Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-07 / 56. szám, szerda
4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 7. www.ujszo.com A Smer kijelentette, ha kormányra kerül, eltörli az államnyelvtörvényt puhító jogszabályt és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását Alkotmánytörvény a jogállásról vagy autonómia? - az MKP és a Híd kisebbségi programja Kisebbségi témák -jnit támogatnának? Javaslat most^hídX Engedélyezni a kettős állampolgárságot Igen Igen Törvény a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról Igen Igen Törvény a kisebbségek jogállásáról Igen Igen Módosítani a kulturális pályázati rendszert Igen Igen Csökkenteni a nyelvhasználati küszöböt Igen Igen Területi autonómia Nem Igen Kulturális, oktatási autonómia Igen Igen Beneš-dekrétumok eltörlése Nem Igen Az államnyelvtörvény további módosítása Igen Igen Ha egy kívánsága lehetne a következő kormányciklus idejére Rudolf Chmel (Híd): Hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. Berényi József (MKP): Dél-Szlovákia felzárkóztatása. Pozsony. A Beneš-dekré- tumok eltörlése az előbbre való, vagy a kisebbségi kultúrák állami finanszírozását szabályozó törvény? A nemzeti kisebbségi témákkal legrészletesebben természetesen a Híd és az MKP programja foglalkozik. A két párt a nyelvi, kulturális és önrendelkezési jogok terén nem teljesen ugyanazt ígéri. VERES ISTVÁN A tavaly módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény ugyan felkavarta a szlovákiai kisebbségi jogok állóvizét, tennivaló viszont még bőven akad ezen a téren. A Híd és az MKP programjának célkitűzései bizonyítják ezt a legjobban. Amiben mindkét párt egyetért, hogy államilag, törvénnyel kell biztosítani a kisebbségi kultúrák finanszírozásának kereteit. A Híd már a Radičová-kor- mányban keresztülvitte volna a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt. Lapunk korábbi értesülései szerint múlt ősszel kerülhetett volna a koalíciós tanács elé, az euró-men- tőcsomag témája mellett viszont nem volt a négy pártnak energiája más témákra. Az MKP kulturális önrendelkezést, vagyis kulturális autonómiát szorgalmaz a hazai kisebbségek számára, programjában hangsúlyos szerepet kap a kisebbségi kultúrák állami támogatását biztosító törvény; külön jogszabályt alkotnának a Csema- dokrólis. Egyén és közösség Alkotmánytörvény a kisebbségek jogállásáról vagy területi autonómia? Szlovákiában az a meghatározó politikai tendencia, hogy az állam a kisebbségekre nem mint közösségre, hanem mint egyénekre tekint, a szlovák politikai pártok a rendszerváltás óta ódzkodnak ezektől a témáktól. A Smer nemrég alkotmányba foglalta volna, hogy Szlovákia nem ismer el kollektív kisebbségi jogokat. Most januárban még sikerült leszavazni ezt a parlamentben, a javaslat egyik beterjesztője, Marek Maďarič volt kulturális miniszter viszont egy új, smeres többségű parlamentben könnyen átírhatja az alaptörvényt. A Híd is alkotmánytörvényt javasol a kisebbségek jogállásának rendezésére. „Meghatározni az állam legfontosabb feladatait a kisebbségek irányában” - ez a hosszú távú cél a Híd programja szerint. Tény azonban, hogy a Radičová-kormány megalakulásakor a másik három koalíciós partner lesöpörte az asztalról a kezdeményezést. Az MKP célja ezen a téren továbbra is a kisebbségi önkormányzatiság megteremtése. A tömbmagyarság számára területi, a szórványnak kulturális autonómiát javasol. ,A kisebbségi identitással kapcsolatos közügyek (nyelvhasználat, kultúra, oktatás, média) intézését nem lehet a többségi társadalom mindenkori politikai túlsúlyának függvényévé tenni” - érvel a Magyar Koalíció Pártja. Berényiék szerint a kisebbségi nyelvhasználat terén átláthatóbb és gyakorlatiasabb szabályozás kell. A Híd hangsúlyt fektetne a kisebbségek jogtudatának megerősítésére, hogy tudatosan éljenek a törvények adta lehetőségekkel. Eltörölni vagy módosítani? Szlovákiában érvényben van néhány törvény, amely hátrányosan érinti többek között a hazai magyarokat is. Az elmúlt évekegyikilyenfótémájaaFico- féle állampolgársági törvény, amely a magyarországi kedvezményes honosításra reagált, és amely megfosztja szlovák állampolgárságától azokat, akik felvesznek egy másikat. A törvény „puhítására” 2011-ben a Smer is tett javaslatot, nem kizárt tehát, hogy egy új Smer- kormány ennek szellemében engedélyezi majd a kettős állampolgárságot azoknak, akik a másik ország területén állandó lakhellyel rendelkeznek. A honosított magyarok ügyét viszont eznemoldjameg. Az ellentörvény eltörlését az MKP programja hangsúlyosan szorgalmazza, és bár a Híd is támogatná, programjában nem esik szó erről. A másik érvényben lévő diszkriminatív jogszabály a Beneš-dekrétumok - az MKP programja szerint ismét javasolná hatályon kívül helyezésüket a parlamentben. A Híd támogatná azokat a programokat és rendezvényeket, amelyek a Szlovákiában élő nemzetek közeledését segítik. ,A cél egymás kölcsönös megértése és a különbözőségek elfogadása” - áll Bugárék