Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-03 / 28. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Az Árszabályozási Hivatal döntésére várnak Drágul a fűtés Kassán MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Most már szinte biz­tos, hogy drágul a fűtés Kassán, miután a Kassai Távfűtő Vállalat (TEKO) megkapta az Árszabá­lyozási Hivatal (ÚRSO) dönté­sét. Becslések szerint 14 száza­lékos emelésre számíthatnak a fogyasztók. Lezárulni látszik a kassai ma­gisztrátus és a távfűtő vállalat között régóta húzódó, politikai felhangoktól sem mentes vita, aminek egyik kiváltó oka volt az is, amikor napvilágot láttak olyan információk, melyek szerint a távfűtő vállalat 30 százalékos ár­emelési javaslatot nyújtott be az Árszabályozási Hivatalhoz, amit a cég két kazán jövőre esedékes felújításával és a szén árának 40 százalékos drágulásával indo­kolt. Rengeteg vád, érv és ellen­érv elhangzott az elmúlt hóna­pokban mindkét fél részéről. „Összehasonlítva a többi szolgáltatóval, a TEKO ügyfelei még mindig az egyik legalacso­nyabb árat fizetik majd. A ház­tartások zömének a kassai hő- szolgáltató vállalat (TEHO) számláz a fűtésért, ezért az, hogy a fogyasztók mennyit fi­zetnek majd, attól függ, milyen díjszabást hagy jóvá az Árszabá­lyozási Hivatal a TEHO-nak” - tájékoztatta lapunkat Anna Pod- lesná, a távfűtő vállalat szóvivő­je, aki hozzátette, ügyfeleiket levélben értesítik a díjakról és már a januári fogyasztásért fize­tendő számlákban is feltüntetik aváltozást. „A TEHO egyelőre nem kapta meg az Árszabályozási Hivatal döntését. Abban az esetben, ha a Kassai Távfűtő Vállalat emeli dí­jait, nekünk sem marad más vá­lasztásunk, minthogy ezt be­számítsuk a fogyasztói árakba, ugyanis a hőenergia 97 százalé­kát a távfűtő vállalat szolgáltatja nekünk” - reagált Juraj Slafkovský, a hőszolgáltató vál­lalatügyvezetője. AJANLO Február 3. (péntek) Komárom - 17.00: a K.ART.E - a Komáromi Alkotóművészek Egyesüle­tének 8. tagkiállítása a Limes Galériában. A kiállító művé­szek: Bronislava Bočánek- ová, Czafŕangó Sylvia, Da­rázs Rozália, EsFekete Zol­tán, Goda Gabriella, Kocsis Ernő, Kopócs Tibor, Kossá Beáta, Ólveczky Gábor, Magdaléna Serbáková, Juraj Svitek, Szalai Dániel és Szil­va József. Közreműködnek az óggyallai művészeti ala­piskola növendékei. Március 2-ig megtekinthető tárlatot Farkas Veronika művészet- történész, a kiállítás kuráto­ra méltatja, (vkm) Komárom -19.00: Zsap­ka Attila Madárjós című kon­certje a Mocca Caféban (Me­gye utca), (vkm) Február 4. (szombat) Zselíz - 14.00: a Magyar Ház új közösségi helyiségé­nek ünnepélyes átadása, (ú) Február 5. (vasárnap) Hegysúr-15.00: fánkkós­toló a sportépületben, (jm) Zsigárd - 17.00: Zsapka Attila és Madarász András Madárjós c. koncertje a Kul­turális, Közösségi és Tájékoz­tató Központban, (jm) Ipolynyék - 15.00: az Ipolynyéld Magyar Kultúrá­ért Díj átadója a kultúrház- ban.(ú) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Benzinkúti rablót fogtak Nyitrán Nyitra. Egy 29 éves helyi férfi lelkén szárad két tavalyi nyitrai benzinkúti rablás. Az egyik rablást karácsony előtt követte el, de az ujjlenyomatokról kiderült, hogy egyeznek egy szeptemberi eset idején rögzítettekkel. A férfi 7-től 12 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. (TASR) Katonaszökevényt köröznek Bártfa (Bardejov). Körözi a rendőrség a bártfai Mário Steigert. A 39 éves férfi ellen dezertálás miatt adott ki elfoga­tóparancsot az Eperjesi Katonai Körzeti Bíróság. A szöke­vény 180-185 centiméter magas, karcsú testalkatú, barna hajú. A vele kapcsolatos lakossági bejelentéseket a rendőrőr­sökön vagy a 158-as telefonszámon várják. (SITA) Az Európai Parlamenthez nyújtottak be petíciót a Beneš-dekrétumok elleni tiltakozásul Végső cél a dekrétumok hatályon kívül helyezése