Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-17 / 40. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Hollandia pellengéren Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap felszólította Mark Rutte holland kormányfőt, törje meg hallgatását és fejtse ki álláspontját a kelet- és közép-európai bevándorlókkal szembeni panaszhonlapról. Az EP a néppártiak kérésére a következő ülésen vitatja meg a holland kormánykoalíciót kívülről támogató, Gert Wilders vezette Szabadságpárt (PW) honlapját, amelyen kelet- és közép-európai vendégmunkások ellen lehet panaszt emelni. Joseph Daul, a néppárti frakció vezetője azt mondta, Rutte az Európai Parlamentben adjon magyarázatot arra, miért hallgatja agyon ezt a kérdést. (MTI) Bankok leminősítése London. Száznál több európai bankra jelentett be negatív hitelminősítői lépést a Moody's Investors Service, arra hivatkozva, hogy az euróövezeti válság kedvezőtlen és elhúzódó hatásai nagyon nehéz működési környezetet teremtenek az európai bankok számára. A vüág legnagyobb hitelminősítő csoportja tegnap hajnalban, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban közölte, hogy a felülvizsgálatok 16 európai ország - Szlovákia nincs közöttük - összesen 114 pénzintézetét érintik. A Moody's a hét elején kilenc EU-tagállam - köztük Szlovákia - adósosztályzatait, illetve besorolásaik kilátását rontotta. (MTI) Riogatják a skótokat London. Skócia függetlenné válása ellen érvelt tegnap a skót fővárosban David Cameron brit miniszterelnök, burkolt utalásokat téve arra, hogy elszakadása esetén Skócia nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként, és más, a brit unió tagjaként jelenleg élvezett előnyökből sem feltétlenül részesülne. Alex Salmond skót kormányfő a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról. Cameron a skót elszakadás elleni hivatalos brit kampány nyitányaként tartott edinburghi beszédében közölte: minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az Egyesült Királyság együtt tartásáért. Azzal is érvelt, hogy Skócia a brit unió tagjaként nagyobb biztonságban van, mint különálló országként lenne. (MTI) Európai parlamenti figyelmeztetés Budapestnek, az állásfoglalás semmire sem kötelezi a kormányt Orbán: a magyar álláspont védhető Strasbourg/Budapest. Négypárti állásfoglalást szavazott meg tegnap az Európai Parlament a magyarországi fejleményekről, Orbán Viktor pedig bejelentette: elkészült a kormány válaszleve az Európai Bizottságnak a januárban indított kötelezettségsze- gési eljárásokkal kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓ Az EP-ülésen 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat súlyos aggodalmát fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, ajogállamisággal, az emberi és szociális j ogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az EB, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozatijavaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, ületve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította. A határozat szerint parlamenti jelentés készül arról, tiszteletben tartják-e Magyarországon az uniós jogszabályokat és értékeket. Ajelentés alapján dönthet később az EP arról, hogy szükséges-e alkalmazni az EU szerződés 7. cikkét. Erre akkor kerülhet sor, ha fennáll a veszély, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós értékeket. Orbán Viktor tegnap reggel a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: a levél, amelyet ma küldenek meg az EB-nek, „semmilyen újdonságot nem tartalmaz”, a magyar álláspont védhető, néhány kiegészítést kell tenni, és „aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”. Abí- rák nyugdíjazásáról azt mondta: a kormány meggyőzően bizonyította, hogy Magyarországon általános, mindenkire kiteijedő nyugdíjrendszer-átalakítás zajlik, amelyből a bírák sem maradhatnak ki. Amint