Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-16 / 39. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Nem tudni, miért hagyta félbe a szimfóniát Schubert-mű befejezve MTl-HÍR London. Öt hónapig dolgozott Schubert egy félbehagyott szimfóniájának befejezésén egy brit zeneszerző és Schu- bert-szakértő. A közel kétszáz év után kiegészített mű először márciusban csendül fel élőben a BBC Radio 3 műsorában. Franz Schubert osztrák zeneszerző mindössze 31 évet élt, de amikor 1828-ban elhunyt, hatalmas életművet, mintegy ezer darabot hagyott maga mögött. Hét szimfóniát írt és további hat olyan szimfóniája maradt az utókorra, amelyeket nem fejezett be. Brian Newbould professzor a BBC rádió felkérésére fejezte be az 1821-ben keletkezett D-dúr szimfóniát, amelynek eredeti kézirata az 1970-es években került elő a Bécsi Állami Könyvtárból. Schubert a mű 40 százalékával készült el, körülbelül 12 percnyi muzsikával. „Nem tudhatjuk biztosan, hogy Schubert miért hagyta félbe” - jelentette ki a professzor, hozzátéve, hogy a zeneszerzőnek olyan szerteágazóan gazdag volt a zenei érdeklődése, hogy ha félbehagyta egy művét, már nehezen talált vissza hozzá. Brian Newbould arra törekedett, hogy Schubert szellemében folytassa a szimfóniát, de semmilyen támpontja nem volt arról, hogy Schubert hogyan fejezte volna be. A hang- szerelés javarészt az ő megérzésén alapul. Nem bánja, hogy leszállhat a futószalagról Hugh Laurie pihenni akar MTl-HÍR Los Angeles. A nyolcadik évad befejeztével véget ér a Doktor House, a címszereplő Hugh Laurie számára pedig lezárul egy korszak. Brutális, szókimondó stüusa és a rejtélyes betegségek okait kibogozó briliáns diagnózisai csakhamar a nézők kedvencévé tették a doktort, Lurie pedig kultfiguralett. Az 52 esztendős szülész a Los Angelesben forgatott széria miatt nyolcadik éve él kétlaki életet. Áz év kilenc hónapját feleségétől és három gyermekétől távol tölti. Családja miatt úgy döntött, hogy inkább Angliában maradnak. „Elmulasztottam a fürdetéseket és a fogászatra sem kísértem el a gyerekeket” - jegyezte meg a Daily Telegraphnak adott interjúban. Hugh Laurie a hosszú ideje futó sorozattal járó munkát futószalaghoz hasonlította, ami nagyon nagyon kimerítő tud lenni. „Már 170 epizód körüljárunk. Az nagyjából 50-60 játékfilmnek felelne meg. Az ember pihenésre vágyik” - vallotta be. A kórházi dráma a rekordok könyvébe is bekerült a világ legnépszerűbb tévéműsoraként, amelynek 61 országban 81 millió nézője volt. Laurie epizódonkénti 400 ezer dolláros szerződésével a legjobban fizetett színész lett. „Kétségtelenül megütöttem a főnyereményt”-ismerte el. „Elmentem!" (Képarchívum) A tárlat anyagában ott van Lotz Károly festménye és a kommunista barbárság egyik mementója is Istennők és szentek szépsége A19. századi női szépség istennői és az ugyanebben a században megörökített szentéletű asszonyok. Exkluzív képzőművészeti gyűjtemény - festmények, szobrok, rajzok, grafikák - azokról a kivételes női alakokról, akiket a század alkotói beemeltek a művészetbe. A műtárgyak európai akadémiák művészeinek részint a neoklasszicizmus, részint pedig a romantika szellemében született alkotásai. TALLÓSl BÉLA A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum kiállítása azt mutatja be, hogy milyen képteremtő hagyománya volt Szlovákiában a 19. században a mitologikus istennői és a keresztény szentéletű nők ábrázolásának. A leginkább hatásosak azok a munkák, amelyek az antik előkép vagy a neves mesterek - Leonardo da Vinci, Tiziano, Rubens - „mintáját követve” születtek. A kiállítás központi termében