Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-07 / 56. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 7. DlGlTÁLlA 17 2012 júliusától barangolási környezetben a kezdeményezett hívások percdíja 35 eurócentről 25 centre, míg a fogadott hívásoké és SMS-eké 11 centről 8 centre csökken (Képarchívum) A cél, hogy az európai fogyasztók méltányos roamingdíjakat fizessenek külföldi útjaik során Tovább csökken a roaming díja Problémás a keresőóriás új adatkezelési szabálya Nem várt az EU jóváhagyására a Google Átment az Európai Parlament első szűrőjén a digitális menetrendért felelős biztos tavaly nyáron ismertetett roa- mingdíj-csökkentési tervezete: az ipari bizottság nemcsak hogy elfogadta -nagytöbbséggel, 55 igen és 5 nem szavazat mellett - a szabályozást, de az abban javasoltnál alacsonyabb díjakat állapított meg. ÖSSZEFOGLALÓ A legnagyobb mobilszolgáltatók többsége által támadott előteijesztés idén júliustól három éven át lépcsőzetesen mérsékelné a barangolás kis- és nagykereskedelmi árait, és most először korlátozná az adatforgalomért kiszámlázható kiskereskedelmi díjakat is. Valódi versenyt kell serkenteni a mobilszolgáltatók között, és el kell érni, hogy az európai fogyasztók méltányos ro- amingtarifákat fizessenek a külföldi útjaik során bonyolított mobilforgalomért - indokolta a tervezetet annak felelőse, Angelika Niebler néppárti képviselő. Az elfogadott szöveg szerint 2012 júliusától barangolási környezetben a kezdeményezett hívások percdíja 35 eurócentről 25 centre, míg a fogadott hívásoké és SMS-eké 11 centről 8 centre csökken. A hároméves ciklus végére, 2014 júliusára az árak 15, illetve 5 centre mérséklődnének. Most először maximalizálnák az adatforgalomért kiszámlázható kiskereskedelmi díjakat: ezek plafonja idén nyártól 50 eurócentre, három év múlva pedig 20 centre csökken. Korábban Brüsszel csak az operátorok közti elszámolás alapját adó nagykereskedelmi árat szabályozta központilag a mobilinternet esetében, ez azonban nem feltétlenül volt hatással a fogyasztói árakra. A javaslatnak az ármaximumok megállapításán túl része a szabad roamingszol- gáltató-választás lehetőségének megteremtése. Az operátoroknak 2014 márciusáig kellene kidolgoznia a külön megrendelhető, de a meglévő telefonszámmal működő barangolási tarifáikat az uniós állampolgárok számára. Brüsszel a szabályozással alternatív szolgáltatók, virtuális roamingszolgáltatók piacra lépését is szeretné ösztönözni. A tervezetről az Európai Parlament plenáris ülése várhatóan áprilisban szavaz majd, és még a nyár előtt a Miniszterek Tanácsának is áldását kell adnia rá ahhoz, hogy júliusban hatályba léphessen. A szabályozást és általában a piaci folyamatokba beavatkozó uniós politikát élesen bírálta a Vodafone vezérigazgatója. Vittorio Colao a barcelonai Mobile World Congress (MWC) szak- kiállításon azt állította, hogy az évek óta követett díjmaximalizálás csak arra jó, hogy visszafogja a szolgáltatók beruházásait és ezzel a munkahelyteremtést. (IT) ÖSSZEFOGLALÓ Annak dacára léptette érvénybe a múlt héten csütörtökön új adatvédelmi irányelveit a Google, hogy az Európai Unió jelezte a cégnek, hogy aggályai szerint az sértheti az európai adatvédelmi törvényeket. A keresőcég január végén jelentette be, hogy egységesíteni fogja adatvédelmi irányelveit, amelyek eddig minden egyes szolgáltatása esetében egyediek voltak. Az egységesítéssel a Google részben az adatkezelési szabályzatát akarja közérthetőbbé tenni, emellett azonban a cég új irányelvei azt is lehetővé teszik, hogy az egyik szolgáltatás használata során begyűjtött felhasználói adatokat összekössék egymásikszolgáltatással. Ezzel a megoldással a Google szerint a szolgáltatások működésének hatékonyságát lehet javítani: ha például valaki a Gmail- ben folyamatosan régi autókról és luxusautókról levelezik, akkor a webes keresések során a „jaguar” kifejezésre nem a ragadozó állat, hanem az autó kerül a találati lista elejére. A Google új, egységes adatkezelési irányelvei március elsején, csütörtökön léptek életbe, noha az Európai Unió korábban jelezte a cégnek, hogy az új szabályzat sértheti az uniós adatvédelmi törvényeket. A francia adatvédelmi biztos korábban megkérdőjelezte az irányelvek megváltoztatásának jogszerűségét is, melynek nyomán európai szintű vizsgálat indult a Google ellen - számolt be a BBC brit közszolgálati médium. A francia CNIL nevű civil adatvédelmi szervezet a múlt héten levélben arra kérte a Google-t, hogy az függessze fel új irányelveinek bevezetését a vizs- gálatokidejéig, de a keresőcég erre végül nem volt hajlandó, bár a cég adatvédelmi szakértője közölte, hogy örömmel megválaszolja az esetleges aggályokkal kapcsolatos kérdéseket. A Google szerint a felhasználók a Google.com/Dashboard oldalon minden róluk tárolt adatot megtekinthetnek, a Google.