megérkezik Brüsszel válasza, és a magyar kabinet úgy látja, nincs jelentős eltérés a véleményekben, vagy eseüeg teljesen egybeesnek az álláspontok, azonnal beterjeszti a szükséges jogszabály-módosításokat az Országgyűlésnek. A Magyarországra látogató, különféle törvényeket vizsgáló delegációkat, jelentéstevőket érintő felvetésre kijelentette: semmilyen külső erőnek nincs joga ahhoz, hogy felülírja a magyar emberek akaratát. „Szívesen beszélgetek mindenkivel, de igazolóbizottságosdit nem játszunk” - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szociális kérdésekről zajlott nemzeti konzultáció eredményét semmilyen külső bizottság nem fogja felülírni. Ittkellmegjegyezni: kétnapos tájékozódó körútra érkezett tegnap Budapestre az Európa Tanács (ET) két jelentéstevője - Kerstin Lundgren svéd liberális és Jana Fischerová cseh konzervatív képviselő -, hogy áttekintse az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatát, azon belül egyebek között azt, hogy a médiajogi szabályozás mennyire egyeztethető össze a nemzetközi demokratikus normákkal. A Velencei Bizottság delegációja a jövő héten jön Budapestre, hogy áttekintse három törvény - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabály, illetve az egyházügyi törvény-kérdését. Közös felhívásban szorgalmazta az ENSZ két, egymástól független emberi jogi szakértője, hogy Magyarország vizsgálja felül azt a nemrégiben elfogadott szabályozást, amely kriminalizálja a hajléktalanságot, és börtönnel fenyegeti az utcán élőket. (MTI, ú) Nicolas Sarkozy szerda este hivatalosan bejelentette, hogy áprilisban ismét megpályázza az elnöki széket. A tévében azt mondta, erős Franciaországot akar, kampányának központi gondolata az lesz, hogy „visszaadja a népnek a szót". Ha ma tartanák az elnökválasztást, Sarkozy a szavazatoknak csak 25 százalékát kapná az 1. fordulóban, ráadásul a 40-4} százalékával a 2. fordulóban is hatalmas vereséget szenvedne Francois Hollandé szocialista jelölttől, aki 57-60 százalékkal győzne. (TASR/AP-felvétel) Belgrádban sem örültek a népszavazásnak Pristina ellen a szerbek MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Pristina/Belgrád. A várt eredményt hozta a túlnyomó- részt szerbek lakta észak-koszovói járásokban rendezett, szerda este véget ért kétnapos népszavazás. A résztvevők 99,74 százaléka szavazta meg, hogy ellenzi a pristinai kormány fennhatóságát, és Szerbiához akar tartozni. Krstimir Pantic, Mitrovica polgármestere szerint megmutatták az egész világnak: elutasítják, hogy a szerintük úgynevezett független Koszovó részévé váljanak. Az érem másik oldala, hogy a pristinai (albán) kormányt ez a referendum jogilag semmire sem kötelezi. Szerbiában az uniós csada- kozás támogatói bírálták a koszovói népszavazást. „Húszezer ember vezeti az orránál fogva egész Szerbiád’ - írta a B92 függeüen belgrádi tv-ben az egyik hozzászóló. A szerb kormány számára kínos a népszavazás időzítése, mert szeretné elérni, hogy Szerbia - még az áprilisban esedékes parlamenti választások előtt - a március eleji EU-csúcson hivatalosan megkapja az EU-tag- jelölti státust. De ennek az a feltétele, hogy haladást érjen el a Koszovóval való viszony rendezése terén. Elemezők szerint a koszovói szerbek az albán vezetésnek akartak pofont adni, de az nagyot csattant az anyaország arcán is. Az Európai Bizottság állás- foglalásban utasította el a referendumot, mondván, hogy az nem segíti elő a Belgrád és Pristina közötti dialógust. Újabb offenzívába kezdtek a kormányerők Nem avatkozik be a NATO A zord európai időjárás meglágyította a teheráni honatyák szívét Szeretetből csorog az iráni olaj ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. A szíriai hadsereg újabb támadást indított tegnap Deraa, Homsz és Hama, all hónapja tartó kormányellenes felkelés fellegvárai ellen. A de- raái hadművelet célja