Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-24 / 46. szám, péntek
8 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com Sokan úgy vélik, a katonai csapás késleltetése végzetes hiba, mert az atomlétesítmények sebezhetetlenné válnak Senkinek sem érdeke az Irán elleni háború Teherán. Lesz-e újabb háború a Közel-Keleten, megtámadja-e Izrael Iránt, ahogy azt a hírek szerint elsősorban a zsidó állam miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu és védelmi minisztere, Ehud Barak szorgalmazza? ÖSSZEFOGLALÓ Ezt találgatják a térséggel foglalkozó szakértők, miközben többségük egyetért abban, hogy egy esetleges Irán elleni katonai hadművelet az egész régióban - de a térségen kívül is - beláthatatlan következményekkel járhat. Egy, az iráni atomlétesítmények ellen irányuló izraeli csapásnak - még ha az célba találna is - csak vesztesei lennének. Ennek ellenére a tekintélyes Le Figaro, valamint a Der Spiegel a napokban már azt fejtegette: nem az a kérdés, hogy Izrael intéz-e légi csapást Irán ellen, hanem az, hogy mikor. A francia napilap és a német hetilap szerint Netanjahu és Barak mindenekelőtt az idő szorításával érvel a katonai akció szükségessége mellett. A katonai csapás késleltetése szerintük végzetes lehet, és az iráni atomlétesítmények „sebezhetetlenné” válnak. Azaz Teherán az atombomba előállítását szolgáló kapacitásait oly módon tudja majd elrejteni, hogy azok mindenféle katonai akcióval szemben „immunissá”, Irán nukleáris erőfeszítései pedig feltartóztathatatlanná válnának. Közben változatlanul a legnagyobb kérdés az, vajon az iráni vezetés Mahmúd Ahma- dinezsád elnökkel az élen ténylegesen atomfegyver előállításán munkálkodik-e. Noha Teherán minden fórumon váltig azt állítja, hogy egyedüli célja a nukleáris energia békés célú hasznosítása, elsősorban az Egyesült Államok és a többi nyugati ország azon a véleményen van: a térségben vezető szerepre törekvő Irán öles léptekkel halad az atombomba ki- fejlesztése felé. Modern centrifugák Szakértők szerint erre utal az a tény, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei az elmúlt években egyetlen egyszer sem juthattak el az általuk „leggyanúsabb- nak” tartott iráni helyszínekre, továbbá az is, hogy Teherán gőzerővel folytatja urándúsító erőfeszítéseit. Legutóbb például újabb 3 ezer - a korábbiaknál jóval hatékonyabb - centrifugát helyezett üzembe a natanzi atomlétesítményben és saját gyártású fűtőelemekkel kezdte feltölteni a teheráni kutatóreaktort. Az idézett szakértők többsége mindezek alapján úgy véli, hogy Irán már most több atomfegyver előállításához elegendő dúsított uránnal rendelkezik, de további legkevesebb egy év szükséges ahhoz, hogy kifejlesszék a rakétákra szerelhető atomtöltetet. Mindezt a napokban amerikai hírszerző források is megerősítették, akik szerint műszaki szempontból Irán számára egy vagy két év elegendő lenne az atomfegyver előállítására, csupán a legmagasabb szintű döntés hiányzik mindehhez. A szóban forgó erőfeszítéseket alátámasztják a fanatikus teheráni rezsim külpolitikai törekvései is. Irán továbbra sem hajlandó Izrael elismerésére és meglehetős rendszerességgel a zsidó állam megsemmisítésére szólít fel, miközben dacol az egész nyugati világgal. Teljes olajembargó Azonban a katonai csapást valószínűsítő izraeli eltökéltséggel szemben az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is erős fenntartásait hangoztatja, Kína és Oroszország pedig a leghatározottabban ellenzi azt. Washington a napokban ismét Tel- Aviv tudomására hozta, hogy az amerikai kormány változatlanul a szankciókat, illetve a nyomás- gyakorlást részesíti előnyben. Hasonló állásponton vannak az EU legbefolyásosabb államai is, amelyek a közelmúltban a gazdasági és diplomáciai szankciók további szigorítását határozták el. Júliustól Teheránnal szemben már teljes körű olajembargót léptetnek életbe, mégpedig abban a reményben, hogy az iráni kőolaj importjának beszüntetése jelentős mértékben meggyengítené Ahma- dinezsád rendszerét. A helyzet iróniája: Irán is azzal fenyege- tődzik, hogy 6 uniós tagállam - köztük Franciaország, Spanyolország, Görögország és Portugália - számára beszünteti az olajexportot, sőt Párizzsal és Londonnal szemben már életbe is léptette ezt. Szankció és párbeszéd A Nyugat