Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-14 / 37. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 14. Közélet-hirdetés 3 A Híd és a KDH feltétele Sulíkék számára az eurómentőövek támogatása Mégis kormányozna az SaS a jobboldali pártokkal Jobboldali együttműködés. Ki lesz a hunyó? (SITA-felvétel) Pozsony. Mégis elképzel­hetőnek tartja egy jobb­közép kormány létrejöt­tét az SaS. A párt szerint ez reális alternatíva, an­nak ellenére, hogy Ri­chard Sulik pártelnök két nappal ezelőtt azt nyilat­kozta, kizárt, hogy ismét olyan kormányban ve­gyen részt, amelyben ott van Mikuláš Dzurinda és Ivan Miklós. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Richard Sulik ehhez az ál­láspontjához a párt tegnapi sajtótájékoztatóján is ragasz­kodott, de mint mondta, ez a személyes véleménye, és min­den a választások eredményei­től függ. „Én azt mondtam, hogy éppen ők ketten ártottak legtöbbet a szlovák jobboldal­nak. A saját nevemben mond­tam, kizárt, hogy velük üljek egy kormányban. Hogy milyen lesz az SaS álláspontja, a vá­lasztási eredményektől függ. Nem tartom most fontosnak azt, hogy feltételeket szabjunk az egész párt nevében, a párt­elnök véleménye világos. Nem fogunk előre feltételeket szab­ni” - magyarázta Sulik azt, hogy a televíziók vasárnapi vitaműsorában is határozottan leszögezte, nem akar Dzurin- dával és Miklošsal egy kor­mányban lenni. Dániel Krajcer alelnök, kul­turális miniszter szerint „az, amit a Smer kínál, nem működhet, főleg válság idején nem. Az SaS ma egyértelmű igent mond a jobboldali kor­mányra”. Krajcer leszögezte, két mítosz akadályozta eddig azt az elképzelést, hogy a vá­lasztások után jobbközép kor­mány állhasson fel: az egyik az, hogy az SaS-nek nulla a koalí­ciós potenciálja, a másik pedig, hogy másképp vélekednek az eurómentőövről. Krajcer sze­rint „ma már mindenld számá­ra világos, hogy az SaS-szel va­ló együttműködést egyik jobb­közép párt sem zárja ki, és az eurósáncról szóló szavazás már láthatóan nem probléma.” A párt azért vélekedik így, mert Mikuláš Dzurinda, az SD- KÚ elnöke a napokban kijelen­tette, az eurómentőövről szóló szavazást elképzelhetőnek tart­ja a holland modell alapján: vagyis hogy a kormánypártok nem értenek egyet ebben a kérdésben, így azt a baloldali ellenzékkel együtt szavazzák meg. Ez történt Hollandiában. Itt nem működhet a holland modell Bugár Béla Híd-elnök sze­rint jobbközép kormány az SaS bevonásával csak akkor jöhet létre a választások után, ha Sulíkék megváltoztatják ál­láspontjukat a mentőövvel kapcsolatban. „Nem engedhet­jük meg, hogy ne legyen stabil egy esetleges új jobboldali koalíció” - jelentette ki Bugár, aki úgy véli, a holland modell, miszerint ad hoc keresnek a parlamentben támogatást az európai ügyekkel kapcsolatos témák megszavazásához, Szlovákiában nem működhet. Sulíkék tárgyalják meg Dzu- rindával, de a Híd szerint az ez elképzelés nem működőképes, szögezte le Bugár. A KDH hasonlón vélekedik. A párt szóvivője, Matej Kováč elmondta, az országnak stabil és európai orientáltságú kor­mányra van szüksége. A hol­land modellt, főleg a gazdasági válság időszakában, a keresz­ténydemokraták sem tartják járható útnak. Dzurinda mindent üdvözöl Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) leszögezte, a jobbközép pártok minden kezdeményezését üd­vözli, amely arra irányul, hogy legyen alternatívája a Smer egypárti kormányzásának. „Ha ez mégis bekövetkezik, akkor Szlovákiában csak három do­log lesz biztos: a bíróságok Štefan Harabin befolyása alatt lesznek, megszűnik az egyen- adó, és a szabályosan megvá­lasztott főügyész soha nem lesz kinevezve. Mindez azt jelenti, hogy a nagy botrányok, mint a faliújságtender vagy a Gorilla, garantáltan nem lesznek soha kivizsgálva” - mondta Dzurin­da. Szerinte a jobboldali politi­kusok a jobboldali választónak csak akkor tudnak reményt nyújtani, ha nem támadják egymást, és azt keresik, ami összeköti őket. Ennek érdeké­ben, mint kifejtette, „az SDKÚ petíciós akciót indított, és az aláírásgyűjtésben együttmű­ködésre szólítják fel azokat a pártokat, akiknek fontos, hogy Szlovákia jogállam maradjon a választások után is.” (sán, TASR, SITA) Az SDKÚ választói erősen jobboldaliak, a KDH táborának egy része viszont a Smerre kacsingat A Smer-szavazók ötödé az SNS-szel