Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-22 / 44. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Jerzy Stuhr, a lengyel mozi ikonikus alakja Nanni Morettivel forgatott Vatikánban A pápa szóvivője volt (Zuzana Mináčova felvétele) RÖVIDEN Jön az Intim Torna Illegál Pozsony. Ma este Magyarország egyik legnépszerűbb és legpörgősebb koncertzenekara, a fesztiválkedvenc Intim Torna Illegál lép fel a pozsonyi KC Dunaj kultúrközpontban. Előzenekar a dallamos alternatív rockzenét játszó király- helmeci Sémi Holsen, a kezdés időpontja 20 óra. (juk) Charlie másképpen Pozsony. A Deja Vu-klub mai estjének vendége Gaál Jenő énekművész, aki új oldaláról mutatkozik be: a Charlie-da- lokkal készült Deja Vu zenekar kíséretével. A másik vendég Erich „Bobos” Procházka, a hazai blues szájharmonika-királya. Helyszín a Hlava XXII. Music Club (Bazová 9.), kapunyitás 18 órakor. A belépés ingyenes, (juk) A csapatok még nem tudják, mi vár rájuk Rögtönzések fesztiválja JUHÁSZ KATALIN Komárom. Még nem késett el, aki jelentkezni szeretne a szombati Imprófesztre, azaz a színpadi rögtönzések fesztiváljára, amelyet idén a komáromi Rév Magyar Kultúra Házában szervez a szlovákiai magyar diákszínjátszó csoportokat tömörítő Gurigongo Sympózium, illetve a Magyar Szín-Játékos Szövetség. Az elmúlt öt év gyakorlatához híven középiskolás kortól felfelé várják az érdeklődőket, akik különböző improvizációs feladatokat kapnak. A felkészülésre 10-10 perc áll rendelkezésükre, a játékidő minden feladat esetében 3 perc. A konkrét feladatokról a szervezők természetesen nem árultak el bővebbet, annyit azonban megtudtunk, hogy az elmúlt években például újsághírekre kellett rögtönözni, vagy a szereplők egy-egy tárgyat kaptak, amelyeket be kellett építeniük egy történetbe. A zsűri tagjai idén Szabó Csilla drámapedagógus, rendező, Solténszky Tibor dramaturg és Majorfalvi Bálint színművész. Az első három helyezett meghívást kap a magyarországi döntőre, azaz a Maestrok Találkozójára, amelyet idén Gyöngyösön rendeznek március 24-én. A fesztivál 14 órakor kezdődik, az eredményhirdetést követően farsangi álarcosbál kezdődik a Very Nice Kitchen Staff közreműködésével. Jelentkezés: togacska@gmail.com Amatőr filmesként kezdte, majd börtönbe került, később hibernáltatta magát, most pedig a Vatikán szóvivőjeként tért vissza Jerzy Stuhr, a lengyel mozi krakkói nagymestere. SZABÓ G. LÁSZLÓ Krzysztof Kieslowski erős szociális üzenetű játékfilmjével, az Amatőrrel indult a pályán 1979-ben. Hétköznapi hős volt, aki szuper 8-as kamerájával vállalata megszállott (és önhibáján kívül bajba keveredett) dokumentátora lett. Kies- lowskitól kapta a Nyugalom börtönből szabadult, majd főnöke révén újabb kísértésbe keveredett, amúgy nyiltszívű ifjú munkását is. A Szexmissziót, Juliusz Machulski alkotását lefagyasztott kísérleti alanyként vitte színre. Jerzy Stuhr a lengyel mozi legnevesebb rendezőivel dolgozott. Andrzej Wajdával (Érzéstelenítés nélkül), Agnieszka Hollanddal (Vidéki színészek), Krzysztof Zanussival (Persona non grata). A velencei mustrán a kritikusok díjával jutalmazott Szerelmes történeteket ő maga írta, rendezte és a film főszerepét is ő játszotta. Friss csillogást Nanni Moretti olasz-francia koprodukcióban forgatott víg- játéka, a Van pápánk! adott most Stuhr nevének, hiszen Michel Piccoli depresszióval küzdő pápája mellett úgy játssza el a Vatikán szóvivőjét, hogy az valóban zseniális alakítás. „Nanni és én régóta ismerjük egymást - mesélte a lengyel színész Karlovy Vary fesztiválján. - Már a Berlusconiról