Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-20 / 42. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Össztűz alatt a pénzügyminiszter Adóhivatalok: Miklós mára megoldást ígért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Miklós pénz­ügyminiszter ma délelőtt jelen­ti be, milyen intézkedéseket hoz azért, hogy az adóhivata­lokban kialakult kaotikus hely­zet megoldódjon. Miklós teg­nap a TA3 és a Markíza televí­zió vitaműsorainak vendége­ként elismerte, hogy gondok vannak az adóhivatalok működésével, ám úgy véli, az egész problémát áthatja a poli­tika. Elmondása szerint tisztában van az adóhivatalokban kiala­kult helyzettel, belátja, komoly a probléma, elégedetlenség és feszültség uralkodik az alkal­mazottak között, de az ilyen je­lentős átszervezés során, ami­kor 102 adóhivatalból 9 ma­rad, és alapvetően megváltozik a rendszer, adódnak gondok. Peter Kažimír, a Smer alel- nöke - a párt nem hivatalos pénzügyminiszter-jelöltje úgy véli, a bevezetett új rend­szer, az Unitas jelenleg működésképtelen, az elindítá­sát őszre kellene halasztani. „Elismerem, hogy annak bár az ilyen alapvető változások bevezetése nem lehet zökke­nőmentes, a gondok tényleg lehetnének kisebbek is. De az, ami most a sajtóban megjele­nik, a téma kifejezett átpoliti- zálása, mert három héttel va­gyunk a választások előtt” - mondta Miklós. Ján Kollár, az exkoalíciós SaS frakcióvezetője szerint a gon­dok valósak, ezt jelzi 140 adó­hivatali dolgozó kérése is, hogy a képviselők ellenőrzést hajtsa­nak végre az adóhivatalokban. A liberális politikus nem ért egyet a pénzügyminiszter állí­tásával, miszerint a probléma átpolitizált. Ugyanígy vélekedik Ján Počiatek, a Fico-kormány pénzügyminisztere is, aki sze­rint teljesen helyénvaló lenne, ha az államfő visszavonná Ivan Miklós pénzügyminiszteri megbízását. Ahogy a múlt héten beszá­moltunk róla, az adóhivatalok információs rendszere hetek óta nem működik, a vállalko­zók nem tudják elkészíteni adóbevallásukat, több ezren nem kapták meg a visszajárü áfát, a hivatal alkalmazottai pedig petícióban követelték a helyzet azonnali megoldását. Szakértők szerint, ha sürgősen nem oldják meg a helyzetet, az adóbevallások leadásának szo­kásos tavaszi időpontja tartha­tatlan lesz, ami milliós károkat okozhat az államnak és a mun­káltatóknak is. (sán) Maďarič szerint az SDKÚ csak a Smerrel riogat Žitňanská: a Gorilla segíthet a korrupció ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter szerint a Gorilla-aktában leírtakat az ál­lampolgárok elhiszik, és éppen a közvélemény nyomása segít­het a korrupció elleni harcban. Ezzel a véleményével egyet­ért Marek Maďarič, a Smer al- elnöke is. Az STV 5 perc múlva 12 című vitaműsorában Žitňanská kifejtette, ugyanak­kor attól tart, hogy a társada­lomban a korrupciós botrányok miatt kialakult légkör a válasz­tókat rezignálttá teszi, és nem mennek el szavazni. Žitňanská szerint ez a légkör a Smernek kedvez, az SDKÚ pedig éppen az egypárti kor­mányzás veszélyeire figyel­meztet. Marek Maďarič szerint Žitňanská és az SDKÚ a válasz­tások demokratikus voltát kér­dőjelezi meg azzal, hogy állan­dó témájuk a Smerrel való rio­gatás. A Smer alelnöke hozzátette, neki még a Gorillát sem kellett elolvasnia ahhoz, hogy tudja, a stratégiai vállalatok privatizá­ciója tisztességtelen körülmé­nyek között ment végbe, sokan hasznot húztak belőle provízi­ók formájában. Maďarič arra figyelmeztet, hogy ha a stan­dard politikai pártok nem úgy járnak el a Gorilla-ügyben, ahogy azt a közvélemény elvár­ja, az a „populista új képződ­ményeknek, szélsőséges pár­toknak