Komáromi előadásában Juhász Imre szakjogász a Beneš-dekrétu­mok máig tartó hatásáról is beszélt (A szerző felvétele) Komárom. A Keresztény Magyar Szövetség meg­hívására tartott előadást a városban Juhász Imre nemzetközi szakjogász, az ELTE Jogi Karának ta­nára; Juhász Imre Hahn- Seidl Abdával, a német- országi Hunnia Baráti Kör képviselőjével közö­sen, magánszemélyként, a Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jog­szabályok elleni tiltako­zásul január 12-én petí­ciót adott át Brüsszelben az Európai Parlament il­letékes bizottságának. V. KRASZN1CA MELITTA Az előadást követően arról kérdeztük a szakjogászt, mi volt a petíció tárgya és milyen eredményt várnak tőle. „Meg­győződésem, hogy a Beneš- dekrétumok, amelyek érinthe- tetlenségét az 1487/2007-es Szlovák Nemzeti Tanács hatá­rozata még meg is erősített, el­lentétes az uniós alapszerző­déssel és alapjogi chartával. Mindenekelőtt erre a tényre szeretnénk felhívni az európai parlamenti képviselők figyel­mét - mondta. - A dekrétumo­kat illetően nagy a tudatlanság Európában, így a petíció első része gyakorlatilag tájékoztató jellegű, összegezzük, mit is tar­talmaznak a dekrétumok, mi­lyen államjogi, alkotmányjogi helyzetben születtek. A továb­biakban felsoroljuk mindazo­kat az alapjogokat, amelyeket vélelmezhetően sért a dekré­tumok rendszere. Elsősorban az élethez való jogot, hiszen tudjuk, hogy sokan életüket ve­szítették a deportálások során. Továbbá az emberi méltóság­hoz való jogot: a dekrétumok gyakorlatilag teljesen felszá­molták az alapvető életfeltéte­leket a magyarok és a németek számára. A vagyonelkobzás nem állt meg az egyének szint­jén, minden olyan szervezetet, sőt egyházat érintett, amely­nek nemzetiségi kötődése volt. A dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak, ami szintén összeférhetetlen napja­ink európai jogrendjével. Sőt, a dekrétumok a mai napig bün­tetlenséget biztosítanak azok­nak a személyeknek, akik 1944-45-ben szabadon követ­hettek el erőszakos bűncselek­ményeket a magyarok sérel­mére.” A petíció célja emberjogi el­járás elindítása, végigjárva a megfelelő instanciákat, kezdve a tiltakozást átvevő petíciós bi­zottságtól a szakbizottságokon át az Európai Parlament ülésé­ig. Kezdeményezői azt szeret­nék, ha az EP napirendre tűzné a kérdés megvitatását, és a fo­lyamat odáig jutna, hogy a szlovák hatalmi elit akár ön­ként, akár EU-s nyomásra megváltoztatná a dekrétumok hatályon kívül helyezésével szemben tanúsított elutasító magatartását. Hogy meddig jut el az ügy, azt Juhász Imre sze­rint most még nehéz lenne megjósolni. . „Mindenesetre fontos lenne, ha az EP-képvise- lők is tudatosítanák, hogy az egyik uniós tagország 2012-ben még mindig a kollek­tív bűnösségen alapuló rend­szert tart fenn anélkül, hogy ezzel különösebb problémája lenne bárkinek” - tette hozzá a szakjogász. A petíciót januárban Erminia Mazzoni, az EP petíciós bizott­ságának elnöke vette át. Jelez­te: az EP - az Európai Bizottság bevonásával - először azt vizs­gálja, befogadják-e a petíciót, azaz helyt ad-e a téma megtár­gyalásának. Körülbelül 3-6 hónap múlva dőlhet el, napi­rendre tűzik-e a beadványt. Egyre több az illegálisan kihelyezett hirdetés Ellepték a várost a reklámtáblák B. JUHOS MELINDA Szene. A napokban eltávolít­tatták a város közterületeiről az engedélyek nélkül kihelye­zett reklámtáblákat. A város lakói és a képviselők szerint rontják Szene városképét a mindent ellepő reklámok. Czére Károly, a városi hiva­tal környezetvédelmi osztá­lyának vezetője elmondta, a legutóbbi ellenőrzés során hat illegálisan kihelyezett táb­lát szereltek le a város külön­böző területein. „Járjuk a vá­rost és eltávolítjuk azokat a táblákat, amelyek kihelyezé­sére nem adtunk engedélyt, vagy nem fizetik utánuk a közterület elfoglalásáért ki­szabott