Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-28 / 49. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 28. Vélemény És háttér 7 Hogy eddig nem keveredett botrányba, az nem azt jelenti, hogy holnap nem derül ki róla valami... Tanmese Riško diákéveiről Richard Sulik az év elején valószínűleg még abban a hitben élt, hogy márciusban patyolatfehér ingben slattyog majd be a parlamentbe. Azóta egy csomó mindent megtanult. VERES ISTVÁN Közben a Sasanka-videókból kiderült, az SaS elnöke 2010- ben abban reménykedett, hogy az akadékoskodó Iveta Radi- čovát félreállítva Ivan Mikloš vezeti majd a kormányt. Hogy tavaly ezért buktatták-e meg Radičová kormányát, vagy az euróvédőfal miatt, az persze továbbra is titok. Olyan ez az egész történet, mint az ősrégi mese a tücsökről és a hagymáról. Aki mások ügyébe beleszól, maga esik bele. Az SaS elnöke néhány hete még tragikus gyakorisággal tanácsolta Mikuláš Dzurindának és Ivan Miklošnak, hogy távozzanak az SDKÚ éléről a búsfenébe. Sulik valószínűleg azt hitte, hogy attól, mert rá nem vetett setét foltot a Gorilla árnyéka, akkor most már ő fogja megmondani, hogy kinek mit hová. Nem mintha nem lett volna igaza abban, hogy Dzu- rinda és Mikloš lassan elgondolkodhatnának azon, hogy politikai szerepvállalás helyett inkább hobbikertészettel töltsék a drága időt. Metszés, kötözés, permetezés, bújtatás. Hogy valaki eddig nem keveredett botrányba, az nem azt jelenti, hogy holnap nem derül ki róla valami. Ez az, amit Sulik az elmúlt hetekben maga is megtapasztalhatott. Valaki (aki berágott rá), előkapott egy kompromittáló videófelvételt, elnevezte Sasankának (magyarul Tengeri rózsaként ismerjük), felrakta az internetre, Riško lufija pedig máris fonnyadni kezdett. Az ilyesmi persze megesik a legjobb családban is, csakhogy nagyon úgy tűnik, Sulik eddig nem tudta, hogyan működnek a dolgok. A videók, amelyeken Marián Kočner maffialistán szereplő vállalkozóval Sulik annak házában társalog, 2010-ben készültek, valószínűleg azzal a céllal, hogy valaki valamikor közzétegye őket. Az is lehet, hogy a Feketepiacon a radioaktív retek és a robbanó répa közt hevertek valamelyik pulton, és egy ártani akaró érdeklődő borsos áron megvásárolta őket. Ez már aligha derül ki. Ami viszont kiderült, hogy az SaS sem különb a többi pártnál, még ha magáról ezt gondolják is a politikusai. Vegyük csak azt, mennyire liberálisak (mert ugye ma ők a szlovák liberálisok). Náluk a liberalizmus azt jelenti, hogy vannak gazdasági elképzeléseik (ritka nemes erény egy pártnál), a többi kérdésben pedig az aktuális erőviszonyok szerint foglalnak állást. Van egy kulturális miniszterük, aki foggal-körömmel védte a nacionalista államnyelvtörvényt annak módosításakor. Volt egy képviselőjelöltjük, aki három héttel a választások előtt rájött, hogy ő nem is liberális, hanem kommunista. 2010-ben választási listájukon helyet adtak négy embernek, akikről azt sem tudták, kicsodák (ők lettek az Egyszerű Emberek). Most meg van egy tapasztalatlan, de tanulékony elnökük, aki botrányba keveredett. Míg korábban a hasonló cipőben járó politikustársait a fenébe küldözgette megtisztulás céljából, ő maga azt ígéri, hogy ha az SaS-ben nem ő kapja a legtöbb karikát a választásokon, akkor önkritikát gyakorol, és nem ül be a parlamentbe. Mily nemes ígéret! Mily emelkedett szellemre vall! A lényeg az, hogy immár az SaS is tagja a klubnak. Őket is köti a szabály: ha a felszínen akarnak maradni, úgy kell evezniük, mint a többieknek. Hogy Riško ilyetén kikupálódását a szavazók mennyire méltányolják, az március 10-én kiderül.