ad teret, amelyek ezzel visszaélnek”, (sán) RÖVIDEN Radičová: csak egy kis idő hiányzott Pozsony. Már csak egy kis idő hiányzott a kettős állam- polgárság ügyének rendezéséhez, véli Iveta Radičová. „Eb­ben a lerövidített választási ciklusban ezt nem sikerült meg­oldanunk, de kormányfői szintű megállapodás létezett, el­indítottuk a szakbizottság munkáját, és meggyőződésem, hogy már csak egy kevés idő kellett volna a megoldáshoz” - mondta Radičová a Pátria rádió Délidő című műsorában. A szlovák kormányfő az egyedüli megoldást a kettős állampol­gárság olyan szabályozásában látja, amilyet Szlovákia Cseh­országgal és több más állammal alakított ki. A miniszterel­nök hozzátette: sem az egyszerűsített honosítást engedélye­ző magyar törvény, sem a szlovák válasz nem volt szeren­csés. (MTI) Žitňanská lehet az új vezető, több párttag azt várta, hogy Dzurinda a választások előtt „félreáll" SDKÚ: Dzurinda marad a helyén Előtérben a leváltandók. Lucia Žitňanská szívesen helyet foglalna a pártelnöki pulpitusnál. (SITA-felvétel) Pozsony. Az SDKÚ nem reagált személyi változá­sokkal a zuhanórepülés­ben lévő népszerűségi mutatókra. Žitňanská lehet az új pártelnök - majd egyszer. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mikuláš Dzurinda helyesen tette, hogy három héttel a vá­lasztások előtt nem mondott le pártelnöki tisztségéről, állítja Michal Horský. „Ezzel meg­semmisítő csapást mértek vol­na magukra” - nyilatkozta a po­litológus. Lucia Žitňanská dön­tése, mely szerint a jelenlegi igazságügyi miniszter a válasz­tások után indulni kíván a párt­elnöki posztért logikus és ki­számítható lépés, véli egy másik politológus, Miroslav Kusý. „Várható volt, hogy ez történik. Dzurinda a pártstruktúrákra épít, mondhatja tehát azt, hogy egyelőre marad, a választások után pedig majd meglátják, mi lesz” - vélekedik Kusý. A párt preferenciái az MVK pénteken ismertetett felmérése szerint 4,3 százalékra zuhan­tak (a Focus és a Polis ügynök­ségek 5 százalék körül mérték a pártot), akkor az elemzők többsége azt nyilatkozta, hogy a folyamatot csak Dzurinda lemondása állíthatja meg. A sme.sk hírportálnak a párt központi tanácsának szombati ülése után név nélkül nyilatko­zó egyes SDKÚ-s politikusok azonban Žitňanská szándék­nyilatkozatát keveslik, azt vár­ták, hogy Dzurinda még a vá­lasztások előtt „félreáll”. Kusý szerint az SDKÚ-nak pechje van, hogy a Gorilla-ügy miatti közfigyelem elsősorban rá irányul, holott a régi pártok közül mindegyik hasonlóan működik, az újaknak pedig Kusý szerint „még bele kell ta­nulniuk a rendszerbe”. Közben a Smer újabb táma­dást indított az SDKÚ ellen: a köztársasági elnökkel mondat­nák le Ivan Miklós pénzügymi­nisztert, a párt alelnökét, vagy a parlamentben indítanának el­lene bizalmatlansági eljárást. Robert Fico pártja már el is kezdte az aláírások gyűjtését, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze az ügyben. „Ivan Miklošnak már egy percig sincs joga ahhoz, hogy pénz­ügyminiszter legyen, mert a tárca irányítása terén szakmai­lag kudarcot vallott” - jelentette ki szombati rendkívüli sajtóér­tekezletén Fico. Mivel Miklós egy megbízott kormány minisz­tere, ezért leváltásáról a köztár­sasági elnök dönt. Ivan Gašparovič a hétvégén elnöki találkozón volt, így nem tudott még foglalkozni az üggyel. Mikloš nemhogy pénzügy- miniszteri, de pártalelnöki tisztségéről sem tervez lemon­dani a választásokig. „A politi­kai jövőmről a választások után döntünk, számomra a választó állásfoglalása a döntő, nem a közvélemény-kutatások” mondta a TA3 hírtelevízióban a