Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-16 / 39. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. Közélet 3 Polis-felmérés: Matovičéknak komoly érvágás volt a lista szétesése Egy „magyar felmérés" pontosabb képet adna Dzurinda talán átbuktatja az SDKÚ-t a küszöbön Pozsony. Ha nem változik a közhangulat, vagy nem tesz valamit az SDKÚ, pár ezer szavazaton múlhat, hogy bejut-e a parlamentbe vagy sem. Emellett egyre inkább úgy tűnik, hogy Ján Slota SNS-e a kimaradók között lesz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Focus után egy másik közvélemény-kutató, a Polis felmérése is azt mutatta ki, hogy az SDKÚ márciusban a bejutásért fog küzdeni, nem pedig azért, hogy a jobboldal vezető ereje legyen. A Polis február 9.-13. között végzett reprezentatív telefonos felmérése szerint a megkérdezettek és biztos pártválasztók 5,1 százaléka voksolna Dzu- rindáékra. A Focus február első hetében 6,1 százalékot mért az SDKÚ-nak. A párt 2000-es megalakulása óta sosem volt ilyen alacsony az SDKÚ támogatottsága. Eddig három parlamenti választáson indult, mindegyiken a második legerősebb erő volt (2002-ben 15,1%, 2006-ban 18,4%, 2010-ben 15,4%). A felmérésekben 2006-tól rendre 10 százalék fölötti eredményt ért el. A párt mélyrepülésének két oka van: az SDKÚ legnépszerűbb politikusa, Iveta Radičová kivonulása a politikából, valamint a Gorilla-ügy. Ennek ellenére az elemzők szerint valószínűtlen, hogy az SDKÚ nem jut be a parlamentbe, de a jobboldalon belüli vezető pozícióját már aligha szerzi vissza márciusig. Matovič választókat veszített A Polis felmérése igazolta az a korábbi sejtést, hogy az Egyszerű Emberek vesztenek Pártok támogatottsága Smer 40,8% 41,5% KDH 9,8% 11,0% Híd 8,4% 7,7% SaS 6,6% 6,3% SDKÚ 5,1% 7,7% Egyszerű Emberek 5,0% 7,2% SNS 4,6% 4,7% MKP 3,9% 3,9% HZDS 3,4% 3,1% 99% 3,3% 3,5% Forrás: Polis ügynökség (SITA-felvétel) népszerűségükből az ismert, konzervatív kötődésű politikusok távozásával. Az OKS-es, KDS-es jelöltek, valamint több független személyiség múlt hét elején jelentette be, hogy elhagyja a listát, mivel nem értenek egyet Igor Matovič pártelnök munkamódszereivel. A Focus ügynökség, amely a bejelentés előtti napokban vette fel februári felmérésének adatait, 8,9 százalékot mért az új pártnak. A Polis pár nappal a lista szétesése után végezte az adatgyűjtést, nálunk már csak 5 százalékon állnak Matovičék. Egyre reálisabb az esélye, hogy az SNS kimarad a parlamentből. Februárban mindegyik releváns felmérésben az 5 százalékos határ alatt volt. Az MKP ennél a közvélemény-kutatónál sem érte el a bejutási küszöböt. A Polis friss felmérése szerűit a Smernek 81 képviselője lenne, így egyedül is kormányt alakíthatna. A KDH 19, a Híd 17, az SaS 13 mandátumot szerezne, az SDKÚ és az Egyszerű Emberek 10-10 képviselőt juttatnának a törvény- hozásba. (MSz) Hogy szavaz a magyar? MÓZES SZABOICS Pozsony. Reprezentatív felmérés: ez áll az ügynökségek felméréseiről kiadott sajtóhírben. A reprezentatív azt jelenti, hogy a megkérdezettek között minden egyes társadalmi csoport országos arányában van képviselve. Annyi nyugdíjast, diplomást, városit, romát, katolikust stb. kell megkérdezni egy reprezentatív kutatásban, amekkora ezen csoportok szlovákiai számaránya. így a megkérdezettek 9-10 százaléka ma- gyarafelméréseksorán. Az adott társadalmi csoporton belül viszont nehezebb reálisan leképezni a különbségeket (pl. a magyarságon belül a városi-falusi lakosok arányát, a diplomások, munkanélküliek stb. arányát), ezért állítólag nagyobb a hibahatár az MKP és a Híd eredményeinél a felmé- réseksorán. Ez a három nagy közvélemény-kutató ügynökség (MVK, Focus, Polis) szerint nem befolyásolja lényegesen a választási felméréseket. Mikrofonon kívül az elemzők ugyanakkor megengedőbbek. „Ha pontosabban szeretnénk látni, hogy a 10 százaléknyi magyar választó szimpátiája hogyan oszlik meg a két magyar párt között, külön felmérést kellene készíteni” - mondja egyikük. Ilyeneket mindkét magyar párt készíttet, ám csak belső használatra, ezek eredményei tehát sosem látnak napvilágot. Egy reprezentatív felmérés ára 5 ezer eurónál kezdődik, csak a magyar választók hangulatát térképező, a nyilvánosság számára készülő kutatásra szűrte lehetetlen megrendelőt találni. Pavel Haulík, az MVK vezetője szerint a fenti problémánál nagyobb gond, hogy a magyar megkérdezettek nem mindig mondják meg a véleményüket. ,A magyarok nagyobb arányban laknak falun, mint a szlovákok. Ezeken a kis településeken pedig sokszor nehéz releváns adatokat kapni. Ha egy kis falu lakói inkább az MKP-ra orientálódnak, akkor azon a településen egy Híd-szimpati- .zánstól nehezen fogjuk megtudni, hogy a Hidat választaná. És érvényes ez fordítva is” - mondtalapunknakHaulík. Ján Baránek, a Polis vezetője szerint a két párt felmérésben közölt eredményei relevánsak. „Ha ezer embert kérdezünk meg, akiknek a 10 százaléka magyar, akkor ez már bőven elég arra, hogy korrekt eredményeket kapjunk” - nyilatkozta lapunknak. A Polis legutóbbi felmérését a megszokottnál kétszer nagyobb, kétezres mintán végezte. Az MKP és a Híd összesített eredménye itt ugyanakkor 13,3 százalék, ami messze több, mint a magyar választók aránya. A szlovákról magyarra fordított tankönyv a magyar történelmet egyértelműen szláv, illetve szlovák szemszögből közelíti meg Megint Uhorskóról kellene tanulniuk a magyar diákoknak Na ezt ne! (Reprofotó) VERES ISTVÁN Pozsony. Magyar nyelvű történelemkönyv magyar osztályok számára, szlovák térképekkel, szlovák helynevekkel és szlovák ajánlott irodalommal. Hazai magyar történészek tiltakoznak a tavaly államilag kiadott tankönyv miatt. A tatárjárás idején Uhorsko határos volt például Pofskóval, Srbskóval és a Český štáttal. Akár így is hangozhatna egy felelet a magyar középiskolákban, ha a diákok azt tanulják meg, amit a tankönyvben találnak. A Történelem a gimnáziumok és a középiskolák 1. osztálya számára című tankönyvet tavaly jelentette meg a szlovák állami tan- könyvkiadó (SPN). Vissza az '50-es évekbe Mivel az oktatásügyi minisztériumból megrendelhető könyvek listáján is megjelent, feltehetően rendeltek is belőle az iskolák. A kiadvány térképapparátusa száz százalékban szlovák nyelvű (az eredetiből emelték át változatlanul). Ám ez csak az egyik ok, amiért alkalmatlan a magyar iskolák számára, figyelmeztetnek szlovákiai magyar történészek. A Michal Bada, Anna Bocková, Branislav Krasnovský, Ján Lukačka és Mária Tonková szerzők által jegyzett könyv a magyar történelmet egyértelműen szláv, illetve szlovák szemszögből közelíti meg, így a magyar diákok szinte semmit nem tudnak meg belőle őseik történelméről - áll a könyvről írt elemzésben. A munkát Vajda Barnabás, Deák Irén és Elek József történészek írták, és részletesen kifejtik benne, miért nem alkalmas a nemrég kiadott történelemkönyv arra, hogy a magyar iskolákhasználják. A könyv visszaesés az 50-es évek szintjére, ugyanis aránytalanul kevés szó esik benne a magyar történelemről. Nem említi például a magyarok eredetét, Szent László uralkodását, de még a nándorfehérvári csatát sem. ,A történelmi mérföldkőnek számító mohácsi csata csak egy mondattal szerepel, hiányos a három részre szakadt ország története, Erdély jellemzése, a török kor, Rákóczi szabadságharca is mellékes, és az 1711 utáni időszak is hanyagul kezelt téma” - áll az említett elemzésben. Minisztérium: ez a bevett gyakorlat A könyv kizárólag szlovák szempontból vizsgálja az egyes témákat, sok esetben manipulativ módon, így a könyvet bírálói még a szlovák tanulóknak sem javasolnák. „A könyv születése mögött olyan törekvést vélünk felfedezni, ami a szlovák és magyar közösség közeledését úgy kívánja megoldani, hogy az utóbbi ne ismerje meg valódi múltját, helyette egy manipulált verziót kap, hogy hosszútávon hajlandó legyen feladni iden- titásáť’-érvelVajda Barnabás. Az oktatásügyi minisztérium a problémáról lapunknak azt mondta, bár a többnézőpontú- ság a tankönyvírás gyakorlatában gyakori cél, ezt viszont nem minden szerzőnek sikerül teljesítenie. A szóban forgó tanköny a szlovák eredetűtek 99 százalékban tükörfordítása. A minisztérium szerint a szlovák tankönyvek magyarra fordítása bevett gyakorlat. A magyar középiskolák és gimnáziumok elsőseinek többsége egyébként a szlovákiai magyar szerzőpáros könyvéből, a Kovács-Simon-féle történelemtankönyvből tanul, melynek forgalmazását a minisztérium tavaly, a kormányhivatal nyomására kezdte újra. Chmeléktudtanélkül Az oktatási minisztérium abban sem lát problémát, hogy a magyar szövegbe ágyazott térképeken szlovák elnevezések szerepelnek. „A térképek kartográfiai műveknek számítanak, a közoktatási törvény 13. paragrafusának második bekezdése alapján ezeknek államnyelven kell megjelenniük” - tolmácsolta az illetékesek véleményét Miriam Žiaková szóvivő. A szín- szlovák ajánlott irodalommal kapcsolatban hozzátette: ha érkezik javaslat a hazai magyar szakmai nyilvánosság részéről, adott esetben magyar kiadvány is az ajánlott olvasmányok listájára kerülhet. A 2010 végén elfogadott hatásköri törvény értelmében az oktatásügyi minisztérium a kisebbségeket érintő ügyekben köteles a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszter- elnök hivatalával egyeztetni. Rudolf Chmel (Híd) munkatársai szerint a szóban forgó tankönyv esetében egyeztetés nem történt. „Nem kérték ki a véleményünket” - mondta lapunknak Mičúch Ildikó, a kormányhivatal kisebbségi oktatási osztályának vezetője. Hozzátette, a Simon-Kovács-féle történelemkönyvek terjesztésének tavalyi újraindításánál sem volt gördülékeny a kommunikáció. „Ott is ragaszkodtak a szlovák térképekhez, mondván, amíg nem módosul a törvény, csak szlovák térképek kerülhetnek a magyar tankönyvekbe is” - nyilatkozta az osztályvezető. A Kovács-Simon-szer ző- páros könyvét rendeljék! A magyar középiskoláknak tudniuk kell, hogy csakis a Kovács-Simon-féle történelemkönyveket rendeljék az államilag engedélyezett listáról, figyelmeztet Ožvald Erzsébet. „Októberben az államtitkár úr belement, hogy ennek a sorozatnak az első és a második része ismét rendelhető legyen, a harmadik rész pedig készül” - emlékeztetett a Híd oktatáspolitikusa. A kompetenciatörvény úgy rossz, ahogy van, mondta az üggyel kapcsolatban lapunk kérdésére Szigeti László. „Megmutatkozott, hogy a nemzetiségi oktatásügynek nincs gazdája” - állítja az MKP politikusa. Hozzátette, jobb megoldás lett volna, ha az oktatásügyi minisztériumban egy megerősített nemzetiségi főosztály alakul ahelyett, hogy a kisebbségi oktatás jogköreit felosztják a miniszterelnök-helyettes és az oktatásügyi miniszter között. A Vajda-Deák-Elek történészhármas egyébként a szlovák tanulóknak sem ajánlja a kiadványt. Többek között azért, mert szerintük módszertanilag nem felel meg az ISCED 3A elnevezésű program oktatási célkitűzéseinek. A minisztérium szerint ha ez így lenne, nem hagyták volna jóvá a könyv kiadását az állami pedagógiai intézetben.