- Máskor ne gyere értem autóval, édes fiam, majd eltötyögök gyalog. Azt hallottam, hogy drágább a benzin literje, mint boldogult ifjúkoromban a pálinkáé... (Peter Gossányi rajza) A szlovák gazdaság nem tud jelentős mértékű szétosztogatható többletet produkálni Tét nélküli meccs, avagy ficói évek HORBULÁK ZSOLT Már hónapokkal a választások előtt mindenki biztosra veszi a Smer győzelmét. Ez persze azt is jelenti, hogy meglehetős biztonsággal előrejelezhetó az is, milyen intézkedések várhatók az új kormánytól. Természetesen nyitott kérdések még bőven vannak. Például az, lesz-e koalíció, és ha igen, milyen összetételű. A választások igazi talánya pedig az, mely pártok jutnak be a parlamentbe. Ha Smer, akkor „szociális” kormányzás, nyugalom és biztonság. Habár ezek kampánylózungok, sok minden megvalósulhat belőlük. A nyugalom mindenképpen, hiszen a Smer egy monolit vezérelvű párt. Nem nagyon lesznek majd renitens képviselők, akik a párt szennyesét, értsd korrupciós ügyeit, kiteregetnék. A szociális kormányzás leginkább a gazdaságpolitikát hatja majd át. Akár abban is lehetne reménykedni, hogy a szlovák gazdaság piac- orientált jellege megmarad - ezt láttuk 2006 és 2010 között -, de most más szelek fújnak a vüágban. A szlovák gazdaság nem tud jelentős mértékű szétosztogatható többletet produkálni, és külföldről sem lehet könnyen pénzt szerezni. Az eladósodásra most nagyon odafigyelnek. A költségvetési hiány csökkentése céljából jövedelemátcsoportosításnak mondott adóemelések várhatók. Erre persze minden más kormány rákényszerülne, de ennek megvalósítása „smeres” lesz. Bevezethetnek egy magasabb jövedelemadó-kulcsot. Valószínű, hogy lesz osztalékadó is. A magánnyugdíjpénztárak sorsa nagy kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hogy a rendszert nem számolják fel, és a féléves hozammérést nem vezetik be újra. Egy kivételre azért lehet számítani: a munkapiacra belépők számára eltörlik a kötelező tagságot. A Smer talán egy elegánsabb megoldással fog élni: csökkenteni fogja a nyugdíjpénztárba irányított befizetés mértékét. Gazdaságélénkítő csomagokat a Fico-kormány is bevezet majd. Ilyenek lesznek az állami megaberuházások, jellemzően az autópálya-építések. Ezek látszólag minden igényt kielégítenek: fejlesztik az infrastruktúrát, látványosak, bőséges állami megrendelést jelentenek, és messze elkerülik a magyar vidékeket. Mivel így egyszerre sok munkahelyet lehet teremteni, a külföldi beruházók is számíthatnak állami támogatásra. Igazi kérdés az, hogy sikerül-e a kis- és középvállalkozások számára egy hatékony védő-ösztönző rendszert kialakítani. Végül arról sem lehet megfeledkezni, hogy Fico szinte biztosan négy évig lesz miniszterelnök. Tulajdonképpen csak egy ok van, amiért önszántából lemondana: ha megválasztanák köztársasági elnöknek. KOMMENTAR Politikai biztosítékok TOKÁR GÉZA Ahogy azt várni lehetett, a Gorilla-iratok j léte úgy vált a választási kampány fő témákj|S jává, hogy már senkit sem érdekel, mi is • f|f, JĽ szerepel bennük. A kölcsönös sárdobálás, Jgfl| az elutasítás és vádaskodások, valamint f M a hirtelen napvilágra kerülő további komp- romittáló iratok azt mutatják, a politika és az üzlet összefonódása mindennapos. Párttól és oldaltól függetlenül. A felháborodás előbb megoszlik a szereplők között, majd apátiába fordul, a gyakorlat tovább folytatódik. Robert Ficótól és a Smertől álszent az a hozzáállás, miszerint a pártnak semmi köze nincs a Gorillához, hiszen valóban Fico az egyetlen politikus, aki az iratok tanúsága szerint személyesen is