Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-06 / 55. szám, kedd

6 Külföld-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 6. www.ujszo.com Az elégedetlenség nem elsősorban gazdasági jellegű, az oroszok ma sokkal jobban élnek, mint amikor Putyin először államfő lett Biztos volt a győzelem, vitatott a legitimitás Moszkva. Elsőként Kíná­ban, Iránban és Szíriá­ban nyugtázták nagy megelégedéssel Putyin győzelmét, amelyről a Vedomosztyi azt írta: az elnökválasztást meg­nyerte, legitimitását azonban elveszítheti az orosz kormányfő. A nemzetközi megfigyelők a visszaélések kivizsgá­lására szólítottak fel. ÖSSZEFOGLALÓ Heidi Tagliavini, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogi Irodája (ODIHR) küldöttségének vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta, a nemzetközi meg­figyelők maguk is tapasztalták, hogy a választási bizottságok vezetői „nem mindig tartották be a szabályokat, láttuk, hogy szavazólapokat dobtak be”. Szabad, de nem tiszta A magyar alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter, aki szintén megfigyelőként volt je­len, úgy fogalmazott: a válasz­tás szabad volt, de tisztasága megkérdőjelezhető több eset­ben. Az EBESZ és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által delegált szakértők szerint már a kampány során is arány­talan előnyt élvezett a jelenlegi kormányfő, ezért a szavazók választási lehetősége korláto­zottvolt. Paczolay Péter Moszkvában és Tulában, Jasznaja Poljaná- ban járt, ahol azt tapasztalta, hogy a választás nagyon jól in­dult s egészen a szavazatszám­lálásig tisztességesen zajlott. 98 szavazókörből 29 esetében azonban a nemzetközi megfi­gyelők rossz vagy nagyon rossz minősítést adtak. Az egyik moszkvai -szavazókörben pél­dául az umazárást követően csak három és fél óra múlva kezdték a szavazatszámlálást, mert nem egyezett a listán sze­replő szavazók száma a megje­lentekkel és a megmaradt sza­vazólapokéval. Vlagymimir Csurov, a köz­ponti választási bizottság elnö­ke tegnap délelőtt hivatalosan is bejelentette Vlagyimir Putyin elnökválasztási győzelmét. A szavazatok 99,3 százalékos feldolgozottsága alapján Pu­tyin 63,75 százalékot kapott. A további sorrend: Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnöke 17,19 százalékot, az egyéni jelöltként induló Mihail Prohorov 7,82 százalékot, Vlagyimir Zsirinovszkij, az ult­ranacionalista LDPR vezetője 6,23 százalékot és Szergej Mironov, a Kreml-barát Igaz­ságos Oroszország párt elnöke 3,85 százalékot ért el. Csecsenföld: közel 100% Putyin mindenütt hozta az el­sőfordulós győzelemhez szük­séges 50 százalék fölötti ered­ményt, de Moszkvában csak 47,77%-ot szerzett. A legkeve­sebb híve a főváros Szokol nevű kerületében volt (38,06%), s másik véglet pedig Csertanovo Juzsnoje kerület, ahol 58, 67 %-ot kapott, vagyis az országos átlagtól még ebben a kerületben is elmaradt. A Vedomosztyi című lap más választási érdekességekre is fel­hívta a figyelmet: Putyin a for­rongó észak-kaukázusi köztár­saságokban tarolt: Csecsenföl- dön csaknem 100 százalékos volt a teljesítménye, Dagesztán- ban 93, Ingusföldön 92 száza­lék. Gyengébben szerepelt vi­szont azokban a körzetekben, ahol viszonylag erős a kommu­nistabefolyás, így ajaroszlavli, a vlagyimiri és a kasztromai terü­leteken nem érte el a 60 százalé­kos arányt, mint ahogy szülővá­rosában, Szentpétervárott sem, ahol 56,55 százalék voksolt rá. Váratlan gesztus Putyin tegnap váratlan gesz­tust tett: tárgyalni hívta legyő­f A régi-új elnök a régi-új first ladyvel. Putyin feleségét, Ljudmilát ritkán látni, a két lánya pedig láthatatlan. Putyin államtitokként kezeli magánéletä, 2008-ban egy újságot be is záratott, miután a lap beszámolt feltételezett viszonyáról egy ijjú sportolónővel. Azóta gyakorlatilag meg sem jelent a nyilvánosság előtt Putyin felesége. Még a decemberi parlamenti választásokon sem kísérte el a férjét, most vasárnap azonban már együtt voksoltak. (TASR/AP) zott ellenfeleit. A találkozóról csak a kommunista párt elnö­ke, Zjuganov hiányzott. A hir­telen jött meghívás miatt Miha­il Prohorov is, meg Vlagyimir Zsirinovszlij is lemondta előre beharangozott, választást ér­tékelő sajtótájékoztatóját. A Rosszija 24 hírtelevízió ál­tal utólag közvetített beszélge­tésben Putyin kijelentette: uta­sítani foga a központi választá­si bizottság elnökét, hogy a tes­tület ellenőrizzen minden érte­sülést a szavazás során történt állítólagos visszaélésekről. A kormányfő egyúttal 