szóló filmjében is játszottam, a Ha- bemus Papamban pedig kimondottan rám írta a szóvivő szerepét. Ez nagyon nagy megtiszteltetés a színész számára. A lengyel akcentusom pedig még jól is jött a figurához, hiszen Vatikánban, főleg a pápa körül, nemcsak olaszok mozognak. Az általam életre keltett sok orosz bandita és keleteurópai maffiózó, vagy akár „Rengeteg szövegem volt olaszul... Švejk után igazán élveztem, hogy ilyen fontos értelmiségi hősnek is nevezhető karaktert formálhattam meg.” Stuhrt, akit a Szexmisszióban a nyolcvanas évek közepén tizenkét millió néző látott Lengyelországban, most abban reménykedik, hogy Moretti pápafilmjével is nézői rekordokat dönt szerte a világban, hiszen az alkotásra a Vatikán is áldását adta. Pedig a meglepő fordulatokkal teli és humorral erősen fűszerezett alkotás nem éppen „szent módon” ábrázolja a katolikus egyház életét. A filmbeli pápa például valósággal menekül a rá nehezedő terhek elől, és meg sem jelenik a hívei előtt. „Nemcsak a filmben, a forgatáson is több megmosolyogtató jelenettel szembesültem - így Jerzy Stuhr. - Mindennap látnom kellett, ahogy az utolsó snittet is felvettük, hogy a statisztaként felvonuló bíborosok miután meghallották, hogy vége, mára befejeztük, vörös reverendájuk alól azonnal előkapták a cigit és a dobozos sört, és úgy vágtak végig a Szent Pé- ter-bazüika előtti téren. Az igazi vatikáni papok a fejüket tekergették, annyira felkavarta őket a látvány, a turisták pedig, akik nem tudták, hogy a közelben forgatás zajlott, semmit nem értettek az egészből. Nekem az volt a szerencsém, hogy a Vatikán civil ruhás alkalmazottjaként azonnal beülhettem egy grappára a legközelebbi bárban, és nem kellett azon izgulnom, hogy mi lesz, ha valaki meglát, és kellemetlenségbe keveredek.” Hogy segítette-e tanácsaival a lengyel színész-rendező olasz kollégáját? Jerzy Stuhr egyértelmű nemmel válaszol. „Ilyesmi eszembe sem jutott. Én sem örülnék, ha valaki folyton belebeszélne a munkámba. Annyit azonban elmondhatok: Nanni sokszor kiborított. Ha egy jelenetet hetedszer vagy nyolcadszor veszünk fel, kezd kicsúszni a kezemből a figura. Otthon ugyanis, pályám első éveiben, amikor spórolni kellett a nyersanyaggal, megszoktam, hogy maximum ötször veszünk fel egy beállítást. Moret- tit semmi sem gátolta abban, hogy akár a negyvenedik felvétel után mondja ki, hogy köszönöm, ennyi! Engem annyira zavart ez a fajta szabadság, hogy voltak pillanatok, amikor azt hittem, most tényleg megőrülök. Minél többször ismételtünk, annál idegesebb voltam, és már a szövegemet sem tudtam pontosan elmondani. Ha harmadszorra sem vesszük fel az adott jelenetet, rutinra kapcsolok, amit nagyon nem szeretek, de képtelen vagyok elkerülni.” A pápát alakító Michel Picc- colival zökkenőmentesen dolgozott. „Mivel rengeteg szövegem volt olaszul, az első nap önző módon csak magamra koncentráltam. Nem is gondoltam arra, hogy az európai mozi élő legendája előtt állok. Csak jóval később kezdett foglalkoztatni a tény, hogy micsoda remek partnert kaptam Nannitól, hogy két lépésnyi távolságból figyelhetem azt a színészt, akit A burzsoázia diszkrét bájában olyan nagyon csodáltam. Hirtelen el is szállt a bátorságom, a következő snittben bakiztam is egy nagyot. Időbe telt, míg megnyugodtam, és hogy végig remek hangulatban dolgoztunk, abban a nyolcvankilenc éves Piccoli úrnak oroszlánrésze volt.” Pillanatkép a tavalyi pozsonyi fesztiválról (Képarchívum) OTTHONUNK A NYELV Ételnevek írásmódja I. MISÁD KATALIN A Gramma Nyelvi Iroda ügyfélszolgálatához nemegyszer fordulnak