Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-17 / 40. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 17. ______________________________________ Kertészkedő 21 A kertészkedők már bizonyára eldöntötték, hogy az ősszel megvásárolt és kiültetett fácskáknak milyen alakja, koronája legyen Gyümölcsfák kiültetés utáni metszése (Fotó: FHocsi) A téliesre fordult időjárás kissé visszavetett a kerti munkák üteméből. Ha ismét tavasziasra fordul az idő, folytathatjuk az öreg fák iíjító metszését majd a termőkorban lévő fák és a friss ültetésű fácskák metszését és koronaalakítását. Az utóbbihoz nyújt tanácsot kertész- mérnök szakértőnk. BELUCZ JÁNOS A kertészkedőknek mostanra már el kellett dönteniük, hogy az ősszel megvásárolt és kiültetett fácskáknak milyen alakja, koronája és milyen magas törzse legyen. Azzal, hogy milyen alanyú fához milyen koronaforma illik, már több alkalommal foglalkoztam, ezért ezt a kérdést most nem részletezem. A kiültetett csemeték első metszése Az ősszel ültetett, faiskolában vagy árudában vásárolt csemete lehet suháng vagy 1-2 éves csemete. Az utóbbi már koronás fácska, ám a suháng- ból még gyakorlatilag bármilyen faalakot formázhatunk. Ha a csemete ún. típus alanyú oltvány (alma esetében leggyakrabban M 9-en vagy MM 106-on), akkor ebből a faalakból karcsú orsót vagy termőkaros orsót kell kihoznunk. Suda- ras korona csak akkor jöhetne számításba, ha a fácskát buja növekedésű alanyra (pl. M 4 vagy A 2) oltották. Karcsú orsó koronaforma Ez a koronaforma a mai kornak megfelelő, praktikus faalak. Leginkább almánál válasszuk, ugyanakkor hazai nagyüzemben már őszibaracknál is találkoztam karcsú orsó koronaformával. A karcsú orsó az egyik legintenzívebb koronaforma. Sekélyen gyökeresedő, igen gyenge növekedésű alanyon álló oltványokból nevelik. Almánál a csemetéket (M 9 alany esetében) 2-2,5 méteres sorközökkel 1,5 m tőtávolságra ültetjük, MM 106-es alanynál 1,8-2,0 méteres távolságra. Minden fához már az első évben karót verünk le, de kívánatos lehet a dróthuzalos támrendszer kiépítése is, főleg, ha idővel sövényt akarunk formálni ültetvényünkből. A fácskát mindenképpen ajánlatos (karóval vagy támrendszerrel) megtámasztani, ellenkező esetben a termés súlya alatt kidőlne. Ha a karcsú orsó koronaformát válasszuk, akkor a suhán- gon a rügyeket a talaj fölötti 0,4 méterig kivakítjuk, majd 0,8-0,9 méternél a fácskát egy fejlett rügyre visszavágjuk. Legyen ez a rügy a szemzéshez viszonyított ellentétes oldalon. A legfelsőnek meghagyott rügy alatt további 6-8 rügyet kivakítunk. Tavasszal a meghagyott rügyek hajtásokat hoznak. Ezeket a törzs körül spirálisan meghagyva megritkítjuk. Eves koronás csemetén a suhánghoz viszonyítva most a rügykivakítás helyett lemetéljük a vesszőket. A legfelső rügy helyett, 0,9-1,1 méter magasságban, vesszőt hagyunk meg. A fatörzsön a 0,4 méter felett meghagyott oldalvesszőket megválogatjuk és spirálszerűen alakítjuk. A kétéves koronás csemetén a metszést hasonlóan végezzük. A fácskának, ha tavasszal kihajt, olyan dús lombozata lesz, amit már a gyökérzet nem tud eléggé vízzel, tápanyaggal ellátni, ezért az oldalágakat, főleg a vízszintes alá lehajtó ágvégeket egy kifele menő vékonyabb hajtás felett megrövidítjük. A kiültetést követő második és további években a sudarat évente egyharmadával visz- szavágjuk, a fácska törzsén körkörösen 15-20 cm-enként spirálisan vesszőket hagyunk. Ezekből idővel fél karok fejlődnek, rajtuk váltogatjuk majd a termőrészeket. Az által, hogy 2-3 évenként lecseréljük őket, egyben ifjítást is végzünk. Esetenként lekötést is végezhetünk. Ha a fentieknek megfelelően formáljuk a gyümölcsfát, akkor annak magassága 2,2 méter lesz, tehát metszésnél, termésválogatásnál, betakarításnál stb., nem kell létrázni. E magasság felett a sudarat is oldalra lekötjük. Hungária sövény A Hungária sövény nem más, mint egy síkban kiterített termőkaros orsó, melyet támrendszer mellett nevelünk. Ennél a koronaformánál a törzsmagasság 0,6 méter legyen.