Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-23 / 45. szám, csütörtök
8 Külföld ■KQIJĽBH Átmeneti felfüggesztés Brüsszel. Az EB felfüggeszti az ACTA megállapodás ratifikálását célzó erőfeszítéseket, mert jogi vizsgálatnak veti alá a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA) - jelentette be Karel De Gucht, a kereskedelempolitikájáért felelős uniós biztos. Az EU luxembourgi bíróságával akarják megvizsgáltatni, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal. A megállapodás sok országban viharos tiltakozást váltott ki, főként a fiatalok körében. Az ACTA célja az internetes kalóz-letöltések megfékezése, ellenzői az internet szabadságát féltik. (MTI) Timosenko mégis beteg Kijev. A Julija Timosen- kót vizsgáló német orvosok megerősítették, hogy valóban súlyos a bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök egészségi állapota. Az erős hátfájástól szenvedő Julija Timosenkót február 14-én vizsgálta meg a Karl Max Einhaupl professzor vezette német orvoscsoport, s később kanadai orvosok is jártak nála. A berlini Charité kórház szóvivője kijelentette: Einhaupl professzor hivatalosan is megerősítette, hogy Timosenko súlyosan beteg. (MTI) Rendhagyó lemondás Sydney. Szokatlan módon, hivatalos washingtoni látogatásán jelentette be Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter, hogy lemond a posztjáról. Rudd, aki 2007-től 2010-ig kormányfő volt, azzal magyarázta döntését, hogy Julia Gillard miniszterelnök támogatása nélkül nem tudja folytatni munkáját. Ruddot 2010- ben egy belső puccsal mondatta le Julia Gillard, aki kihasználta az Ausztrál Munkáspárton belüli elégedetlenséget. Az elmúlt napokban olyan találgatások láttak napvilágot, hogy Rudd támogatói újra hatalomra akarják őtjuttatni. (MTI) Bosznia erőlködik Szarajevó. Bosznia- Hercegovina új központi kormánya a következő hónapban teljesíteni akarj a az összes uniós feltételt, június végéig pedig kérvényezni fogja csatlakozását az EU-hoz - jelentette be Vje- koslav Bevanda kormányfő. Boszniának 16 hónapos interregnum után február elejétől van ismét központi kormánya. (MTI) ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Egyre aggasztóbb a lakosság humanitárius helyzete, a vöröskereszt legalább napi kétórás tűzszünetre szólított fel Újságírókat öltek a kormánycsapatok Damaszkusz/Homsz/Párizs. Egy francia és egy amerikai újságírót megöltek tegnap a közép-szíriai Homszban. A biztonsági erők és a katonák foglyokat végeznek ki: egyre több összekötött kezű holttestre bukkannak a felkelők központjának számító városban. ÖSSZEFOGLALÓ Az újságírók haláláról Valérie Pécresse francia kormányszóvivő számolt be. A kormányhadsereg a lázadóknak a Bába-Amr negyedben lévő sajtóközpontja ellen intézett támadást tegnap reggel. A halálos áldozatokon kívül további három-négy külföldi újságíró megsebesült - mondta el Omar Sáker szíriai jogvédő aktivista, akivel Bejrútból Skype-on vették fel a kapcsolatot. A sérültek között egy brit fotós és egy amerikai újságírónő is van, ez utóbbi élet-halál között lebeg. Homsz ellenzéki kézen lévő negyedeit, így Bab Amrót már két hete támadja Bassár elösszekötözött kezű holttesteket látni. Az erőszakból maguknak a katonáknak is elegük van. Egy szintén idlibi videó tanúsága szerint a minap 500 katona dezertált, és lépett át az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) kötelékébe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) felszólította a szíriai hatóságokat és a felkelőket, azonnal egyezzenek bele a napi legalább kétórás fegyver- szünetbe, s ezzel tegyék lehetővé, hogy a legszükségesebb, életmentő segélyszállítmányok eljussanak a harcok sújtotta övezetekbe. „Homsz városában családok élnek napok óta bezárkózva, úgy, hogy nem tudnak kenyeret és más élelmiszert venni, nincs vizük, nem jutnak egészségügyi ellátáshoz” - áll a közleményben. Az OSDH emberjogi szervezet tegnap közölte: több mint 7600 embert öltek meg Szíriában azóta, hogy tavaly