adót. Nagyon sok táb­lának a tulajdonosát nem tud­juk elérni, figyelmeztetni az engedélyeztetésre. Gyakran olyan telefonszámok vannak feltüntetve a reklámokon, amelyeket nem lehet felhívni” - mondta Czére Károly. Az ismételt ellenőrzéseket a képviselők kezdeményezték. A reklámoknak nagyjából a fele magánterületen van, ezek el­helyezésébe a város nem szól­hat bele. Viszont a magánterü­leteken, kertekben található táblák elhelyezéséhez is szük­ség van engedélyre. „Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, az első reklámtáblák elhelyezését még semmilyen rendelet nem szabályozta, ezeknek a tulaj­donosait felkértük a táblák elő­írások szerinti átalakítására. A város területén, konkrétan a Pozsonyi, a Bazini, a Nagy- szombati út mentén található oszlopokra 80x120 centiméte­res táblákat lehet kirakni. En­nél nagyobb tábla kihelyezésé­ről a képviselő-testület mellett működő bizottság dönt” - mondta Czére. A városi hivatalban meg­tudtuk, a kérvényező első lé­pésben az építésügyi hivatal­ban érdeklődhet. Az elhelye­zéshez számtalan engedélyre van szükség, egyebek mellett a rendőrség belegyezésére is. ,A- parkokban és sétálóutcá­ban tilos táblákat elhelyezni. Utóbbi helyen csak a mozgat­ható reklámhordozókat lehet kitenni, ezek elhelyezéséért adót kötelesek fizetni a vállal­kozások. A sétálóutcán várha­tóan virágtartókat rakunk ki, amelyekbe elhelyezhetők majd a reklámtáblák” - mondta Roman Šuplata, a hi­vatal munkatársa. A lámpa­oszlopokra erősített reklám­táblák esetében bérleti díjat kell fizetni, egy vállalat ma­ximum öt ilyet helyezhet ki. B. JUHOS MELINDA Galánta. A városi tulajdo­nú Bysprav lakáskezelő vál­lalathoz tartózó 48 lakó­tömbből 12-t hőszigeteltek az elmúl két évben. Idén csak egy tömb lakói kérvé­nyezték az Állami Lakásfej­lesztési Alap által nyújtott kedvezményes, hőszigetelés­re folyósított hitelt. „A lakosok talán félnek az eladósodástól, a felújításkor a karbantartási alapba fize­tendő havi illetéket is meg kell emelni. Amelyik házban több az idősebb, vagy szociá­lisan hátrányos. helyzetű la­kó, ott általában nem szüle­tik megegyezés ezen a téren. Az utóbbi időben az emberek fizetőképessége is csökken és így óvatosabbak lettek” - nyi­latkozta lapunknak Szabó András, a Bysprav üzemelte­tési részlegének vezetője. Hozzátette, tavaly év elején szintén alacsony volt az ér­deklődés, viszont a mostani­nál akkor is többen éltek a lehetőséggel. Mint mondta, év elején a legjobb kérvé­nyezni a hitelt, ugyanis az alap hitelkerete véges. A la­kók átlagosan a lakás terüle­tének megfelelően, 0,5-0,66 euró négyzetméterenkénti összeget fizetnek be a kar­bantartási alapba. Ezt az összeget viszont nem lehet teljes mértékben a hiteltör­lesztésre fordítani, így aztán felújítás esetén szükség van a díj emelésére. Zuzana Petrášová, az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap munkatársa elmondta, az ér­deklődők egész év folyamán beadhatják a hitelkérvényü­ket. ,Á kormány hőszigetelé­si programjában a szigetelés teljes költségére kérvényez­hető hitel, egy négyzetmé­ternyi hőszigetelt részre ma­ximum 80 euró. Ez az összeg Általában elegendő is” - mondta Zuzana Petrášová. Idén 14 000 000 eurót kü­lönítettek el a kormány hő- szigetelési programjára. Ta­valy ez az összeg 10 000 000 euró volt, viszont a sok beér­kezett kérvényre való tekin­tettel az alap háromszor is kérte a költségvetés módosí­tását, így nagyjából 16 000 000 euró hitelt nyújtott az alap erre a célra. A pénzt a bérlakásépítési program ki nem merített hitelkeretéből csoportosították át. ,Á kor­mány hőszigetelési program­jára jelenleg 13 000 000 eu­ró értékben kérvényeztek hitelt” - mondta Petrášová. A hitelkérvények meghaladták a hitelkeretet Nem sietnek a lakótömbök szigetelésével a ealántaiak

Next

/
Thumbnails
Contents