'együtt­működésre, közös alkotómun­kára szólította fel a szavazáson alulmaradt politikusokat. A Golosz választási jogvédő szervezet szerint is a kormány­főre szavaztak a legtöbben, de a voksok arányát eltúlzottnak tartja. Adatai alapján a politi­kus alig valamivel több mint ötven százalékot kapott. A tekintélyes Financial Ti­mes brit pénzügyi lap szerkesz­tőségi kommentárja szerint a vasárnapi elnökválasztás min­den valószínűség szerint Pu­tyin utolsó elnöki mandátumá­nak és a Putyin-korszak végé­nek kezdetét jelzi. A londoni gazdasági-politikai napüap szerint még az is nagy kérdés, hogy Putyin a most kezdődő elnöki időszak teljes hat évét kitölti-e. (MTI, ú) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS az cg\üttműk<ki6> pártja - strana spolupráce MP120144 Több türelmet kért a zsidó államtól az amerikai elnök Obama kész erőt alkalmazni Irán ellen tikám célja annak megakadá­lyozása, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Nem fogok tétovázni, hogy amikor szüksé­ges, erőt alkalmazzak az USA és érdekei védelmében” - hangsú­lyozta Obama. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, túl sok meg­gondolatlan kijelentés hangzott el a háborúval kapcsolatban, ami csak Teheránnak vált hasz­nára és felhajtotta az olaj árát. Arra kérte az Irán ellen az egyoldalú csapás lehetőségét mérlegelő Izraelt: hagyjon több időt a szankcióknak arra, hogy kifejtsék a hatásukat. „Izrael biz­tonsága, Amerika biztonsága, valamint a világ békéje és biz­tonsága érdekében ez most nem a hangoskodás ideje. Most an­nak van itt az ideje, hogy hagy­juk hatni a felerősödött nyomást és hogy fenntartsuk az általunk felépített, széles nemzetközi koalíciót.” Theodore Roosevelt elnököt idézve kijelentette: lá­gyan fog beszélni, miközben magánál tartja a „nagy botot”. Elismerte Izraelnek az önvéde­lemhez való jogát: „Egyetlen iz­raeli kormány sem tűrheti el, hogy atomfegyver kerüljön egy olyan rendszer kezébe, amely tagadja a holokausztot, amely azzal fenyeget, hogy letörli Izra­elt a térképről és amely olyan terrorista csoportokat támogat, amelyek Izrael megsemmisítése mellett kötelezték el magukat.” Merkel elutasította az udvariassági találkozót Mégis igaz a kiközösítés MTl-HÍR Washington. A diplomáciá­nak van még rá ideje, hogy elté­rítse Iránt a nukleáris fegyver beszerzésének szándékától, ám ha szükség lesz rá, az USA této­vázás nélkül az erő alkalmazá­sához nyúl - jelentette ki Barack Obama. A kijelentés súlyát csak növeli, hogy az elnök ezt az USA legjelentősebb Izrael-barát lob­biszervezete, az AIPAC tanács­kozásán mondta, nem sokkal a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tervezett találko­zója előtt. „Irán vezetőinek tudniuk kell, hogy az én politikám nem az el­szigetelésre irányul, az én poli­MT1-HÍR Párizs. Angela Merkel német kancellár tényleg jelezte, hogy nem kívánja fogadni Francois Hollande-ot, a francia baloldal elnökjelöltjét - mondta tegnap Martine Aubry, a francia Szocia­lista Párt (PS) főtitkára az I-télé francia hírtelevízióban. Hollan­dé „udvariassági találkozót” kért Merkeltől, aki ezt visszautasítot­ta. Aubry szerint tény, hogy ilyen még nem volt, de nem kell fel­fújni az ügyet. A német kormány vasárnap cáfolta a Der Spiegel értesülé­sét, miszerint négy uniós kon­zervatív vezető megállapodott: nem fogadják a francia szocia­listák elnökjelöltjét. A magazin szerint a konzervatív kormány­főket felháborította, hogy Hol­landé - akinek a közvélemény­kutatások szerint jó esélye van arra, hogy megnyerje a válasz­tást Sarkozy jelenlegi államfő­vel szemben - közölte: megvá­lasztása esetén felülvizsgálja a frissen elfogadott uniós fiskális paktumot. Francois Báróin francia pénzügyminiszter tegnap iro­nikusan kijelentette, már csak azért sem alakulhat ki Hollan- de-ellenes front Európában, mert a szocialista elnökjelölt teljesen ismeretlen külföldön. Holnap dönt az EB Elkészült az értékelés Brüsszel. Szerdai ülésén dönt az EB arról, folytassa-e a Ma­gyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárások valamelyikét vagy sem - jelen­tette be Viviane Reding igazság­ügyi biztos tegnap Brüsszelben. Leszögezte: a szokásos heti ülés­re a testület előtt már ismeretes lesz a múlt hónapban megkül­dött magyar válaszok értékelé­se. Értesülések szerint az EB-nél a magyar válaszok alapján az egyes eljárásoknál különböző döntésekre számítanak: lesz, ahol a procedúra nem folytató­dik, és lesz, ahol igen. (MTI) s

Next

/
Thumbnails
Contents