márciusban kitört a lázadás. Az áldozatok elsöprő többsége, 5542 ember civil, 1692 a katonák és a biztonsági szolgálatok elesett tagjainak száma és mintegy 400 a katonaszökevényeké. (MTI, NOL, TASR, ú) Aszad elnök hadserege. Kedden csak itt negyven ember vesztette életét. Párizsi közlés szerint a két halálos áldozat Marie Calvin amerikai haditudósító, aki a brit Sunday Timesnak dolgozott és Rémi Óchlik francia fotós. Alain Juppé francia külügyminiszter a kabinetülés után megerősítette egy francia újságíró halálát, és részvétét nyilvánította a hozzátartozóknak, de ő nevet még nem közölt. Hírügynökségi'beszámoló szerint a két újságíró a következőképp halt meg: irodájukat bombatalálat érte, ezt túlélték, s amikor megpróbáltak elmenekülni, egy rakéta végzett velük. Szíria egyik északi központjából, Idlibből eközben arról érkeztek hírek, hogy a hadsereg tömegesen végzi ki az elfogott ellenzékieket: több videofelvételen is sorban fekvő vagy éppen szerteszét heverő, gyakorta Marie Calvin amerikai riporter és Rémi Ochlik francia fotós. Calvin veterán haditudósító volt: 2001-ben egy gránátrepesz miatt az egyik szemét is elveszítette Sri Lankán, ez a fotó a kairói Tah- rír téren készült róla. (TASR/AP-felvételek) Teherán nem engedte a szakértők bejutását egy katonai létesítménybe Iránban kudarcot vallott a NAÜ ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bécs/Tehe- rán. Nem történt előrelépés a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) küldöttségének a vitatott iráni atomprogramról két napon át Teheránban folytatott tárgyalásain, s az iráni hatóságok nem engedélyezték a NAÜ szakértőinek a bejutást egy katonai létesítménybe. Ezt tegnap hajnalban jelentette be csalódottan a NAÜ, miután delegációja elhagyta Iránt. A szakértők egy Teheránon kívüli katonai támaszpontot akartak felkeresni, ahol a gyanú szerint atomfegyver létrehozásával kapcsolatos robbanóanyag-kísérleteket végeztek. A NAÜ négy éve hasztalan próbál megállapodni Iránnal abban, hogy működjön együtt a nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzésében. Az újabb kudarc valószínűleg fokozza az amúgy is növekvő feszültséget Teherán és a nyugati hatalmak között, amelyek szankciókat vezettek be a világ legnagyobb kőolajtermelő országai közé tartozó Irán ellen vitatott atomprogramja miatt. A tárgyalások összeomlása után Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfelső vallási és politikai vezetője fogadta az ország atomipari kutatóit, egyrészt azt mondta, nem törekszenek atomfegyver megszerzésére, másrészt kijelentette: országa „meg akarja törni a nagyhatalmak atomfegyverekre alapozott felsőbbrendűségét”. Jay Camey, a Fehér Ház szóvivője szerint a diplomáciának még mindig elegendő ideje van arra, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását. A szóvivő Tom Doniion nemzet- biztonsági tanácsadó minapi, Izraelben tett látogatását kommentálta. Doniion szerint a diplomáciának azért van még tere és ideje működni, mert a szankciók hatása az iráni vezetés magatartásának megváltozásához vezet. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ London. Szomáliái kalózok és iszlám csoportok logisztikai központjai és kiképző táborai elleni légi csapások lehetőségét tanulmányozza a brit kormány más EU-tagállamokkal együtt - írta a The Guardian. London olyan helyszínek ellen is támadást fontolgat, ahol az al-Shaba- ab milícia és a kalózok a jelek szerint együttműködnek. A lap szerint a katonai akció legvalószínűbb támogatói között van Hollandia, Franciaország és az USAis. Mindebben sok igazság lehet, mert David Cameron brit kormányfő közben azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a Szomáliái iszlamisták valódi fenyegetést jelentenek Nagy-Britanniára nézve, és ha nem figyelnek oda e jelenségre, akkor még rosszabbra fordulhat a helyzet. Cameron aggodalmát fejezte ki az al-Sha- baab milícia propagandájától megrészegült, Szomáliái származású brit fiatalok miatt. Cameron