továbbra is a kettős stratégiában bízik, azaz a szankciók szigorítása mellett törekszik arra, hogy ne csapja be a több mint egy éve megszakadt diplomáciai tárgyalások ajtaját. A napokban pedig megállapodás jött létre arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja, valamint Németország ismét tárgyalóasztalhoz ül Teherán képviselőivel. És noha Netanjahu miniszterelnök váltig hangoztatja, hogy a katonai csapásról Izrael csakis maga dönt, egy ilyen lépés a szakértők szerint nem képzelhető el a legfőbb szövetséges, az USA beleegyezése nélkül. A zsidó állam vezetőjét márciusban Washingtonba várják. Az amerikai kormányzatnak - személy szerint pedig Barack Obama elnöknek - aligha érdeke, hogy egy háborúval felérő katonai akció néhány hónappal az elnökválasztás előtt végzetesen aláássa a Közel-Kelet és Közép-Ázsia amúgy is ingatag stabilitását. Az arab országok pedig még inkább Izrael ellen fordulnának, és ezért sem véletlen, hogy számos izraeli politikai, illetve titkosszolgálati vezető ellenzi a katonai csapást. Iránt pedig aligha térítené el egy ilyen akció a szándékaitól, legfeljebb késleltetné az atomfegyver kifejlesztését. Az országon belül viszont azokat a csoportokat erősítené, amelyek eddig is az önálló atomfegyver kifejlesztésének és így az elrettentés megteremtésének legfőbb szószólói voltak. De vesztes lenne az egész nyugati világ is, mégpedig a várható újabb „hidegháborús” légkör, a kiszámíthatatlanná váló olajszállítások és az alighanem megfizethetetlen olajár miatt. Szakértők között ezért az az általános vélekedés, hogy egy háború senkinek nem állna érdekében. A mostani kölcsönös fenyegetések célja - a feszültség kétségtelen kiszélesedése ellenére - pedig nem más, mint egymás zsarolása, a nyomásgyakorlás és az időnyerés. Azért, hogy a szembenálló felek a válságra legalábbis valamiféle átmeneti megoldást találjanak. Túl nagy feladat Izraelnek Egyébként a The New York Times amerikai védelmi tisztségviselőkre és a Pentagonhoz közel álló szakértőkre hivatkozva a héten azt írta, az iráni nukleáris objektumok megsemmisítéséhez összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai kapacitásra lenne szükség, mint az iraki és a szíriai reaktorokat 1981-ben, illetve 2007-ben leromboló izraeli „sebészeti” csapásokhoz, és nem biztos, hogy Izrael rendelkezik üyennel. A lap összegzésként megállapítja: ha Izrael Irán megtámadása mellett döntene, akkor pilótáinak több mint 1600 kilométert kellene megtenniük nem baráti terület fölött, újra kellene tankolniuk, le kellene küzdeniük az iráni légvédelmet, egy időben több föld alatti célpontot is kellene támadniuk, amihez legkevesebb 100 repülőgép bevetése szükséges. Michael V. Hayden, aki a 2006 és 2009 között a CIA igazgatója volt, így vélekedett: Meghaladja Izrael képességét az, hogy komolyan visszavesse Irán atomprogramját. Washingtonban több szakértő is megkérdőjelezte, hogy képes-e egy ilyen támadás végrehajtására a zsidó állam. Bonyolult útvonal A támadás legrövidebb és a legvalószínűbb iránya a jordá- niai és a iraki légtéren át vezetne. Ez utóbbi országnak még nincs saját légvédelme és a decemberi csapatkivonás után az USA sem köteles ellátni ezt a feladatot. A lap szerint az izraeli F-15I és F-16I harci gépek - amelyekből mintegy 125 áll rendelkezésre - hatósugara messze alatta marad az oda- és a visszaút 3200 kilométerének. A zsidó államnak nyolc KC-707-es légi utántöltő gépe lehet, de a lap által megszólaltatott szakértők nem zárják ki, hogy más repülőket is átalakított erre a célra. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a repülő tankerek védelméhez is vadászgépekre van szükség. (MTI, ú) www.vub.sk 0850 123 000 A vállalkozásával élünk l Uj lehetőségeket biztosítunk vállalkozásának Minden mezőgazdász tudja, hogy aki nem vet, nem arathat. A kapcsolattartó menedzsmentünk a hosszú távú ügyfélkapcsolatokra épít. Ez adja nekünk azt a stabilitást, amelyre támaszkodhat, és emellett kihasználhatja rugalmasságunkat, szaktudásunkat és minőségi szolgáltatásainkat. Az ügyfeleink vállalkozása iránti valódi érdeklődés megköveteli, hogy gyakran álljunk fel íróasztalunk mellől, és új dolgokat ismerjünk meg. nnn VUB BANKA S uavni myslíme na budúcnosť TREND TOP 2011 banka roka" je tieňom skupiny INTĽyl 0 SŕMIMOlO RE10120008
