Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-09 / 58. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 9. Vélemény És háttér 9 Vannak ígéretek, amelyeket jó hallani, csak nem teljesíthetők, ilyen az 1200 eurós nyugdíjemelés tapasztalat-józanész.sk Az orvosok kiharcolták a maguk béremelését, az egészségügyi nővérekét viszont rossz szemmel nézik. Nagyjából ennyit ér a szolidaritás, ha jövedelemről, fizetésről van szó. Semmi új a nap alatt, csak eggyel több bizonyíték arra, hogy a „nem meggondolt gondolat” hol végzi, ha politikai kampánytémává válik. LOVÁSZ ATTILA Nem is boncolgatnánk tovább az ügyet, a napnál világosabb, hogy a nyomásgyakorló akció decemberben annyira volt végiggondolva, mint a Gorilla-tüntetések szervezőinek egyes lépései. Arra viszont nagyon is jó, hogy a béremelés ürügyén megnézzük, milyen ígéreteknek hihetünk, ha már egyáltalán érdekel valakit is a kampányban elhangzó „majdmi- megcsináljuk” dömping. Vannak ígéretek, amelyeket jó hallani, csak nem teljesíthetők. Ilyen az 1200 eurós nyugdíjemelés. Reméljük, éves szinten gondolták, de így is 600 millió euró lenne első hallásra - évente. Az állam- háztartásból ebben a pillanatban éppen ennek az összegnek a kétszerese hiányzik, azt kell valahogyan megszerezni vagy megtakarítani. Erre az ígéretre nyugodtan legyinthe- tünk. Vannak ígéretek, amelyek alapvetően betarthatók, de mindig van feltétel. PL az, hogy a koalíciós partner mit szól hozzá, vagy változik-e az építőanyagok ára, netán romlik-e Európában a gazdasági helyzet. Mondjuk, lehet 50 kilométer autópályát építeni, ha ... és itt következnének a feltételek. Lehet a marihuánát legalizálni, ha... és itt jön pl. a KDH. A példák hosszasan sorolhatók. Aztán vannak olyan ígéretek, amelyeket - leegyszerűsítve - egyetlen szavazás kérdése betartani. Mégsem lesz belőlük semmi. Pl. az állampolgársági törvény alkotmányellenes passzusainak kiiktatása egy szavazás kérdése. De nem megy. Mert nem! Mert nemzeti érdek, meg hasonló lózungok. Aztán vannak ígéretek, amelyek gond nélkül teljesíthetők. Pl. a képviselők büntetőeljárásra vonatkozó mentelmi jogának megszüntetése. Az is elképzelhető, hogy tár- sadSlmi nyomásra megtörténik a dolog, csak egy baj van vele: a társadalom az égvilágon semmit nem nyer vele. A végére hagytuk a veszélyes ígéreteket. Azok olyanok, amelyeket a kampány miatt húz ki valamely párt, lehet, magasról tesz rá, hogy betartsa, de betartatják vele. Ez a nyelvhasználati kérdésben a nemzetiek kizárólagossági népszavazása. Jogi végzettséggel helyből elutasítandó kezdeményezés ez, de meglátjuk, van-e még olyan jogász, akinek mond valamit a demokratikus jogállam. A veszélyes ígéretekre nagyon kellene figyelni, mert még betartják őket, aztán nézhetünk. No jó, mondja most az olvasó, a választó, hogyan lehet az ígéreteket megkülönböztetni? Ha a tisztelt polgár nem foglalkozik jogi, államháztartási, gazdasági vagy társadalomtudományi kérdésekkel, azt is mondhatnánk, sehogy. Mégis van lehetőség: a józan ész és a tapasztalat, amely általában jól működik. A józan ész definíciójára nem vállalkozunk, ugye, megbocsátják. De a tapasztalat igenis megvan. A legfiatalabb pártunk embereinek is van múltja (lásd Nora Mojse- jovát), és a múlt nélküli emberkék pártjának is van története (lásd: KSS). Nehéz választani holnap ilyenkor? Ne feledjék: tapasztalat, józan ész...- Arról nem volt szó, hogy külföldi megfigyelők jönnek a parlamenti választásra! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Valamilyen Dzurinda... PUHA JÓZSEF Egyik nevesincs képviselőjelöltünk arról beszélt, hogy programjával főleg az elsőválasztókat kívánja megszólítani. Az egészségesen működő társadalmakban ők valóban fontos célcsoportot alkotnak. Arrafelé a többségük már csak a büszkeség, a nagykorúság elérése végett is választ. Szlovákiában azonban ez sem így működik. Az elsőválasztókjelentős része távol tartja magát a politikától, híradót nem néz, választási programokat nem tanulmányoz, leginkább a kortársak politikai véleményére ad, kiszámíthatatlan, könnyen befolyásolható, arra viszont nehéz rávenni, hogy az urnákhoz járuljon. Az iskolázottság növekedésével elvileg nő a választási hajlandóság, mégis egyre több egyetemista közömbös a politika, sőt a választások iránt is. Ennek egyik oka az, hogy manapság már szinte bárki továbbtanulhat, diplomát szerezhet, olyan is, aki tíztizenöt éve még az érettségiig sem jutott el. A felsőoktatási intézmények egyre szaporodnak, némelyek lasszóval fogják a diákokat, és nem eresztik el, amíg diplomát nem nyomhatnak a kezükbe. Nemrég áz állam leesett egy párbeszéd hallatán, két közgazdászhallgató beszélgetett az autóbuszban. Egyikük fel volt háborodva, mivel előző nap csak egy előadás miatt utazott Pozsonyba, ám valamilyen Dzurinda tartott órát, akiről korábban nem is hallott. Mondták neki, hogy ő a külügyminiszter, de ez sem keltette fel az érdeklődését, hazament. Este beszélt az egyik csoporttársával telefonon, aki szerint a bajszos mitugrász hülyeségekről papolt. Autóbuszbeli társa fellélegzett, hogy ő jól tette, amikor úgy döntött, otthon marad. Ha eddig elkerülte a figyelmüket Szlovákia közelmúltbeli kétszeres miniszterelnöke, nagyon úgy fest, hogy a jövőben esélyük sem lesz megismerni őt. Kár, hogy a fiatalok nem a vonatot választották az autóbusz helyett, ott talán megismerhették volna Dzurindát, aki a választási kampánya során a vasúton is rendelt. Bár biztosan megsértődött volna, ha nem ismerik fel. Eugen Jurzyca leköszönő oktatásügyi miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy a szlovákiai egyetemek jobbak, mint a hírük. Ez a példa nem ezt támasztja alá. (D KOMMENTAR Jobboldali balfékek MOLNÁR IVÁN Bármit állított is Robert Fico az elmúlt napokban, egy dolog biztos, a választási eredményektől függetlenül mindent megtesz majd annak érdekében, hogy az általa vezetett Smer az elkövetkező négy évben a Kereszténydemokrata Mozgalommal közösen kormányozza az országot. Az ilyen lehetőséget egyelőre elutasító KDH politikusai a választások után olyan ajánlatra számíthatnak, amit képtelenek lesznek visszautasítani. Miért olyan fontos a KDH Ficónak? Az egyik indok természetesen az, hogy így megoszlik a kormányzás felelőssége, és a népszerűtlen intézkedések egy részét rá lehet kenni a koalíciós partnerre. Fico azonban a hatalmi taktikázás nagymestere, valószínűleg nagyon jól tudja, hogy a kereszténydemokraták ennél sokkal többet hozhatnak a konyhára. Aki olvasta a Smer választási programját, az tudja, hogy ezt kormányprogramként fogalmazták meg, arra számítva, hogy a választások után a párt akarata maradéktalanul érvényesül, nem kell sokat bíbelődni egy új programmal. A Smer gazdasági programja és államfelfogása ugyanakkor kísértetiesen hasonlít a Fideszéhez: szabadságharc a bankok és nagyvállalatok ellen, a magánnyugdíjpénztárak zsarolása, burkolt antikapitalizmus, atyáskodó