- com/History lapon, vagy a YouTube.com/my_history oldalon pedig a keresések, megnyitott videók előzményeit is bármikor törölhetik, így az nem fogja befo- lyásolniatöbbiszolgáltatást. (o) Az aggodalmak dacára életbe léptették az új irányelveket (Képarchívum) A Microsoft kapcsolója a külső meghajtóról, DVD-ről vagy Webről telepített programokhoz a Microsoftnak továbbra sem lesz hozzáférése Gyilkos kapcsoló lesz a hamarosan megjelenő Windows 8-ban ÖSSZEFOGLALÓ Kétélű fegyver a Windows 8 beépített gyilkos kapcsolója, amivel a Microsoft távolról letörölheti a felhasználó számítógépéről a kártékony szoftvereket. Ezzel a módszerrel gyorsan és hatékonyan megakadályozható a PC-s vírusok széles körű elteijedése, de mi történik akkor, ha hackerek kezébe kerül a kapcsoló? Fokozott veszélyt jelent, hogy az internetre kapcsolódó eszközeink a világ bármely részéről elérhetők, és az új operációs rendszerek beépített szoftverboltjai még a bankszámlánkhoz is közvetlen kapcsolattal rendelkeznek. A gyártók többsége ezért épített a rendszerébe egy gyilkos távkapcsolót, amellyel gyorsan kilőhetők a kártékony programok. Az okostelefonokon és a táblagépeken elterjedt ez a módszer, az Amazon e-könyv olvasójától az Andreádon át a Windows SŕŕnPWl fVw*»«.Ví»Í! Mi történne, ha rosszindulatú hackerek szereznének hozzáférést a távkapcsoló funkcióihoz? (Képarchívum) Phone-rendszerig mindenben megtalálható a gyártónak szinte korlátlan hatalmat adó távkapcsoló. Az új eszközök esetében könnyen elfogadjuk, hogy a megszokottól eltérően működnek, ám nemsokára ajó öreg asztali számítógépek is megkapják ezt a funkciót. Az év vége felé megjelenő Windows 8 operációs rendszerrel több millió PC-re kerül gyilkos kapcsoló. Ingoványos terepre vezet a gyilkos kapcsoló bevezetése, mert a Microsoftot nem úgy ismertük meg, mint amely kényesen ügyel a felhasználók biztonságára. Lehet, hogy ez csak egy rossz beidegződés, de mégis, mi történne, ha rosszindulatú hackkerek szereznének hozzáférést a távkapcsoló funkcióihoz? Láttunk már példát arra, hogy a trójaival ejtették túszul a felhasználó fájljait, és akár személyes adatok után kémkedő kódot is ültethetnek az egyébként ártalmatlan programokba. Tegyük fel, hogy a rendszer maximálisan biztonságos, de a Microsoftnak ebben az esetben is részletesen el kell magyaráznia, hogy milyen esetekben nyúl a kapcsolóhoz, és a beavatkozás során mi történik a törölt szoftver által létrehozott adatokkal. Elvégre a kártékonynak ítélt szoftvernek is lehetnek hasznos funkciói. A Microsoft kapcsolója egyébként csak a Windows 8 szoftverboltjából letöltött alkalmazásoknál működik, tehát külső meghajtóról, DVD-ről vagy webről telepített programokhoz a Microsoftnak továbbra sem lesz hozzáférése. Alapvetően jó a gyilkos kapcsoló célja, mert az is bebizonyosodott, hogy nem lehet teljesen a felhasználóra bízni a számítógép védelmét. Pillanatok alatt kilőhetők a fertőző programok, mielőtt világszerte járványt okoznának. A Google már élt ezzel a lehetőséggel, amikor kiderült, hogy egy fejlesztő több tucat kártékony alkalmazást töltött fel az Android Marketre, és azok egyre jobban teijedtek. Ugyanakkor voltak már problémás esetek is, mint amikor az Amazon 2009-ben letörölte a felhasználók Kindle könyvolvasóiról George Orwell könyveit. A kiadó nem rendelkezett az e-könyv terjesztéséhez szükséges jogokkal. Sokan kiakadtak a váratlan akció miatt, mert a megvásárolt könyvekhez készített elektronikus jegyzetek is elvesztek. Később Jeff Bezos, az Amazon vezér- igazgatója is elismerte, hogy ostoba lépés volt. Megnyugtató lenne, ha a fejlesztőcégek nem a senki által nem olvasott felhasználói szerződésben tisztáznák a gyilkos távirányító használatával kapcsolatos tudnivalókat, és nyíltan ígéretet tennének arra is, hogy politikai nyomás hatására nem nyúlnak ehhez a drasztikus eszközhöz, (i)