megjelent Haščák lakásán és beszédbe elegyedett a Penta társtulajdonosával. Az viszont egy másik kérdés, hogy miről. Maguk a Gorilla-lehallgatás anyagai is furcsán kettősek ebben a tekintetben, hiszen míg Fi- cóval Haščák a jövőbeni koalíció kérdéseit és a szlovákiai politika állapotát boncolgatja, a korábbi anyagokban konkrét ügyletekről és milliós províziókról esik szó. De mi értelme ennek a hirtelen váltásnak? Mivel a Gorilla-irat arra mutat rá, hogy az egész politikai elit romlott, a későbbi miniszterelnökkel való tárgyalások biztosítékként szerepelnek benne. Biztosítékként, hogy a Fico-kormány idején a hatalom az anyagokat ne tudja felhasználni az egyik oldal (és mindenekelőtt a Penta) célzott lejáratására. Az elképzelés jónak bizonyult, hiszen az anyagok vizsgálata annak rendje és módja szerint el is akadt pár éve, Fico pedig most is hallgat. Nagyon hasonló stratégia alapján készült a Richard Sulikról kiszivárgó anyag is, mellyel kapcsolatban az SaS vezetőjének személyi felelőssége is felmerült: nem önmagában a felvetett téma kompromittálja a politikust, hanem a beszélgetőpartner személye. Sulik tehát úgy kényszerül magyarázkodni, hogy tudni nem, csak sejteni lehet, pártja milyen álláspontot foglalt el a főügyészválasztás kapcsán. Ezek a biztosítékok korábban arra szolgáltak, hogy egyik párt se bolygassa túlságosan a másik viselt ügyeit. Most, a választások előtt, az interneten keringenek. Míg a botrányban érintettek politikai ellenfeleinek bőven elég, hogy elhangzik a nagy vetélytárs neve (és itt Fico és Sulik mellett ugyanúgy meg lehet említeni akár Dzurindát, Miklošt vagy Bugárt), addig a médiának és az oknyomozó újságíróknak egy lépéssel tovább kellene járniuk, méghozzá a konkrét botrányokat kutatva. Azt, hogy ki, miben, hogyan érintett. A társadalom megtisztulásához csak az vezethet, ha konkrét személyeket konkrét bűncselekményekért vonnak felelősségre. Máskülönben az történik, ami Szlovákiában korábban annyiszor: a politikusok jönnek és mennek, de ez a csere nem lesz minőségi. Hiszen a politikai biztosítékok nyilvánosságra kerüléséből eddig csak egy tanulságot vonhattak le az érintettek: okosan kell lehallgatni, a veszélyes bizonyítékokat pedig még jobban el kell rejteni. TALLÓZÓ KRÓNIKA A Kolozs Megyei Tanács elkülönítette a kolozsvári műemlék épületekre kitűzendő ötnyelvű tájékoztató táblákra szánt pénzkeretet - írja a Krónika című erdélyi magyar napilap. A Kolozs Megyei Tanács hatvanezer lejt (mintegy tizennégyezer eurót) különített el arra a célra, hogy Kolozsvár műemlék épületeire ötnyelvű - román, magyar, angol, francia, német - ismertető táblák kerüljenek. A határozat- tervezetet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója terjesztette be. A szövetség kolozsvári szervezete úgy tekinti, ezzel egyik legfontosabb célkitűzése valósul meg. „A táblák óriási szolgálatot tesznek a város jellegzetességeinek, történelmének, kultúrájának bemutatására, egyben Kolozsvár multikulturalitásá- nak alapfeltételét is képezik” - fogalmazott a szövetség közleménye. Kolozsváron a város turisztikai-fejlesztési stratégiája szerint 149 épületre kell többnyelvű ismertető táblát felszerelni. László Attila alpolgármester szerint ezek költségeit a helyi és a megyei tanács közösen állja. A városi tanácsban március 13-án teijesztenek elő hasonló összeg elkülönítésére irányuló határozattervezetet. „Az alpolgármester konkrét időpontot nem közölt a táblák kihelyezéséről, mert - mint mondta - ezek folyamatosan kerülnek majd ki a műemlék épületekre” - áll a Krónika cikkében, (mti)