látható a maga nemében a Szlovákiában fellelhető legszebb Vénusz-ábrázolás, a Guggoló Vénusz, mely a vatikáni gyűjteményekben található antik mintakép szerint készült. A szentéletű nők vagy a mitológiai nők áradó szépsége: olyan téma ez - a női szépség -, amelyre az európai kultúra épített ősidőktől és épít a mai napig. Ez a női szépség tárul most a néző elé mitologikus és keresztény történetekből egy olyan válogatással, amely annyira egyedi, hogy van olyan műtárgy, amelyet így kiállításon még sosem láthatott a közönség (mivelhogy például állandó helyéről a templomból Lotz Károly múzsája Ámorral (Reprofotó: SNM) A kiállítás képeit megnézhetik az ujszo.com-on. csak erre a kiállításra adták kölcsön). A kiállítás azért is kivételes, mivel egy kutatói projekt részeként valósult meg, melynek célja volt az ebben a témakörben született alkotásoknak a feltérképezése. Ennek köszönhető a most Pozsonyban látható kiállítás, valamint egy katalógus, melyben összefogják a kutatás során feltárt műtárgyakat. Ez természetesen részletesebb, mint maga a kiállítás: olyan alkotásokat tartalmaz a leírásukkal együtt, amelyeket nem lehet elmozdítani eredeti helyükről - freskók vagy oltárképek és -szobrok. A kiállítás így is gazdag: öt teremben hetvenegy eredeti alkotást vonultat fel. Órákat el lehet tölteni ábrándozva a tizenkilencedik századi fennkölt és áhítatos női szépség varázsában, ami ugye nem is csak annyira tizenkilencedik századi, hanem abszolút örök csak a neoklasszicizmus, illetve a romantika jegyeivel visszaadva, ám megőrizve némi antikvitást is. Említsük előbb azt a kettőt, amelyet a címbe is kiemeltem. Kezdjük a rosszal: „a kommunista barbárság egyik mementója” - ahogy az újságírók figyelmébe ajánlották a művet (az ilyesmi egyébként mindigjó kampányfogás). Mindenesetre önmagáért beszél az egykori Ruskinovce (Szepesség) falu templomának Szent Ágnes-ol- tárképe, pontosabban a kép sorsa. Az ötvenes években a faluba katonai kiképzőközpontot terveztek, e terv áldozatául esett a település. Az egyedüli, ami megmaradt, az oltárkép Szent Ágnessel. S ennek az oltárképnek is van egy érdekessége: Szent Ágnes lábainál egy lánc látható bilinccsel. Ez a keresztények üldöztetésére utal - mintha még e keresztény szentkép sorsát is előre látta volna az alkotó. A kiállítóterem Dunára néző fő falán tekinthető meg Lotz Károly múzsája hárfával és Ámorral (Múza s Amorom, pred 1876). A képet, mivel az írást ezzel illusztráljuk, nem szükséges leírni. Ami nem látható, az a képkereten olvasható: „Lotz Károly ajándéka” (pontosabban: Locz Károly ajándéka). S még egy érdekesség (?), ami a sajtótájékoztatón hangzott el, ám ugyanez olvasható a katalógusban is: „Obraz múzy s harfou a malým Amorom pochádza od nemeckého maliara žijúceho v Budapešti.” Talán nem is kell magyarítani a mondatot, értjük belőle a dupla torzítást, hogy a Budapesten élő német festő műve ez a Lotz- festmény. További méltatlankodás helyett gyönyörködjünk inkább az olajfestmény reprodukciójában, bár még jobb, ha a helyszínen csodáljuk meg. Az eredettel összefüggő érdekességek közül említsünk még egy alkotást. Azt a Szent Cecüia-ábrázolást, amelyet először láthat kiállításon a nagyközönség. A kép Brunswick gróf tulajdonából származik, s a két háború közti időszakban nagy sajtóvisszhangot váltott ki. A vita tárgya azt volt, hogy Leonardo da Vinci festhette-e a szépséges női alakot. Valóban olyan, mintha a reneszánsz mester alkotta volna, a stüusa arra utal, ám a fejábrázolás nem a Leon- ardótól megszokott (túl kicsi). A női szépség, ahogy a 19. században a művészek