operatőr, Ragályi Elemér munkáját is. Elmondta: számára a film leg­mélyebb jelentése az, hogy az előző generációk, illetve azok szenvedése, bátorsága előtt tiszteleg. Szabó István arról beszélt, hogy számára egyértelmű vá­lasztás volt Helen Mirren, hi­szen Szabó Magda regényében királynőként jellemzi Emeren- cet. „Ezt a sugárzást nem lehet eljátszani, ez vagy van, vagy nincs” - méltatta a brit színész­nőt a rendező. Az Oscar-díjas alkotó el­mondta, számára nagyon fon­tos témákról szól Az ajtó, olyan kérdéseket vet fel, mint hogy be lehet-e avatkozni egy másik ember életébe, mennyire töré­keny két ember közti kapcsolat, illetve, hogy el szabad-e en­gedni egy másik ember kezét, ha kifejezetten ezt kéri. „És áru­lás-e megmenteni?” - tette fel a kérdést Szabó István. Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő jelenlétében mutatták be a filmet (MTI-felvétel) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS ÚJ MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSA A RÉGIÓNKBAN GYORSFORGALMI ÚT DÉL- ÉS KELET-SZLOVÁKIA ÖSSZEKAPCSOLÁSA A MEZŐGAZDASÁG ÉS A VIDÉK TÁMOGATÁSA Richard SCHWARZ www.sdku-ds.sk www.richardschwarz.sk ÖtMOKRAflCKA STRANA MP120148

Next

/
Thumbnails
Contents