Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-16 / 39. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. Beláthatatlan következményekkel járó és kiterjedésű háború robbanhatna ki a térségben Hisztéria vagy valós veszély? Murphy törvénye szerint ha valami elromolhat, az biztosan el is romlik. Irán, Izrael és a nyugati világ mostani, nagyon rossz viszonyát tekintve biztosak lehetünk abban, hogy lesz még sokkal rosszabb is. MALINÁK ISTVÁN Izrael Iránt és az általa támogatott Hezbollahot vádolja a diplomatái ellen végrehajtott és előkészített hétfői merényletekkel (India, Grúzia, Thaiföld). Irán viszont az izraeli titkosszolgálatot vádolja azzal, hogy az elmúlt két évben négy iráni atomtudóst és kormány- tisztviselőket tett el láb alól, valamint kibertámadásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter nemrégiben azt mondta, Izrael már tavasszal csapásokat mérhet iráni atomlétesítmények ellen. Iránban hivatalosan is bejelentették, hogy az ország védelmére 3500, nindzsákra hasonlító nőt is kiképeznek, egy szakértő pedig nemrég arról cikkezett, hogy kilenc perc alatt el lehetne törölni Izraelt a Föld színéről. Folyamatosan, mondhatni óráról órára növekszik a feszültség, s ebben a helyzetben a legrosszabb az olyan hisztériakeltés, mint ami az iraki háborút megelőzte a néhai Szaddám Húszéin állítólagos tömegpusztító fegyverei kapcsán. Legutóbb kedden írta a tekintélyes párizsi Le Figaro: már nem az a kérdés, lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor. A legfőbb kérdés azonban az, hogy a zsidó állam egyedül támadja-e meg az iráni atomlétesítményeket vagy pedig konzultál az USA-val - tette hozzá. Nos itt azért még nem tartunk. Az erő alkalmazásának lehetőségéről szóló izraeli, amerikai kontra iráni nyilatkozatok egyelőre nem többek lebegtetésnél, azzal a céllal, hogy kipuhatolják a másik fél szándékait, illetve a nemzetközi közvélemény reagálását. Azzal az izraeli véleménnyel egyet lehet érteni, ha Irán atomfegyverhez jutna, a zsidóságot egy második holokauszt fenyegetné. Ennek ellenére még mindig lehet bízni a diplomáciai-politikai megoldás sikerében. Ezt a következő tényezők támasztják alá: Obama a novemberi elnökválasztás előtt nem vállalna egy katonai konfliktust, az amerikai repülőgép-anyahajók gyakori felvonulása a Hormuzi-szoros- ban nem több puszta erődemonstrációnál. Egyetlen európai vezető sem híve a katonai megoldásnak. Csak látszólagos az izraeli-amerikai ellentét, a zsidó állam az USA nyílt vagy hallgatólagos beleegyezése és támogatása nélkül nem indíthatna támadást. Ajól elrejtett, föld alatti iráni atomlétesítmények elleni csapások számos katonai-technikai nehézségbe ütköznének, a siker nem lenne garantált. Beláthatatlan következményekkel járó és kiterjedésű háború robbanhatna ki a térségben. Meg kell várni a márciusi iráni parlamenti választásokat, amelyek választ adhatnak az iráni rezsimen belüli válságra, eldönthetik a legfőbb vezető, Ha- menei ajatollah és Ahmadine- zsád elnökközötti konfliktust. Meg kell várni a szankciók hatását. Az USA és az EU is hozott ilyeneket az iráni jegybank ellen, és az unió júliustól teljes olajembargót rendelt el. Szakértők szerint az iráni gazdaság összeomlik az olajbevételek nélkül, már így is komoly ellátási nehézségekkel küszködik a lakosság. Igaz, ezt a hatást gyengítheti, hogy Kína és India növeli az iráni olaj vásárlását. És végül az időtényező: a becslések szerint Iránnak egy évre van szüksége az atombomba előállításához, és még legalább egy-két évre olyan hordozóeszköz kifejlesztésére, amely azt célba juttathatná. Addig még sok minden történhet, bár a kockázat igen nagy. Doktor úr, nem járhatok egészségügyi sétára, már háromszor leütöttek és kiraboltak. (Peter Gossányi rajza) A felmérésben olyan választók is állást foglaltak, akik egy ideje távol tartották magukat a közélettől Kevesebb bizonytalan, több fideszes és MSZP-s MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a társadalom többsége továbbra is a pártokat elkerülök csoportjába tartozik, arányuk valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban; a Fidesz és az MSZPjavított, az előbbi támogatottsága 16-ról 18%-ra nőtt, utóbbié 11-ről 13 %-ra - mutatják az Ipsos február első felében, Magyarország felnőtt lakossága körében végzett közvéleménykutatásának eredményei. Az elemzés szerint a többi párt nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2%-os a választókorú- ak körében. Kevés a részvételét biztosra ígérő és pártpreferenciával rendelkező választópolgár, ebbe csoportba alig háromtizednyien tartoznak, a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a Demokratikus Koalíció 4%-on áll a „biztos pártválasztók” körében. Az őszi, téli hónapokban népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban 57%-nál járt az arányuk. Ezúttal e választói közeg 4%-ponttal kisebb lett - áll az elemzésben, amely rámutat: megállt a Fidesz augusztus óta tartó visszaesése; a mélypont a januári 16% volt, innen lépett most feljebb 18 %-ra. Az MSZP is 2%-ponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben. A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben, illetve otthon elmondott évértékelő beszéde ráirányította a figyelmet a politikai szereplőkre, olyan választók is állást foglaltak, akik egy ideje távol tartották magukat a közélettől. Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét. A változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya. A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20,18,18%, az MSZP-é 15, 13, illetve 13%. A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága. A Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, az MSZP-nél akadnak kiugró értékek, például az ötvenes korosztályban mért 19%-os, a náluk idősebbek körében mért 23%-os támogatottság vagy a harminc évalattiakkörében mért 8%. A Jobbik pozíciói a húszasharmincas korosztályban a legerősebbek (13%), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3%). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1%-os. A Demokratikus Koalíció támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb, a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösen Budapesten), mint a kisebb településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük inkább középutas. KOMMENTAR Ha Pali tudta volna... KOCUR LÁSZLÓ Pali Vass, ahogy a választások közelednek, valószínűleg minden egyes nappal szomorúbban lép fel mozdonya vezérállásába a homonnai vasútállomáson: ha ezt - értsd a jelenlegi politikai helyzet állását - tudta volna, biztosan indul. A 2010-es választás egyik sikeres mémje, a Pali Búcsúpohara Vidám Politikai Párt egy kisvárosnyi, 14 576 - minden bizonnyal - protestszavazót tudott megszólítani söralátétre is ráférő politikai (nem)programjával, és ahogy közeledünk március 10-éhez, egyre inkább úgy tűnik, a választást a protestszavazók fogják eldönteni. Már ha a protestá- lás módja nem az otthon maradás lesz. A Gorilla-akta - mely, ismételjük el, még akkor is, ha ez ma már senkit nem érdekel: még mindig nem nyert megerősítést teljes terjedelmében - a hazai közélet olyan arkhimédészi pontja lehet, mely által - jelenleg úgy tűnik - sarkaiból fordíttatik ki a politikai osztály, legalábbis a jobboldal. A romló gazdasági környezet által is befolyásolt össztársadalmi kiábrándultság pedig a közönybe és a pro- testpártok „karjaiba” űzi a választókat. Az első jelenség sajnálatosan szomorú példája, hogy egy kiábrándultságában is öntudatos állampolgár tegnap azzal fordult a Központi Választási Bizottsághoz, töröljék őt a választói névjegyzékből. Az utóbbira pedig az, hogy a Focus közvélemény-kutató ügynökség kedden közzétett felmérése szerint a releváns programmal nem rendelkező Nora Mojse- jová Szabad Szó Pártja megelőzte a korábbi kétszeres kormánytényező Magyar Koalíció Pártját. Persze, a választások előtt szinte mindennap új közvélemény-kutatás jelenik meg, ismert vagy sosem hallott ügynökségek műhelyéből, és a parlament kapuján kívül rekedt pártok mellett a 2010-es választások nagy vesztesei éppen a közvélemény-kutatók voltak; de még ha az egyes ügynökségek által mért számok közt olykor jelentős különbség mutatkozik is, a protestpártok előretörésének tendenciája egyértelműen kirajzolódik. Ez pedig a Gorilla-ügy miatt egyre fokozódó, a virtuális és a valós térben egyaránt megmutatkozó társadalmi aktivizálódás hozadéka lehet, mely azonban csak a szavazni akarók körére korlátozódik, ami jelenleg - ha hihetünk a felméréseknek - a szavazásra jogosultak fele, vagy annál is kisebb része. A többiek otthon protestálnak, amihez persze joguk van, legfeljebb nélkülük kerül valaki kormányra, ami őket nyilván nem izgatja, ezért maradnak otthon. Robert Fico biztos a dolgában. „Legyen inkább csak negyven képviselőm, de egy Matovič nélküli parlamentben” - tréfálkozott tegnap. A Gorilla-ügy következtében az egyébként sem a legjobb kondícióban levő jobboldal dőlt be, Fico korrupcióra mérsékelten érzékeny szavazóit nem (annyira) billentette ki a lelki egyesülőkből, így ő biztosra mehet. A jobboldali szavazók pedig még duzzoghatnak egy kicsit, aztán vagy megbocsátanak korábbi kedvenceiknek, és gumikesztyűben bár, de az ő listájukat pottyant- ják az urnába, vagy utat nyitnak a protestpártoknak, amelyek releváns politikai tevékenységéről egyelőre nem lehetnek ismereteink. Ebben az a jó, hogy még akár kellemesen is csalódhatunk bennük. TALLÓZÓ FÁZ A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap Andrew G. Vájná, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos berlini tájékoztatójáról közölt cikket. A szerző, Hans-Jörg Ro- ther a Mint Amerikában - a magyar film új erős embere című írásában beszámolt a Berlinale filmfesztivál Cinema Total elnevezésű magyar kísérőrendezvényének keretében vasárnap tartott nemzetközi filmpolitikai, filmszakmai kerekasztal- beszélgetéséről, amelyen Andrew G. Vájná tájékoztatott a magyar filmiparban az utóbbi egy évben végbement változásokról. A szerző a kormánybiztost bemutatva megjegyezte, hogy Orbán Viktor azért nevezte ki a Hollywoodban „nevet szerzett” filmes szakembert kormánybiztosnak, mert „azt gondolta” róla, hogy „talpra állíthatja a magyar filmet és pórázra tudja fogni a baloldali beállítottságú rendezőket”. Ro- ther hozzátette: Vájná feladata az, hogy „szigorúan vezetett és mindenekelőtt hatékony” rendszerrel váltsa fel a filmfinanszírozás korábbi szisztémáját, és gondoskodjon a filmstúdiók jobb kihasználtságáról. E munka során a kormánybiztos mostanáig „több ellenséget szerzett, mint amennyi dicsőséget” - írta a FÁZ. (MTI)
