Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-01 / 51. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 1. Közélet-hirdetés 3 A reszlovakizáció és a kitelepítések után sem volt ilyen alacsony a magyarok aránya Szlovákiában 20 év alatt 109 ezer magyar tűnt el SZLOVÁKIA LAKOSAINAK ES A MAGYAROK SZAMANAK ALAKULASA O Trianon, Csehszlovákia megalakulása O kitelepítések, reszlovakizáció 4 991168 P 89-es rendszerváltás 5 379455 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 • Szlovákia t magyarok 1910* 1921* 1930* 1940 1950 1961 1970 1980 1991 2001 2011 * Az 1910-es, 21-es és 30-as népszámlálás eredményei a mai Szlovákia területére vetítve. • Forrás: statisztikai hivatal 884 309 650 597 592 337 354 532 518 782 552 006 559 490 567 296 52q 528 Sosem volt ilyen alacsony a magyarok aránya Szlovákiában, abszolút számokban is csak egyszer, a kitelepítések és reszlovakizáció utáni első népszámlálás mutatott ki kevesebb magyart. MÓZES SZABOLCS Száz év alatt 30 százalékról 8,5-re csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. Volt közben két világháború, többségből kisebbségbe kerülés, kitelepítések és kommunizmus, és a magyarság fogyása az 1989-es rendszerváltás után felgyorsult. Az elmúlt húsz évben 109 ezerrel csökkent a magyarság száma, a rendszerváltás óta tehát ötödé elfogyott. A fogyás nagyságában az is közrejátszott, hogy meglepően sokan nem vallották be nemzetiségüket. Tíz éve a lakosság 1 százaléka nem tüntette fel ezt az adatot, tavaly már a 7 százaléka. Ennek a 7 százaléknak egy része feltehetően magyar nemzetiségű, ám végérvényesen csak a járási bontású és a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után fog kiderülni, nagyjából hány magyar lehet köztük. A végleges adatok közlésére még két éve van a statisztikai hivatalnak, a községsoros adatokat várhatóan egy-másfél éven belül hozza nyilvánosságra. Az etnikai jellegű statisztikák közül a nemzetiségi adatok a döntőek az állami politikát illetően: ez alapján teszik ki vagy veszik le a helységnévtáblákat, ehhez van kötve a kisebbségi nyelvhasználati jog. Ha a jövőben a kisebbségi támogatások nagyságát a kisebbségek száma alapján határozzák meg, várhatóan a nemzetiségi arányszámhoz kötik majd. A statisztikai hivatal sikeresnek tartja a népszámlálást. Az első adatokat már tavaly novemberre ígérték, a csúszásnak két oka volt. Egyrészt több tízezren nem töltötték ki az íveket, az ő adataikat egy speciális statisztikai módszerrel kellett feltölteni. Országosan 94 ezer adatot kellett utólag bevinni, ezek közül 72 ezret Pozsonyban. „Ha nem egy helyre, Pozsony egyes városrészeibe koncentrálódott volna a probléma, nem kellett volna vele foglalkozni” - mondta Ľudmila Benkovičová, ahivatal vezetője. A másik fő gond az volt, hogy sokan viccet csináltak az azonosításra szolgáló vonalkódok felragasztásából. Ennek a problémának a kiküszöbölésén három hónapig közel 1000 ember dolgozott. A statisztikusok szerint ez volt az utolsó hagyományos módon végzett népszámlálás. VÁLASZOL Gyurgyík László A népszámlálás egyik meglepetése, hogy viszonylag sokan nem vallották meg nemzetiségüket. Miért? Nálunk az adatfelvétel önki- töltéses technikával történik, ebből adódik, hogy egy csomó kérdés esetében nincs adat. Ha a kérdezőbiztos leül a polgárral szemben és felveszi az adatait, az drágább, mint a nálunk használtmódszer. Tíz éve 54 ezren nem mondták meg a nemzetiségüket, idén 382 ezren. Feltételezhető, hogy magas köztük a magyarok aránya? Tíz évvel ezelőtt megbecsültük, hogy hol van az eltérés. Miután rendelkezésre álltak a járási bontású és községsoros adatok, kiderült, hogy minél nagyobb város adatait nézzük, annál pontatlanabbak az ívek. Az egyszerűfalusi lakosság kor- rektebbül kitöltiakérdéseket. Akkor viszont lehet, hogy a 382 ezerben alul vannak prezentálva a magyarok. Igen. Tíz éve is kevesebben voltak ebben a csoportban, feltételezhetően most is így lesz. A nagyvárosokban sokkal kevesebb a magyar. Tehát a magyarok száma és aránya csökkent. Mi a pontosabb, ha azt mondjuk, hogy a lakosság 8,4%-a magyar, vagy ha abból indulunk ki, hogy a nemzetiségét megváltók 9,4%-a magyar? Nem lehet egyértelműen megmondani, melyik a jobb, ez később fog kiderülni, ha lesznek községsoros adataink. Mindenképpen jelezni kell, hogy van 382ezer bizonytalan. 5,39 millió ember közül 4,66 millió adta meg, hogy otthon milyen nyelven beszél. 