Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-03 / 28. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Sulik: mocskos lejárató kampány folyik ellenünk Itt a Tengeri rózsa II. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az interneten teg­nap felbukkant Tengeri rózsa dokumentum szerint Richard Sulik szinte napi kapcsolatban állt Marián Kočnerrel. Az átira­tok szerint a vállalkozó Sulik mellett egy másik SaS-es kép­viselővel, Juraj Drobával is jó kapcsolatokat ápolt. „A barát­ság másként néz ki. Másfél éve nem láttam” - mondta tegnap Droba. „Mocskos lejárató kam­pányról van szó” - mondta Su­lik, aki szerint több mint egy éve nem találkoztak Kočnerrel. A volt házelnök sem egy he­te, sem most nem adott rá vá­laszt, miért egyeztetett Kočner­rel a főügyészválasztásról, ha kettejüknek - legalábbis hiva­talosan - ellentétes érdekeik voltak. Kočnert a főügyészség jelenlegi vezetősége szürke eminanciásának tartják, aki 2010-es sajtóhírek szerint Dob- roslav Trnka újraválasztását „menedzselte”. Ezzel szemben a Sulik vezette SaS a vele szemben álló jelölteket támo­gatta: először Eva Mišíkovát, majd Jozef Čentéšt. „Miért van szükségetek Mišíkovára?” - kérdi egy helyen az állítólagos átiratban Kočner. „Ez nagyon összetett”-válaszolt erre Sulik. A volt házelnök nem cáfolta az üzenetek hitelességét. Milan Žitný biztonságpolitikai elemző szerint a kétes múltú Marián Kočnert hallgathatta le a titkos- szolgálat vagy a rendőrség, s innen juthattak ki az átiratok. Kočner azt nyilatkozta, hétfőn beszélt legutoljára Sulikkal. „Rišo nem örülne neki, ha ezt tovább kommentálnám” - mondta a TA3 hírtelevíziónak. Sulik tegnap is azzal védeke­zett, mint egy hete: a kapcso­latról időben tájékoztatta Iveta Radičová kormányfőt. „Szólt róla. Én egyenesen megmond­tam a házelnök úrnak, hogy ez nem jó, s abba kellene hagynia ezt a kommunikációt” - nyilat­kozta tegnap Radičová. (MSz) RÖVIDEN Újabb gázválság a láthatáron Pozsony. Tegnap a kötött mennyiségnél 30%-kal kevesebb orosz földgáz érkezett Szlovákiába - ismerte el a Szlovák Gázművek (SPP), amely azonban tagadja, hogy ez bármilyen hatással lenne a szlovákiai fogyasztókra. Ha a jelenlegi hely­zet tovább tartana, az SPP szerint a 2009-es gázválság után hozott intézkedéseknek köszönhetően akkor sem kellene kor­látozni a fogyasztást. Az orosz Gazprom állítja: a hideg miatt maximumra növelték az Európába tartó gázexportot, szerin­tük a vezetéket a tranzitország Ukrajna csapolja meg. (SITA) Chipkártyás személyazonossági Pozsony. Már idén megkezdi a rendőrség a chipkártyás személyazonossági igazolványok kiadását. Az elektronikus kártyát nemcsak a hivatalokkal való kommunikáció során, ha­nem például pénzátutalásnál is használhatjuk. Az adatokat csak az állampolgár beleegyezésével, az azonosítószám meg­adása után lehet leolvasni speciális berendezéssel. (SITA) A kindertojás végnapjai Pozsony. A klasszikus kindertojások kedvelőinek érdemes jó előre bespájzolni ebből az édességből, a parlament ugyanis tegnap elfogadta a jogszabályt, amely márciustól megtiltja az árusítását. A játékok biztonságosságát garantáló törvény meg­tiltja, hogy élelmiszer-féleségekhez közvetlenül játékokat csomagoljanak, ha a játék csak az édesség vagy más élelem el­fogyasztása után válik hozzáférhetővé. Ha az ellenőrök a jövő hónapban mégis találnak az üzletekben ilyeneket, akár 50 ezer eurós büntetést is kiszabhatnak a kereskedőkre. (TASR) Koalíciós expartnerek csörtéje: az SaS gorillás bosszút sejt, az SDKÚ selejt tervezetről beszél Uniós bírságot kaphatunk az elmaradt törvényért Pozsony. A parlament tegnap nem fogadta el az energiaszolgáltatói piac további liberalizációjá­hoz szükséges törvény- csomagot, ami újabb he­ves szócsatára adott okot az SDKÚ és az SaS képvi­selői között. Az elutasí­tás miatt uniós büntetés­re számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabály elfogadása az SDKU képviselői miatt hiúsult meg, akik az ellenzéki hon­atyákkal együtt nem szavazták meg a tervezetet. Szlovákia így büntetésre számíthat Brüsszel­től, mivel az uniós szabályokat már tavaly márciusig be kellett volna építeni a nemzeti törvé­nyekbe. „Szlovákia már júniusban a bíróság előtt találhatja magát” - nyilatkozta Juraj Miškov gazda­sági miniszter (SaS), aki szerint a háttérben politikai érdekek állnak. A liberálisok szerint az SDKÚ képviselői a Miškov által előterjesztett törvény elutasítá­sával a gazdasági tárcán álltak bosszút, mivel az a Gorilla-ügy miatt nemrég visszahívta a va­gyonalap éléről Anna Bubení- kovát, az SDKÚ jelöltjét. Mivel az SDKÚ mellett a Smer is nemmel szavazott, Jozef Kollár, az SaS frakcióvezetője szerint már formálódik a két párt vá­lasztások utáni együttműködé­sét előrevetítő, úgynevezett „li­la koalíció”. Az SDKÚ elutasítja a vádakat, képviselői szerint a tervezet fércmunka. ,Azért nem támo­gattuk, mert a gazdasági tárca alábecsülte a képességeit, és egy félkész törvényjavaslatot adott le, amely a miniszter állításaival ellentétben épp a fogyasztókat sújtotta volna a leginkább” - mondta Stanislav Janiš, a par­lament gazdasági bizottságának SDKÚ-s elnöke. A javaslatot ko­rábban élesen kritizálta az Ár­szabályozási Hivatal is, amely szerint a gazdasági tárca a javas­lat kidolgozásánál kizárólag az energiaipari lobbi érdekeit tar­totta szem előtt, ami a jövőben az árak újabb növekedéséhez vezetettvolna. Miškov ezt elutasítja. ,A libe­ralizációs törvénycsomag elfo­gadásával elsősorban a fogyasz­tók nyertek volna, hiszen ennek köszönhetően az energiaszol­gáltatók ügyfelei akár három hét alatt is lecserélhették volna a régi szolgáltatójukat, és ez egy centjükbe sem került volna” - állítja. A gazdasági tárca vezető­je szerint a szabadabb verseny­nek köszönhetően a fogyasztói árak is csökkenhettek volna, (mi, SITA, TASR) A szervezők szerint legalább negyvenezer ember vesz részt országszerte a tüntetéseken Radičovát sem kerülték el a pentások Egy hete ezren voltak, mára tízezres tömeget várnak (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ahogy a kormány­fő, úgy a Penta pénzügyi cso­port sem tagadja, hogy képvise­lői találkoztak Iveta Radičo- vával. ,Az országban körülbe­lül hétezer alkalmazottunk van, ezért ezt a kommunikációt szokványosnak tartjuk, és so­hasem tagadtuk. A jelenlegi miniszterelnök is azon köz- tisztviselők közé tartozott, akikkel a Penta képviselői kap­csolatban álltak. Nem látunk okot arra, hogy részletesen tá­jékoztassunk a találkozók idő­pontjáról és részleteiről” - je­lentette ki Martin Danko, a Penta szóvivője. Bővebben a pénzügyi csoport sem kíván re­agálni a kormányfővel való ta­lálkozásokra. Tegnap az is kiderült, hogy Richard Sulik, az SaS elnöke még a 2010-es választások előtt látta a Gorilla-aktát, a titkos- szolgálat hírszerzési osztályá­nak korábbi helyettes vezetőjé­től kapta meg. A találkozót a je­lenlegi parlamenti választáso­kon induló 99% párt választási listáján a második helyen indu­ló Pavol Pavlik közvetítette. A találkozót Pavlík és Sulik sem tagadta. Eközben országszerte egyre élénkebb visszhangot váltanak ki a mára tervezett Gorilla-el­lenes tüntetések. Az alapvető­en az interneten szerveződő, több várost érintő megmozdu­lásokra több mint negyvenez­ren készülnek. A Gorilla miatt ma több tucat tüntetés lesz az országban. A rendőrség állítja, ügyelni fog­nak a közrendre, különösen azért, mert információik szerint provokatőrök igyekeznek majd megzavarni a megmozdulások békés menetét. A fővárosi tün­tetés szervezői állítják, polgári, és nem