programjában. Az MKP felkarolná a regionális rádióadók, valamint a helyi (és internetes) tévécsatornák működését. „Szükséges az önálló magyar nyelvű köz- szolgálati rádió- és tévésugárzás kiépítése” szögezi le a párt programja. A választási preferenciák alapján kijelenthető, hogy a felsorolt témákban a következő négy évben a Smemek lesz döntő szava. Robert Fico és párttársai a Radičová-kormány parlamenti javaslatainál több ízben jelezték: ha kormányra kerülnek, visszaállítják a módosított törvényeket a 2010-es szintre. Ez a kijelentés elhangzott például az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvénymódosításánál is. Tudatosan nem foglalkoznak a magyarokkal Egy szlovák pártnak sincs kisebbségi programja A volt magyar államfő elmaradt útja a szakvélemény szerint nem magánlátogatás lett volna A bíróság feltehetően Szlovákiának ad majd igazat az elmaradt Sólyom-látogatás ügyében Sólyom László 2009. augusztus 21-én a komáromi hídon. Brüsszel szerint nem magánszemélyként jött volna. (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák pártok tudatosan nem szállnak versenybe a kisebbségiek szavazataiért, véli Juraj Marušiak politológus, programjaik nem is foglalkoznak a kisebbségi jogokkal. „Gyakorlatilag átengedik a terepet azoknak a pártoknak, amelyeket elsősorban Dél- Szlovákiában támogatnak” - fogalmaz Marušiak a Milan Šimečka Alapítvány által kiPozsony. Egy év alatt radikálisan csökkent a szlovák állampolgárok Európai Unióba vetett bizalma, noha még mindig azon országok közé tartozunk, ahol viszonylag nagy a bizalom az unió és intézményei iránt. Az Eurobarometer tegnap közzétett felmérése szerint tavaly novemberben a szlovákiai lakosság 43 százaléka gondolta úgy, hogy az unió jó irányba halad, egy évvel korábban még 65 százaléknyian vélekedtek így. Az unió többi országában is csökken az eurooptimizmus. 2010 novemberében még 46 százaléknyian, tavaly már csak 38 százalék vélte úgy, hogy helyes adott Spravodaj multikulti.sk kérdésére adott válaszában. A kisebbségek (elsősorban a szlovákiai magyarok, de a romák is) hosszú távú koncepciókra épített megoldásokat igényelnek, mutat rá a politológus. „Sajátos igényeik vannak, és sajátosan viszonyulnak a választásokhoz is. A legtöbb párt viszont rövid távú, könnyen elérhető célokkal igyekszik kecsegtetni a választóit” - teszi hozzá Marušiak. (vps) az, ami az unió gazdasági és politikai szintjén történik. A növekvő borúlátásnak Ivan Kuhn, az Eurobarometer szlovákiai kidolgozója szerint az az oka, hogy a szlovák állampolgárok már nemcsak a hazai politikai és gazdasági történésekre, de az európaiakra is kezdenek reálisan tekinteni. Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője úgy véli, a gazdasági- és adósságválság, az eu- rómentőöv ratifikációja, a kormány bukása és az előrehozott parlamenti választások mind hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősen csökkent a szlovák állampolgárok unióba vetett bizalma, (sán, SITA) MT1-HÍR Brüsszel. A Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépését - állítja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka. Államfők utazásai - állapította meg szakvéleményében Yves Bot - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközijog szabályoz, és nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány mérvadó, de nem köti az Európai Bíróságot. Elutasítaná a magyar keresetet Az Európai Bíróság - amely feltehetően csak hónapok múlva hoz ítéletet - a szokásos gyakorlatnak megfelelően az ügyben főtanácsnokot jelölt ki Yves Bot személyében, aki áttekintette a kérdéskört, és indítványában a magyar kereset elutasítását javasolta. Megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó emlékmű felavatásán vegyen részt, és beszédet mondjon. Tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról lett volna szó. A szlovák hatóságokat diplomáciai úton értesítették a látogatásról, így a főtanácsnok úgy véli, Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni. Megjegyezte: jóllehet az uniós polgárok tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. „Az államfői látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben.” A főtanácsnok kitért arra is: bár Szlovákia a belépés megtagadásánakjogalap- jaként tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, ez a körülmény nem minősül joggal való visszaélésnek. Rossz volt a hivatkozás, de... Sólyom László látogatása előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, a 2004/38/EK európai irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett irányelv alapján nem lett volna megtagadható a beutazás, hiszen csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása közvetlen és súlyos veszélyt jelent a társadalomra. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia eben az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Már Szlovákiában is több az euroszkeptikus Kopik az unióba vetett hit ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