10,1%-ukmagyarul. Aki otthon magyarul beszél, az nem magyar nemzetiségű? Ennek több aspektusa lehet. Lényegesen több a magyar kultúrkörben élők, a magyar nyelvet inkább használók aránya, mint a nemzetiségi adat. Van egy piramis: legfelül van a nemzetiség, ahová sokkal kevesebben tartoznak, mint akik ténylegesen a kultúrkörhöz tartoznak. Ennél még tágabb adat az anyanyelv, és ha még lejjebb megyünk, a nyelvhasználat ennél is tágabb kategória. Mi a fő oka a magyarság fogyásának? . Először is a természetes szaporulat. Az elmúlt másfél évtizedben a szaporodás fogyásba váltott át, éves szinten legalább ezer fővel volt több a magyar halálozások száma, mint a magyar születéseké. Készítettünk egy kutatást, a szerint ennél még erőteljesebb a fogyás. Másik lényeges mozzanat a migráció. Két-három éves adatok szerint kb. 200 ezer ember dolgozik folyamatosan külföldön, a szegényebb régiókból többen. Harmadik lényeges mozzanat az asszimiláció, és ennek fő oka a vegyesházasságok. (MSz) szociológus Az AAKP es a Híd a népszámlálásról Kódolva volt a fogyás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 50-70 év múlva a magyarok eltűnhetnek Szlovákiából, állítjaaz MKP.Apártsze- rint a magyarok számának rohamos csökkenéséért az asszimiláció mellett Dél-Szlovákia elszegényedése és a népszámlálás rossz előkészítése is okolható. „Az azonosító kódok miatt sokan féltek bevallani a nemzetiségüket, továbbá a munkanélküliség miatt sokan külföldön, vagy a lakhelyüktől távol dolgoznak, és nem voltak otthon a népszámlálás idején” - véli Be- rényi József pártelnök. Hozzátette, a magyarok eddigi követelései legitimek, és nem szabad hagyni, hogy a szlovák pártok a jövőben is a szélsőségesség vádjával utasítsák el azokat. Berényi szerint az államhatalom szándékán múlik, hogy milyen erős az asszimiláció. „A spanyol kormány például meg tudta fordítani a kihalófélben levő baszk kisebbség asszimilációj át” - figyelmeztet a politikus. „Elgondolkodtató az is, hogy 380 ezer ember nem válaszolt arra, mi a nemzetisége” - áll a Híd sajtónyilatkozatában. A kormánypárt szerint a csökkenés a valóságban emiatt jóval kisebb, mint a hivatalos számok szerint. „Mivel a népszámlálás célja az lenne, hogy az állam megismerje a lakosság valós összetételét, ez az adatsor nem megfelelő erre a célra. A választ megtagadók magas aránya ugyanis lehetetlenné teszi az etnikai adatok reális megbecsülését” - véli a Híd. „Ennek a jelenségnek több oka is van: többek között a népszámlálással kapcsolatos negatív üzengetés a sajtóban, a vonalkód körüli hisztéria, és a kisebbségekhez tartozók riogatása. Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben ez is kevésnek bizonyult” - áll a nyilatkozatban. (vps, MSz) Négy kérdés a nemzetiséggel kapcsolatban Magyar, anyanyelve magyar és otthonmagyar ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ahány népszámlálási kérdés, annyi magyar. A legfontosabb adat a nemzetiségi statisztika: a 458 467 magyar a lakosság 8,5 százalékát teszi ki. A következő tíz évben nagyrészt mindenki ezzel a számmal fog dolgozni, amikor arról fog írni, milyen a magyarság aránya Szlovákiában. A második számú etnikai adat az anyanyelvi statisztika. A lakosok 9,4 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek, pontosan 508 714 személy. A nemzetiségi kérdésnél viszont a lakosság 7 százaléka (382 493 személy) nem tüntette fel nemzetiségét. Ha ezt kivonjuk az összlakosság számából, s az így kapott adatból számítjuk ki a magyarok arányát, akkor 9,4 százalékot kapunk. Tíz éve a magyarok aránya 9,7 százalék volt, a nemzetiségüket bevallók között pedig 9,8 százalék. Az anyanyelvi adatot még többen nem vallották be - 405 261-en, a lakosság 7,5 százaléka. Ha csak azok között vizsgáljuk a magyarok arányát, akik feltüntették anyanyelvűket, akkor 10,2 százalékos arányt kapunk. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 10,8 százalék volt. A tavalyi népszámlálás során először kérdeztek rá arra, hogy nyilvánosan, illetve otthon milyen nyelvet használunk. Nyilvánosan a lakosok 7,3 százaléka használja a magyar nyelvet (391 577 személy), otthon 8,7 százaléka (472 212). Az otthoni nyelvhasználati kérdésben volt a legnagyobb a válaszadást megtagadók aránya (13,5%). Ha csak azok közül számítjuk ki az otthon magyar nyelvet használók arányát, akik ezt az adatot megadták, akkor 10,1 százalékos arányt kapunk. Lehet válogatni, kinek melyik adat a szimpati- kusabb. (MSz) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MP120095