olyan étterem- vagy kávéház-tulajdonosok, akik kétnyelvű, szlovák-magyar étlappal/itallappal várják vendégeiket. A Hogy fordítsuk magyarra? típusú kérdések mellett ilyenkor gyakran szóba kerül az egyes ételnevek írásmódja is, hiszen nem egyszerű eldönteni, mikor írjuk őket egybe s mikor külön vagy esetleg kötőjellel. Ahhoz, hogy a különírás és egy- beírás bonyolult szabályait megfelelően tudjuk alkalmazni, tudatosítanunk kell, hogy ezek a szabályok a szavak összekapcsolásának törvényszerűségein alapulnak. Ha egy szókapcsolatról nem tudjuk eldönteni, hogy egybe- vagy különírjuk, az általános elv a különírás legyen, hiszen két egymás után következő szónak ez az alapvető formája. Egybeírást akkor alkalmazunk, ha ennek valamilyen nyelvi oka van, vagyis jelentés- változás következett be a két szó viszonyában. De lássuk a konkrét kérdéseket! Az egyik telefonáló az iránt érdeklődött, egybe- vagy külön- írjuk-e a sült hús ételnevet. A jelző szerepét betöltő -t/-tt képzős befejezett melléknévi igenév és az őt követő jelzett szó tipikusan alkalmi vagy állandósult szókapcsolatot alkot, melynek természetes írásformája a különírás, pl.: főtt burgonya, grillezett zöldség, párolt káposzta, sült hús, töltött paprika stb. Kivételt csak néhány jelentésváltozatos alak képez, ezeket az előzőekkel szemben egybeíijuk, pl.: aludttej. Egy másik érdeklődő nem tudta eldönteni, egybe vagy külön kell-e írni a paprikás csirke elnevezést. Az -s képzős mellékneveket az esetek többségében szintén különírjuk jelzett szavuktól, pl.: diós bejgli, májas hurka, mákos tészta, paprikás csirke, szilvás gombóc. Különösen erős a különírási tendencia akkor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, pl.: köménymagos leves, vörösboros marhapörkölt. A következő kérdés a halmozott jelzőt tartalmazó ételnevek írásmódjára irányult. Mivel az egymással mellérendelő viszonyban levő jelzők az ételnevekben általában kötőszó nélkül fordulnak elő, kiskötőjellel kapcsoljuk őket egymáshoz, a közös jelzett szót pedig értelemszerűen különírjuk, pl.: diós-mákos szelet, meggyes-mézes mártás, tökös- morzsás rétes. Egy újabb telefonáló azt kérdezte, miért kell különírni a fehér kenyér megnevezést, s miért egybe a fehérbor italnevet. A színnevekkel alkotott jelzős kapcsolatok különösen sok gondot okoznak az ételnevek írásában, hiszen nehéz eldönteni, mikor hoznak létre tipikus szókapcsolatot, s mikor alkotnak összetett szót. Ilyenkor abból az általános szabályból érdemes kiindulni, hogy a színnevekkel minőségjelzős szókapcsolatokat szerkesztünk, ezek alapvető írásmódja pedig a különírás, pl.: fehér csokoládé, fehér kenyér, fekete cseresznye, fekete retek, fekete szőlő. A színnevekből keletkezett szerkezeteket akkor írjuk egybe, ha az őket alkotó tagok viszonyában jelentésváltozás megy végbe, pl.: fehérbor (= világos színű bor), fehérpecsenye (= a marhának a fartő és a comb közötti részéből metszett finom hús), fehérrépa (= petrezselyem gyökere). A színnévi szerkezetekhez hasonlóan problematikus a kis és a nagy melléknévből keletkező állandósult szókapcsolatok és összetett szavak közötti határ meghúzása. Az elsődlegesen különírt formából (kis adag étel) keletkezett a vendéglőkben valamiféle mennyiség- vagy mértéknévként funkcionáló kisadag (= a rendesnél kisebb és olcsóbb adag), nagyadag (= a rendesnél nagyobb és drágább adag) vagy zónaadag (= a kisadagnál is kisebb adag) összetétel. Szintén egy- beítjuk a gyerekadag és a pótadag megnevezéseket, míg a dupla adag, illetve az extra adag már különírt jelzős szerkezet.