^ Akár suháng korú, akár koronás csemetét ültetünk ki, a rügyekből kinőtt, vagy már a meglevő vesszőket a huzalok magasságában, egy síkban meghagyjuk. A más irányú vesszőket, hajtásokat eltávolítjuk. A Hungária sövénynél a lekötözés fontos szerepet tölt be, ennek köszönhetően a nem éppen jó helyzetű vesszőket is ,jó irányba” tudjuk terelni. Az alsó huzal a talajtól számított 0,6 méterre legyen, egyben itt kezdődik a fácskánál az első ágcsoport is. A sudarat évente visszavágjuk, s a törzsön a huzalnak megfelelő magasságokban oldalágat hagyunk. Ajánlatos öt huzalt kihúzni, köztük a távolság 0,4 m legyen. Nagyon hasoúlít a Hungária sövényre a Haag sövény, amelyet főleg almafák esetében szoktak alkalmazni. A különbség csak annyi, hogy az utóbbinál az oldalágakat szabadabban hagyjuk. Szakkönyvekben találkozhatunk még Bouché- Thomas sövénnyel is, amikor „Y” alakba neveljük a fát, melynek legfelső ágai a másik fa ágaival keresztezik egymást. Ezektől a történelmi formáktól elterjedtebb az olasz vagy Palmetta sövény, ahol már az oldalágak nem vízszintes helyzetre vannak nevelve, hanem a 45 fokos szögállásban. A csemete kiültetésekor emlékeznünk kell arra, hogy a leggyakrabban előforduló alanyok (az almánál M 9-es és MM 106- es) magassága nagyon eltérő. Az MM 106-os például kétszer olyan magas, mint z M 9-es. Ezért ezeket soha ne ültessük egymást váltva, legfeljebb sorban egy darabon az egyiket, majd a másikat. Sudaras koronaforma Ezt a koronaformát - az őszibarackot kivéve - minden gyümölcsfajnál alkalmazhatjuk. Almánál az erősebb növekedésű alanyokra (pl. M4, A2) oltott fákat neveljük sudaras koronára. A suhángnál, ahol meg kell várnunk, hogy a rügyekből hajtások fejlődjenek, a kiültetés után csak a korona magasságát kell metszéssel meghatározni. Ha pl. úgy döntöttünk, hogy a törzsmagasság 0,8 méter lesz, akkor e magasság alatt a rügyeket kivakítjuk, majd a vessző fejlettségének megfelelően 1,2 méternél a fővezérvesszőt rügy felett visszavágjuk. Ha koronás fácskát ültetünk, akkor a középső, függőlegesen felmenő vesszőből fővezérvesszőt, az oldalvesszőkből pedig 4-5 vesszőt meghagyva oldalvezérvesszőt nevelünk. A felfele menő, majdani fővezérvesszőt fejlettségétől függően kétharmadára visszametsszük. Az oldalvesszőket, ha nem egyformán fejlettek, szabályozhatjuk: Ha jó szögállásban (45 fok vagy ehhez közeli) helyezkednek el, akkor a fejletlen vesszőket jobban, pl. egyhar- madra, a fejletteket kétharmadukra vágjuk vissza. Ha az oldalvesszők szögállása nem a legmegfelelőbb, akkor a törzshöz közelállókat kitámasztjuk egy léccel, a vízszintes alá lehajtó hajtásokat pedig kötözéssel közelebb hozzuk a törzshöz. A sudaras korona emeletsze- rűen épül fel, rajta ágcsoportok vannak kialakítva. Ne engedjük, hogy a fa túl magasra nőjön, szerintem három ágcsoport kinevelése elégséges. A legalsó ágcsoportban 4-5 oldalágat, a másodikban 3-4, a harmadikban 2-3 oldalágat neveljünk. Az első és második ágcsoport között a távolság 0,5-0,6 m legyen, a második és a harmadik között 0,4-0,5 méter. A szerző kertészmérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 15-én Komárom február 15-én Rimaszombat február 15-én Zseliz február 8-án Losonc február 11-én Szepsi február 15-én Kassa február 15-én sárgarépa 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1 euró/kg 0,60-0,70 euró/kg 0,25-0,70 euró/kg 0,35 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1-1,10 euró/kg 2,10 euró/kg 1,80 euró/kg 1,20-1,25 euró/kg 0,55-1,70 euró/kg 0,90 euró/kg burgonya 0,30 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,70 euró/kg 0,30 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,13 euró/kg 0,20 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4,50 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,25-0,50/3-4,50 euró/kg 0,55/5 euró/kg 0,25/3,60 euró/kg paprika 1,90-3 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg 1,70-2,60 euró/kg 2,89 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,25 euró/kg 2,20-2,80 euró/kg 2,30 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,60 euró/db 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,30-1,50 euró/kg 0,85 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70-2,50 euró/kg 0,80/x euró/kg 1,50-1,90/2,50 euró/kg 1/x euró/kg 0,30-0,80/0,80-1,70 euró/kg 1/0,30-1,30 euró/kg 0,59/1 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12-0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,12 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 1,10/0,60 euró/kg x/0,50 euró/kg 0,65/0,30-0,50 euró/kg 1,20/0,30-0,60 euró/kg 1,20/0,20 euró/kg karfiol/karalábé 2/0,60 euró/db x/0,60 euró/kg 2,50 euró/kg/0,50 euró/db x/0,50 euró/db 1,65/0,50 euró/db 1,70/0,65 euró/db 1,85 e/db/0,70 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/9-6/4,20 euró/kg 6/5,50-6,50/x euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/5 euró/kg 8/5—5,50/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütótök/savanyú káposzta 2/1/1 euró/kg x/0,60/1 euró/kg 1,40/1,40/1 euró/kg X 1,95/x/l euró/kg 2/x/l euró/kg 2,20/0,60/0,55 euró/kg