politikai kezdeménye­zésről van szó, egyikükről vi­szont tegnap kiderült, hogy Dá­niel Lipšic belügyminiszter hi­vatalvezetőjének a testvére. Míg múlt héten csak a főváros­ban tüntetett mintegy ezer fő a Gorilla-akta kapcsán, addig ma a fővárosba tízszer ennyi tilta­kozót várnak. Kassán, Zsolnán, Nyitrán, Zólyomban, Tren- csénben, Eperjesen, Poprádon és Besztercebányán is tüntetni fognak, (dem) Január elsejétől jelentősen módosult a magyarországi felsőoktatási rendszer, a változások a Szlovákiából jelentkezőket is érintik Magyar egyetemek: nagyobb csata lesz az ösztöndíjas helyekért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Komárom. A Magyar Országgyűlés által ta­valy december 23-án elfoga­dott, és 2012. január 1-jén ha­tályba lépett felsőoktatási tör­vény lényegi változásokat ho­zott a magyarországi felsőokta­tás rendszerében. Ezek már az idén szeptemberben induló képzésekre is vonatkoznak, amelyekre február 15-éig lehet jelentkezni. ,A most érettségi­ző diákoknak, beleérte azokat a felvidéki fiatalokat, akik Ma­gyarországon szeretnének to­vábbtanulni, nagyon kevés ide­jük van alkalmazkodniuk a megváltozott feltételekhez. Éppen ezért szerencsésebb lett volna egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését” - nyi­latkozta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Az is­kola végzőseinek 25-30 száza­léka választja a magyarországi egyetemeket, tavaly például a 323 jelentkezési lapból 112-t magyarországi felsőoktatási in­tézményhez nyújtottak be. Az egyik legfontosabb válto­zás, hogy a jövő tanévtől há­rom finanszírozási formában - állami ösztöndíjas, állami rész­ösztöndíjas, valamint önkölt­séges - lehet tanulmányokat folytatni Magyarországon. Ko­rábban két kategória létezett, az államilag támogatott, vala­mint az önköltséges. Ezzel egyidejűleg az előző évekhez képest lényegesen csökken az ingyenes képzésre felvettek száma: míg 2011-ben 53 ezer hallgató kezdhette meg tanul­mányait államilag finanszíro­zott helyeken, addig idén 34 ezer diák tanulhat díjmente­sen, további közel 16 ezer rész­ösztöndíjat kap, ami 50 száza­lékos tandíjat jelent. A törvény az államilag támogatott lét­számkeretet elosztotta az egyes egyetemek között; rész­letes jegyzéket - csakúgy, mint a költségviselés szabályait és az egyes szakok, képzések önkölt­ségének összegét - a www.felvi.hu honlapon talál­ják meg az érdeklődők. ,A szét- írásból kiderül, hogy bizonyos egyetemek egyes szakjaikon csak önköltséges képzést indít­hatnak, míg korábban voltak államilag támogatott helyeik is. Éppen ezért Magyarorszá­gon továbbtanulni szándékozó diákjainknak ezt a tényt is fi­gyelembe kell venniük a vá­lasztásnál. Mint ahogyan azt is, hogy az állami ösztöndíjas he­lyekért az eddiginél nagyobb csata folyik majd, azaz jobb ta­nulmányi eredménnyel lehet majd azokra bejutni” - muta­tott rá Andruskó Imre. Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndí­jas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az ok­tatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi idő­szak kétszeresét Magyarorszá­gon dolgozzák le. A határon tú­li magyarok a származási or­szágukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány. A tavalyihoz képest 480-ról 500-ra emelkedett az elérhető felvételi pontszám, aki viszont nem szerez legalább 240 pon­tot, nem vehető fel önköltséges képzésre sem. A felvételi pont­számot a tanulmányi, az érett­ségi és a többletpontok összege adja meg (részletes számítási útmutató a felvi.hu honlapon). Mivel Magyarországon a mi­énktől eltérő az érettségi rend­szer, az itteni diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarorszá­gon, az arra kijelölt oktatási in­tézményben tehetik le a szlo­vákiai diákok, (vkm)

Next

/
Thumbnails
Contents