kiszorítani a Szíriai Szabad Hadsereget (SZSZH) ajordán határ mentén fekvő településről. A helyszíni beszámolók szerint a város több negyede gépfegyverropogástól, ágyúdörgéstől és robbanásoktól volt hangos. A kormánykatonák megtámadták a lázadókat, akik válaszul az ellenőrzőpontokat és a biztonsági szolgálatok épületeit vették tűz alá. Jellemző: Bassár el-Aszad elnök szerdán még többpártrendszert létrehozó új alkotmányról ígért népszavazást február 26-ára, tegnap pedig összehangolt támadást indított az elégedetlenség fészkeinek felszámolására. Az alkotmányról szóló referendumot az ellenzék egyhangúlag elutasította, és Aszad távozását követelte. Washington tartalom nélküli gesztusnak nevezte az elnök ígéretét. A NATO jelenleg nincs felkészülve a líbiaihoz hasonló hadműveletek indítására Szíriában - mondta tegnap egy brüsszeli katonai forrás az orosz hírügynökségnek. A névtelen nyilatkozó hangsúlyozta, bármilyen beavatkozás Szíriában elsősorban nem katonai, hanem politikai kérdés. A NATO-ban, amelynek 28 tagállama van, egy ilyen együttes döntés meghozatalához nagyon súlyos érv szükséges. Líbia esetében ezt az ENSZ BT 1973-as számú határozata teremtette meg, amely lehetőséget nyújtott korlátozott erő alkalmazására az észak-afrikai országban. A szíriai helyzetet eltérően ítélik meg az egyes NA- TO-országokban. A líbiai műveletek költsége komoly terhet jelentett számos európai NATO-tagállam számára 2011-ben. Mint megjegyezte, a szíriai katonai gépezet jobban hadra fogható és korszerűbb, mint a líbiai volt. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Irán oroszországi nagykövete próbált magyarázatot adni tegnap arra, mi történhetett szerdánTeheránban, ahol az olajügyi tárca cáfolni kényszerült az állami tévé bejelentését az olajexport leállításáról több uniós országba. „Irán humanitárius megfontolásokból halasztotta el az olajkivitel leállításáról szóló törvény elfogadását” - állította a diplomata egy moszkvai sajtóértekezleten, s magyarázatként hozzátette: valamennyien tudjuk, hogy Európában milyen zord átél. Szerdán rögtön megmozgatta a nyersolaj árát az iráni olajexport leállításáról szóló hír. Ez lett volna Teherán válasza az EU korábban bejelentett szankcióira. Az iráni Press TV-ben az hangzott el, hogy Hollandiát, Görögországot, Franciaországot, Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot érinti az iráni döntés. Az EU júliustól állítja le az iráni olajimportot. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés. Megmosolyogtató az a magyarázat, hogy Irán humanitárius okok miatt szállít olajat Európába. Inkább az a teheráni bejelentés állhat a háttérben, amely szerint készek újra tárgyalni a hatokkal (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) az atomprogramról, de Teherán előfeltételeket nem fogad el, és nem hagy fel további urándúsító centrifugák üzembe helyezésével sem. Ezt is Irán moszkvai nagykövete erősítette meg. A diplomata arról is beszélt, hogy ha Iránban megdöntenék a fennálló rezsimet, az súlyosan sértené Moszkva érdekeit. „Ha Iránt leigázzák, nem kétséges, hogy a legszélesebb oroszellenes frontot hozzák majd létre. Nem titok, hogy Oroszországot délről mi fedezzük” - magyarázta. (MTI, ú) Teherán eltúlozza nukleáris sikereit Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter túlzónak tartja a teheráni atomprogramban elért sikerekről szóló beszámolókat. Szerinte az irániak nyilatkozataikkal azt akarják sugallni, hogy a nagyhatalmak minden akciója immár megkésett a nukleáris program megvalósítása szempontjából. Előző nap, szerdán Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette: a natanzi atomlétesítményben háromezer új, hazai gyártású centrifugával bővítették az eddigi hatezret, és az első egységeket már üzembe is helyezték. Erőteljes válasznak nevezte ezt a nyugati országok „szabotázsakcióira”. (MTI)