nemzetállam, nacionál- szocialista maszlag. Csak míg Magyarországon ezt jobboldalnak csúfolják, Szlovákiában baloldali címkét akasztanak rá. Fico tisztában van vele, hogy az európai baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialista Párt épp az ilyen politikára hivatkozva indíthatott frontális támadást az Orbán-rendszer ellen. Azt is tudja, hogy az emiatt felpaprikázott, európai jobbközép politikai pártokat tömörítő Európai Néppárt csak a megfelelő alkalomra vár, hogy visszavágjon a baloldalnak, és a Smer, az Európai Szocialista Párt tagjaként ehhez kiváló célpont lehetne. A Smernek épp ezért lenne szüksége a kereszténydemokratákra, akik az Európai Néppárt oszlopos tagjai. Ha jobboldali balfékként ott lennének a kormányban, Fico mindkét oldalról be lenne biztosítva, és Szlovákiát szép csendben elindíthatná arrafelé, amerre két éve Orbán rugdossa Magyarországot. Ficót ismerve, a demokratikus deficit elérésében nem lesz nehéz utolérnie az általa oly sokat kritizált Magyarországot, hiszen számtalan példa mutatja, hogy ha a nemzeti szocializmus a keresztény fundamentalizmussal társul, együtt „csodákra” képesek. Ennél nagyobb csoda már csak az lenne, ha a szlovák nemzeti együttműködés rendszerében a parlamentbe bekerülő magyar politikusoknak is helyet szorítanának, és ezek lennének olyan balfékek, hogy kapnának az ajánlaton. Egyszerű választókként erre csak egyet mondhatunk: nem kérünk az ilyen csodákból! TALLÓZÓ L1DOVÉ NOVINY Komámóban jobb az élet, mint Komáromban címmel közölt riportot a Lidové Noviny, amely szerint már nincs napirenden a magyarkártya. A konzervatív cseh napilap felidézi Sólyom László 2009. augusztusi meghiúsult látogatását, majd idéz egy helyi lakost, aki reményét fejezi ki: bár Robert Fico volt kormányfő nagy valószínűséggel visszatér a hatalomba, az ilyen dolgok már nem ismétlődnek meg. „Ezt a kérdést, és nem csak Szlovákia magyarok lakta déli vidékén, sokan felteszik” - jegyzi meg Ľuboš Palata. Aszerző szerint a helyzet ma annál „rosszabb”, hogy Magyarországon már nem a „nemzetiségi kérdésben békülékeny” szocialista kabinet, hanem Orbán Viktor Fide- sze van hatalmon, s a kormányfő nyíltan beszél a magyar nemzet határok feletti egyesítéséről. Sok szlovák politológus szerint Orbánt és Ficót „egyforma populista fából faragták”. Palata emlékeztet: Fico kormányzása idején a magyarok „addigi széles körű jogait” megcsonkították. Akkor a magyar-szlovák feszültség a nagykövetek visszahívásába és a budapesti szlovák nagykövetség elleni támadásba torkollott. Azóta sok minden megváltozott, „még Ficó- nál is”, s a magyarkártya nincs napirenden. „Mind Fico, mind Bugár Béla, a Híd elnöke, a legnépszerűbb magyar kisebbségi politikus nem zátja ki a koalíciót” - írja a lap. Azt állítja, ez nem tetszik Budapestnek, mely a Hidat „árulónak” tartja, s az igazi magyarpártnakapar- lamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját (MKP). A magyar közszolgálati televízió és rádió, a Rákóczi Szövetség választási és más műsorokkal „kendőzetlenül támogatták az MKP-t a Híddal szemben”. „Az MKP-nak olyan kampánya volt Magyarországon, melyet nem is lehet megfizetni” - mondta a lapnak Bugár. Palata rámutat: Révkomáromban mindenki a magyar rádiót hallgatja és a magyar televíziót nézi, „a szlovákiai magyarokra irányuló kampány hatékonyabb lehet, mint bármi más”. Am Magyar- ország komoly gazdasági problémákkal küszködik, a szlovák gazdaságerősödik. (MTI)