politikus. (SITA, TASR, vps) Kiszolgáltatottakká válnak a munkavállalók: főként a nőket és az 50 felettieket érinti a probléma Egyre több az előnytelen munkaszerződés SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A gazdasági válság idején egyre több munkaadó igyekszik nem szokványos munkaszerződést kötni a mun­kavállalóval - derül ki a Közép­európai Munkaügykutató Inté­zet (CELSI) nemzetközi felmé­réséből, amelyet Szlovákia mel­lett Dániában, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolország­ban, Németországban és Nagy- Britanniában végzett. A munkáltató számára sok­kal kevesebb költséggel és koc­kázattal jár, ha a munkaválla­lót például megbízási szerző­déssel alkalmazza, hiszen így alacsony összegű egészség- és tásadalombiztosítási járuléko­kat kell utána fizetnie, ráadásul a munkavállalónak egyéb jut­tatásra sincs joga, amire a normális, határozatlan idejű munkaszerződésre dolgozó­nak. Nem jogosult például sza­badságra, bármikor felbontha­tó vele a munkaszerződés, in­doklás nélkül, a felmondási idő mindössze 15 nap, nem jogo­sult végkielégítésre sem, ha megbetegszik, alacsonyabb táppénzt kap és a nyugdíja is alacsonyabb lesz. Leggyakrab­ban a nőket, a fiatal végzősö­ket, valamint az 50 év felettie­ket alkalmazzák ilyen szerző­désekkel. Hasonló helyzetben vannak azok az alkalmazottak is, akik határozott idejű munkaszerző­déssel dolgoznak, tehát ez sem a munkavállalás legelőnyösebb formája. Bár ők ugyanolyan feltételekkel végzik munkáju­kat, mint a határozadan idejű munkaszerződéssel dolgozó társaik, ám szerződésük lejár­tával nem jogosultak végkielé­gítésre. A tavaly szeptembertől érvé­nyes szlovák munkatörvény­könyv a munkáltatók számára liberálisabb, viszont a munka- vállalók számára előnytele­nebb lett. A törvény egyik ren­delkezése szerint a munkáltató nem köteles végkielégítést fi­zetni még a legbiztonságosabb, határozatlan idejű munkaszer­ződéssel dolgozó alkalmazotta­inak sem, ha elbocsátja - pon­tosabban a munkavállaló vá­laszthat: vagy a végkielégítésre tart igényt, vagy a felmondási időre, szemben a Fico-komány által bevezetett gyakorlattal, amikor is a munkavállaló ki- tölthette a felmondási idejét, és végkielégítésre is jogosult volt, vagyis több bevételhez jutott elbocsátásakor. A legrosszabb helyzetben az ún. kényszervállalkozók va- nak. Vagyis azok az alkalma­zottak, akiket munkaadójuk arra kényszerít, hogy váltsák ki az iparengedélyt, s úgy dolgoz­zanak. Nagyon sok munkavál­laló kénytelen elfogadni ezt a feltételt, ugyanis munkadója választás elé állítja: vagy kivált­ja az iparengedélyt, s egyéni vállalkozóként dolgozik tovább a cég számára, vagy felmon­dást kap, s elveszíti munkáját. Az egyéni vállalkozó azonban semmilyen juttatásra nem jo­gosult. Maga fizeti az egész­ségügyi és társadalombiztosí­tási járulékot - anélkül, hogy a munkaadó emelné a bérét, magyarán, a kényszervállalko­zónak kevesebb lesz a bevétele. Nem jogosult fizetett szabad­ságra, étkezési hozzájárulásra, a táppénz összege elenyésző, s természetesen nem jogosult végielégítésre sem, ha az adott munkáltató már nem tart igényt az egyéni vállalkozó munkájára. Marta Kahancová, a CELSI szlovákiai igazgatója szerint a felmérés arra is rámutat, hogy a szlovák szakszervezetek sok­kal kevésbé harcolnak a mun­kavállalók jogaiért, mint a vizsgált többi országban, ame­lyekben hatékonyabban képvi­selik az érdekeiket. A válság áldozatai. A nőket és az 50 év felettieket gyakran kényszerítik munkáltatóik nem szokvá­nyos munkavállalói szerződésbe. (Pavol Funtál illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents