Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-14 / 37. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com Gyomirtás nélkül a hozam egynegyedét adja csak A kukorica pontos gyomtérképe ÖSSZEÁLLÍTÁS Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy hatékony gyomirtás nélkül a kukorica nem termeszthető sikeresen. Egyes vizsgálatok szerint a gyomirtás nélkül termesztett kukorica termésátlaga a kontrolihoz viszonyítva nem érte el annak 25 százalékát. A kukoricatáblák gyomnövényzetére elsősorban a gyomirtási technológiák, ezeken belül is a vegyszeres gyomirtás van a legnagyobb hatással. A gyomirtás eredményességét az dönti el, mennyire ismerjük az adott területen előforduló gyomnövényzetet. A gyom-felvételezési adatok alapján megállapítható a táblára jellemző domináns gyomnövényzet, annak megoszlása, az egy- és kétszikűek aránya stb. A felvételezés idejét az dönti el, hogy milyen célra használjuk fel a szerzett információkat. Az állomány (posztemer- gens) kezelésének tervezéséhez a felméréseket a kukorica kelése és 4 leveles állapota között célszerű elvégezni. Amennyiben az alkalmazott vegyszeres gyomirtás eredményét kívánjuk kiértékelni, vagy hosszú távra szeretnénk információt nyerni a tábla gyomnövényzetéről, akkor a felméréseket június végén - július elején kell elvégezni, amikor a kukorica kb. 1 méter magasságú. A gyomfelvételezések a tábla, vagy a terület gyomirtási technológiájának tervezésénél hasznosíthatók. A herbicidek kombinációs partnereit úgy válogatják össze, hogy azok hatásspektruma legteljesebben lefedje a tábla gyomnövényzetét, és ezzel a lehető legtökéletesebb hatást érjék el. A kukorica gyomnövényzetének faji összetételét meghatározza az, hogy a kultúrnövény vetése térségünkben egészen május végéig is eltarthat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vetés-előkészítési talajmunkákkal a korábban kicsírázott, vagy kihajtott gyomnövényeket mechanikus úton is elpusztítjuk. Emiatt nem találhatók meg a Tl-es és T2-es fajok a kukorica területeken. A korábbi, áprilisi vetésekben még megtalálhatók a T3- as fajok, azonban a később (májusban) vetett táblákon már a T4-es csoport tagjai dominálnak. A kukorica gyomnövényzetét a terület ökológiai és agrotechnikai viszonyai jelentősen megváltoztathatják. Csapadékos május, június és július hónapok után mérsékeltebb gyomborítottság regisztrálható, mely elsősorban a preemer- gensen alkalmazott herbicidek jobb hatásával magyarázható. A monokultúrában termesztett kukoricatáblákon általában nagyobb mértékű a gyo- mosodás, mint vetésforgóba állítva a kalászos gabonafélék után. A táblák gyomossága főleg a 4. és 5. termesztési év után ugrásszerűen megnövekedik, és előtérbe kerülnek az egyéves egyszikű gyomnövények. A talaj kötöttsége és a humusztartalom is befolyásolja a gyomnövények előfordulását. Ismert, hogy a kötött és humuszban gazdagabb talajokon magasabb a gyomborítottság. A gyomok közül főleg a fenyér- cirok kedveli ezeket a talajokat. Ismert az is, hogy a 6-7 pH-érték közötti tartományban fordul elő a legtöbb gyomfaj. Az agrotechnikai tényezők közül a vetési idő is befolyásolja a gyomosodást. Tapasztalatok szerint az április 25-e után vetett kukoricatáblákon magasabb a gyomborítottság a korábbi vetésekhez képest. A kukorica állománysűrűsége szintén befolyásolja az adott terület gyomosodását. Azokon a területeken, ahol hektáronként 70 ezer tőnél sűrűbb az állomány, csökken a gyomborítottság. Ilyenkor főleg az egyéves egyszikű fajok, valamint a parlagfű szorulnak vissza. A kijuttatott nitrogén adagok növekedésével viszont nőhet a terület gyomborított- sága.(sz-arch) Hogyan védhetjük meg szántóföldi kultúrnövényeinket a kor követelményeinek megfelelően Új hatóanyagú készítmények Viliár Gábor a 2011 -es termelői év tapasztalatait foglalta össze (A szerző felvétele) Az előző két esztendőt jellemző nehézségek után a 2011-es esztendő alapjában véve sikeresnek minősíthető a szlovákiai mezőgazdasági termelők szempontjából, hiszen az összesített terméseredmények alapján a fő terményekből, pl. a búzából 43 %-kal, árpából 48 ‘Vokal, repcéből hozzávetőlegesen 10 %-kal termett több, mint az azt megelőző esztendőben. ISMERTETŐ A termésmennyiség növekedésének árcsökkentő hatása és az év második felében tapasztalt időjárási viszonyok, főleg az őszi szárazság miatt - amely komoly gondokat okoz az elvetett termények kelésében és a vetések áttelelésében -, már jelentős mértékben visszafogottá váltak az előrejelzések. Főleg annak fényében, hogy az eddig meglehetősen enyhe tél februárban kimutatta a foga fehérjét, foglalta össze a 2011-es termelői év tapasztalatait és a küá- tásokat Viliár Gábor, az Arysta LifeScience növényvédelmi cég vezetője a térség növénytermesztői számára Csallóközara- nyoson tartott szakmai találkozó bevezetőjében. Az érsekújvári székhelyű növényvédelmi cég, amely elsősorban a kukorica, a gabonafélék és olajnövények termesztéstechnológiai megoldásaihoz kínál növényvédelmi készítményeket 14 gyártó 37 termékét forgalmazza. Az újdonságok közül említést érdemel a dán Chemi- nova növényvédelmi termékeinek szlovák piacra való bevezetése. A szelektív gyomirtó szerek között a Successor T és a Nico Super 240, a tebukonazol hatóanyagú Sparta gombaölőszer is bővíti majd a hazai termelőknek szánt palettát. A hazai termelők körében már ismert Atonik növekedést serkentő készítmény kedvező hatásaival kapcsolatos vizsgálatok eredményeit és tanulságait Peter Babuška, a japán gyártó cég európai képviseletének munkatársa ismertette. Amint elmondta, a csehországi és lengyelországi vizsgálatok alapján egyértelműen igazolást nyert, hogy az Atonik alkalmazásával például a gyümölcsösökben jelentős mértékben mérsékelhetők a tavaszi fagyok okozta károk. A megszerzett tapasztalatok birtokában a fagyok elleni védekezésben 4 lehetséges helyzetre való reagálás stratégiáját is kidolgozták. Abban az esetben, ha a fagyok érkezését 1-3 nappal előre jelezték, az Atonik 0,6 1/ha adagját még a fagyok megérkezése előtt, lehetőleg minél korábban ki kell juttatni, majd a fagyhullám levonulása után az állományt ellenőrizni kell, és a készítmény adagolását 7-10 napos időközökben legalább 3x meg kell ismételni. Ha a fagy váradanul érkezett és rövid ideig tartott, akkor az Atoni- kot a fagyhullám elvonulása után akkor ajánlott kijuttatni, amikor a növényeken láthatóvá válik, hogy túljutottak a hideghatás okozta stresszen. Ez általában a napos délutáni órákban már bekövetkezik. 3-5 nap múlva az állomány ellenőrzése után 7-10 naponként 3x újra adagoljuk a szert. Ha a hirtelen jött fagyok 2-3 napon át tartanak, az Atonikot már az első fagy utáni köztes időszakban ki lehet juttatni, majd a fagyok elmúltával 3-szor 7-10 naponként adagolni. Ha nem lehet permetezni a fagyok közötti időszakban, a készítményt a fagy elmúltával kell kijutatni, természetesen a növényállomány regenerációjának folyamatos ellenőrzése mellett. A szer hatását a szántóföldi növénytermesztésben a repce, a gabonafélék és a kukorica valamint az olajnövények termesztésében is vizsgálták. Repcében a minél korábbi kijuttatás nyújt jelentős segítséget az állomány tél utáni regenerációjában, hozzájárul a nitrogén hatékonyabb felvételéhez. Csehországban a készítményt a rerpcebecő-gubacs- szúnyog elleni védekezésben is kihasználják. Annak a felismerésnek a nyomán, hogy az intenzívebb sejtnövekedés hatására a becők fala megerősödik, így azon a gubacsszúnyog nem képes áthatolni, hogy lerakja a petéit. Búzában a gyökérrendszer erősítésével vált ki kedvező hatásokat, egyúttal szárerősítő készítmény alkalmazása is ajánlott. Kukoricában és az olajnövényekben elsősorban a gyomirtószeres permetezések okozta stressz csökkentésére és az állományok gyorsabb regenerációjára használják ki. Jana Kolníková, az Arysta képviseletében az Atonik hatás- mechanizmusát elemezve azt emelte ki, hogy stresszoldó és regenerációs hatása mellett a növényekben nem hagy rezídiu- mokat (szermaradványokat). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a piacon megjelentek a különböző olcsó utánzatok, amelyek nem nyújtják azt a hatást, mint az eredeti készítmény. Az idei szezonra egyébként az Atonikot különböző termékcsomagban is ajánlják a termelőknek, pl. a gabonafélékbe, repcébe. A kukorica gyomirtására alkalmazható új készítmények magyarországi tapasztalatait Varga Zsolt, a Cheminova ottani képviselője ismertette. Az intenzív kukoricatermesztés gyomirtási technológiájában az általuk alkalmazott készítmények közül Szlovákiában még nem mindegyik engedélyezett, de a niko- sulfuron hatóanyagú Nico Super például már Szlovákiában is nyilvántartásba került, és a Successor T, valamint az Emblem Pro, illetve Herboxone készítményekkel párosítva kínál megoldásokat a kukorica komplex és hatékony gyomvédelmére. Az olajnövények gyomirtásában alkalmazható készítményekről Ján Števlík tartott beszámolót. A napraforgó kezelésére rendelkezésre álló szerek (Pro- ponit, Pledge, Targa Super, Kap- azin) közül a preemergensen alkalmazható Proponit+Pledge kombinációt emelte ki, ugyanakkor a Pledge postemergens alkalmazásánál mindig az önálló kijuttatást javasolta. Repcében a Proponit lehetséges kombinációi közül (Reactor, vagy Cliophar) a Reactort a jobb feltételek között levő állományokba ajánlotta. Egyúttal felhívta a figyelmet a permetszerek tapadást fokozó készítményekkel való kiegészítésére is. Svoreň Pál a gabonafélék gyomirtásában alkalmazható készítményeket ismertette. Erre a Pledge mellett az Agroxone Optica Trio és a Herboxone, illetve ezek kombinációi ajánlottak. A Pledge-t, amely nálunk tavaly került nyilvántartásba, főleg őszi kezelésre használják. Az Agroxo- ne-t elsősorban kombinációban alkalmazzák. A gabonafélék gombaölőszeres kezelésében új készítmény a Sparta, amely tavasszal Atonikkal a repcében is hatékony. Az Atonic a Cupran SC és a Foltron levéltrágyával is kombinálható, (szil.) A laza szerkezetű talajokon gyakran van szükség nagyobb mértékű előzetes tápanyagellátásra Zöldtrágyázás és a nitrát-rendelet TÁJÉKOZTATÓ 2009-től nálunk is érvényes az az uniós jogszabály, amely a kölcsönös megfeleltetés elveinek alkalmazása keretében a nitrátérzékeny területeken végzett tápanyagpótláskor a kijuttatott nitrogén mennyiségét hektáronként 170 kg-ban szabja meg. Bizonyos esetekben felmerülhet a kérdés, mit lehet tenni a nitrátérzékeny területeken, például az ültetvények telepítésekor, ha a kiadandó szervesanyag nitrogéntartalma több mint 170 kg. Mivel az állókultúrákat, ültetvényeket sok esetben homoktalajokra, vagy más laza szerkezetű talajokra telepítik, gyakran van szükség azok nagyobb mértékű készletrágyázására is. Valószínű, hogy éppen ezért telepítenek oda áilókultúrát, mert a területet éppen az ilyen talajviszonyok tették nitrát-érzékennyé. Kis kolloidtartalmuk, rossz víz- gazdálkodásuk és gyenge tápanyag-megtartó képességük miatt ezeken a talajokon altkor lehet csak a szükséges mennyiségű tápanyagot (készlettrágyát) telepítéskor kiadni, ha egyúttal sok szerves anyagot is a talajba dolgoznak. Enélkül a tápanyagok a talajból kimosódnának, a növény számára elvesznének, és csak a környezetet szennyeznék. A készlettrágyázás hagyományosan istállótrágyával történik, mert az istállótrágya legtöbbször a szükséges tápanyagot és szerves anyagot is tartalmazza. Lehetséges, hogy telepítéskor, a megfelelő tápanyagkészlet kialakítása, vagy a talaj tápanyag-visszatartó képességének (kolloidtartalmának) növelése céljából több szerves trágya bedolgozása lenne indokolt, mint amennyinek a nitrogéntartalma 170 kilogramm. Ennél több nitrogén kijuttatását viszont nitrátérzékeny területen tiltja az említett rendelet. Gyakori kérdés, mit lehet üyenkor tenni. Mivel a „nitrátrendelet“ nem vonatkozik a tőzegre, zöldtrágyákra, kom- posztokra, így a trágya adag ezen termésnövelő anyagokkal növelhető, vagy a telepítést megelőzően 1-2 évvel - megosztott trágyázással - megoldható a talaj tápanyaggal történő feltöltése. Zöldtrágyának őszi káposztarepce, fehér mustár, rozsos bükköny, facélia, rozs, őszi borsós árpa, esetenként kék, vagy fehér csillagfürt, napraforgó és fehér virágú somkóró is szóba kerülhet a talajgazdálkodási szakemberek javaslata alapján. (A talajtermékenység megőrzése)