szerint a fenyegetés alapja az, hogy a milícia nyilvánosan csatlakozott az al-Kaidá- hoz, s nem csak Szomálián belül buzdít az erőszakos dzsihádra, hanem azon kívül is. Brit szakértők szerint az al-Kaida Szomáliái táboraiban kiképzett külföldi harcosok között legkevesebb ötven brit állampolgár található, ami nem lebecsülendő terrorista fenyegetést jelent. A foglyok üzenetváltásokra használták a szent könyveket Felkorbácsolt USA-ellenes indulatok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli. Négy hónappal Mo- ammer Kadhafi halála után egyre zűrzavarosabb a politikai helyzet Líbiában. Több mint egy hete heves harcok folynak az ország délkeleti, sivatagi térségében, és már jóval több mint száz ember halt meg. Az egymással harcoló al-Zvija és a Tubu törzs régi rivális, a harcok most Kufra oázisban kezdődtek, a város rakéták és aknagránátok robbanásaitól, fegyverropogástól hangos. Több száz család elmenekült északfelé. Atubukvezetője, Isza Abdelmadzsid szerint ők már a Kadhafi-rendszerben is háttérbe voltak szorítva, most pedig ki akarják irtani őket. Az al-Zvíja szóvivője azt állította, hogy a város Csádból és Szudánból érkezett fegyveresek ellen harcol. Tripoliben egy kormány- szóvivő bejelentette, csapatokat küldenek a helyszínre. A 40 ezer lakosú Kufrán át vezetnek a sivatagi utak Egyiptom, Szudán és Csád felé, és régóta a csempészet stratégiai pontjának számít. Egy tripoli forrás szerint amikor Abdelmadzsidot megbízták a déli határok ellenőrzésével, a tubuk átvették az ellenőrzést a csempészet fölött is, és a zviják erre reagáltak. Líbia új vezetői elismerik: a kormány nem elég erős a különféle milíciák lefegyverzéséhez, amelyek megszállták a helyi ön- kormányzatokat, és a központi hatalom riválisaként viselkednek. A főváros, Tripoli repterét például Zentenből érkezett fegyveresek tartják kézben. ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Tucatnyian haltak meg a kedden kezdődött és tegnap folytatódott zavargásokban Kabulban és más afgán városokban. A tüntetők mindenütt a bagrami amerikai támaszponton történt koránégetés miatt tiltakoztak, a kabuli zavargáshoz kivezényelt rendőrök a tömegbe lőttek, többen meghaltak és sok volt a sebesült is. Dzsalalábádban egy tüntető halt meg, és tízre becsülték a sebesültek számát. Kabulban két helyszínen, a parlament mellett és az amerikai katonák támaszpontja közelében tüntettek. A megmozdulás résztvevői halált kiabáltak az USA-ra és Hamid Karzai afgán elnökre, néhányan tálibokat éltető jelszavakat skandáltak. A tüntetők összetűztek a rendőrökkel, gépkocsik ablakait zúzták be. A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója szerint négy rendőr is megsebesült. Az amerikai nagykövetséget lezárták, a diplomaták nem hagyhatják el a képviselet területét. Előzőleg John Allen tábornok, az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatok amerikai parancsnoka töredelmesen bocsánatot kért a történtekért, és azok kivizsgálását ígérte, ennek ellenére nem csitulnak az indulatok. Később Washingtonban Leon Panetta védelmi miniszter is bocsánatot kért azért, hogy a katonák „illetlen módon” szabadultak meg a koránpéldányoktól. Az incidenssel kapcsolatban egy katonai tisztségviselő a CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta, a koránpéldányokat és más vallási irodalmat azért távolították el a bagrami bázison lévő fogolytábor könyvtárából, mert azok szélsőséges bejegyzéseket tartalmaztak, és a foglyok az egymás közti üzenetváltásokra használták a szent könyveket. Ezeket a támaszpont szeméthamvasztójában égették el, az elszenesedett maradványokra a bázison dolgozó afgánok találtak rá. Bagramban már több katonát kihallgattak, de egyelőre senkit sem vettek őrizetbe. A NATO-parancsnokság az afgán hatóságokat is felkérte, hogy vegyenek részt az incidens kivizsgálásában. (MTI, TASR, ú) Veszélyesek a Szomáliái iszlamisták Odacsapnának a britek Fegyveres bandák uralkodnak Líbiában Kaotikus állapotok