látták, mítoszokkal és kultuszokkal övezve, ma is hódít. A Szlovák Nemzeti Múzeumban március 31-ig. A rendezők nem titkolt célja, hogy kritikus hangnemben mutassák be, milyen sztereotípiákban gondolkodnak a nemzetiségek egymásról Szlovák-magyar határ Selmecbányán Egy kocka a Pál Adrienn című filmből (Képarchívum) HAVRAN KATALIN Első téli kiadását készítik a rendezők a 4 živly filmszemináriumnak, amely nyaranta már hagyományosan egyre több filmkedvelőt csábít Selmecbányára. A kisváros, mely az utóbbi években megélénkült művészeti aktivitással dicsekedhet, február 24. és 26. között várja majd a látogatókat. Daniela Chlapíková, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a téli verzió, amely a Határok (Hranice) nevet kapta, egyfajta előzetese a nyári rendezvénynek. Mivel a szervezők a nyári filmszemináriumokból idő- és helyszűke miatt több remek alkotást is kénytelenek kihagyni, télen bepótolják a kimaradt filmeket, illetve behatóbban tudnak foglakozni egy adott témával. A filmszeminárium idén februárban a szlovák - magyar határra és a két ország határain belül élő kisebbségek helyzetére összpontosít. Elsősorban az igényes mozi kedvelőit szólítja meg: mindazokat, akik kíváncsiak arra, hogyan vélekedtek az elmúlt évtizedekben és hogyan vélekednek ma kortárs szlovák és magyar filmrendezők a kisebbségi létről. A filmek tematikailag két témát céloznak meg: vetítésre kerülnek olyan alkotások, amelyek a két nemzet viszonyát vizsgálják, illetve amelyek azzal foglalkoznak, hogyan viszonyulnak az országok a saját kisebbségeikhez. A rendezők nem titkolt célja, hogy kritikus hangnemben mutassák be, milyen sztereotípiában gondolkodnak a nemzetek és nemzetiségek egymásról. A programban klasszikusok és nemrégiben forgatott filmek, magyar és szlovák alkotások egyaránt helyet kapnak. Autentikus helyszínen indul a programsorozat: Martin Sulik Cigány című filmjét a helyi roma központban vetítik majd, az est élő cigányzenével folytatódik. A továbbiakban a nézők betekintést nyerhetnek egy magyarországi szlovák közösség életébe az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követő években, ha megnézik a Jadvi- ga párnáját, amelyet Deák Krisztina készített Závada Pál regénye nyomán. Dušan Hudec, aki több alkotásában választja témájául a társadalomban ma is jelenlevő antiszemita érzéseket, a Szeresd felebarátodat című dokumentumfilm- be'n az 1945-ös tapolcsányi zsidóellenes pogromnak állít emléket. Gálán Angéla, a Budapesten élő, szlovákiai származású rendező a kisebbségi lét kérdését vizsgálja Szlovákmagyarok című dokumentumfilmjében, melyet tavaly fejezett be a budapesti Színház- és Film- művészeti Egyetemen. Több film is foglalkozik a roma kisebbség helyzetével, például Lakatos Róbert Jó szerencsét! - Bahrtalo!, Marek Sulik Cigaretták és dalocskák és Szederkényi Júlia Barlang című alkotása. Érdekes párhuzamot vonnak a rendezők Jankovics Marcell János Vitéze, és a Viktor Kubai három évvel későbbi Zbojník Jurkója között. Mindkét alkotás egy-egy nemzeti hős történetét vitte vászonra a hetvenes években, és mindkettő az első egész estét betöltő animációs film volt az országban. A nézők megnézhetik ezenkívül A hentessegéd (r. Zoro Záhon) és Pál Adrienn (r. Kocsis Ágnes) című filmeket. A vetítéseket a nyári rendezvényhez hasonlóan beszélgetések, viták előzik majd meg, ahol neves filmszakértők, köztük magyarországi vendégek elemzik a filmeket. A rendezvényt gazdag kísérőprogram keretezi, a résztvevők kóstolhatnak majd magyar, roma és zsidó ételkülönlegességeket, illetve részt vehetnek filmműveltségi vetélkedőn.