szimpatizál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a parlamenti vá­lasztósokon két pártra is lehetne szavazni, a Smer-szimpatizán- sok ötödé az SNS-re adná le má­sodik voksát, közel tizede pedig a KDH-ra - derül ki a Prieskumy közvélemény-kutató ügynökség január végi reprezentatív felmé­réséből. A Híd választóinak 36 száza­léka az MKP-nak adná második szavazatát, 12 százalékuk a KDH-nak, 8,8 százalékuk Dzu­rinda pártjának is. Csak a kuta­tásokban 5 százalék feletti eredményt elérő pártok másod­lagos preferenciáira kérdeztek rá, ezért az MKP szimpatizánsa­inak második voksait nem tar­talmazza a felmérés. A legtudatosabb jobboldali szavazókkal az SDKÚ rendelke­zik. Választóik 38,7 százaléka a KDH-nak adná második szava­zatát, 16,1 százaléka a Matovič- féle Egyszerű Embereknek, 9,7 százaléka pedig a Hídnak. Ebből a táborból elenyésző szavazat­mennyiséget tudna megszerez­ni a Smer vagy az SNS. Nem úgy a KDH és az SaS vá­lasztóbázisából. A keresztény- demokrata szimpatizánsok 22,6 százaléka az SDKÚ-ra adná má­sodik voksát, ám 17,7 százalé­kuk már a Smerre szavazna. A harmadik helyen sem jobboldali párt, hanem az SNS áll 11,3 szá­zalékkal. A KDH választóinak közel harmada tehát szimpati- kusabbnak tartja a jelenlegi el­lenzéki pártokat, mint a többi jobboldaliformációt. A felmérés szerint az SaS vá­lasztói jobboldali elkötelezett- ségűek, ám nem szeretik a ha­gyományos pártokat. A liberális szavazók negyede az Egyszerű Embereknek segítene potenciá­lis második voksával, 16,7 szá­zaléka pedig egy másik protest- pártnak, az ősszel alakult 99%-nak. 13,9 százaléknyi SaS- szimpatizáns második kedvenc pártja a Híd. Az Egyszerű Emberek és Füg­getlen Személyiségek szim­patizánsainak több mint ötödé (Képarchívum) az SaS-re adná második szava­zatát. Igor Matovič, a párt veze­tője 2010-ben pont a liberálisok listáján jutott be a parlamentbe. Szavazóinak 12,5 százaléka a 99% pártra adná második vok­sát, 9,5 százaléka pedig a Smer­re. (MSz, SITA) „A többségi rendszer kivégzi a kis pártokat" Megváltoztatnák a választási rendszert MÓZES SZABOLCS Pozsony. A Gorilla-ellenes tüntetők egyik fő követelése a választási rendszer megrefor­málása. Egyéni körzeteket akar­nak, szerintük így csökkenne a korrupció és a pártok hatalma. „Ez szamárság. Pont az ará­nyos választási rendszer men­tett meg minket az autoritativ politikától” - véli a lapunknak nyilatkozó Grigorij Mesežnikov politológus. Szerinte ha a Smer megszerzi a mandátumok több­ségét, valószínűleg átalakítja a rendszert, mivel bármiféle vál­toztatás neki kedvezne. Robert Kaliňák az aktualne.sk-nak azt nyilatkozta, megfontolandó a módosítás. Az ügyben megszólítottuk a Smert, lapzártáig nem kaptunk választ. „A többségi rendszer ko­rábban szerepelt a Smer válasz­tási programjában, hasonlót akart 1996-ban Vladimír Mečiar is. Az akkori számítások szerint ennek fatális következményei lettek volna” - állítja a szakem­ber. Mesežnikov szerint illúzió, hogy a többségi rendszer transz- parensebb. „Pont fordítva, egy kézben koncentrálódna a hatalom”-véli. A szakirodalom három vá­lasztási rendszert ismer: ará­nyosat, többségit és a kettő kombinációját, mindháromra van példa az EU-ban. Nálunk arányos rendszer van, nincse­nek egyéni körzetek és minden, a választási küszöböt megugró párt annyi képviselőt juttat be, ahány százaléknyi voksot sze­rez. Á többségi modellben az or­szág választókörzetekre van osztva, s mindegyik körzetből az juttat képviselőt a parlamentbe, aki a legtöbb voksot kapta. Hátrányos lehet számunkra a változtatás Elemzők szerint a többségi és a vegyes rendszer is a nagy pár­toknak kedvez. Nálunk pedig csak egy nagy párt van, a Smer. Martin Slosiarik, a Focus ügy­nökség vezetője szerint ilyen módosítás várhatóan a jobbol­dal integrációját hozná magá­val. A választási rendszer átala­kítása nagy valószínűséggel hát­rányosan érintené a magyar ki­sebbséget. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, számunkra kedvező egyéni választókörzeti határo­kat kellene húzni, ám ennek valószínűleg éppen a fordítottja történne. A szlovákiai magyar­ságnak kedvező területi beosz­tás az elmúlt évtizedekben még nem született. Az egyik elképzelés szerint a képviselők felét pártlistákról vá­lasztanák, másik felét egyéni körzetekből. Ezek nagyrészt a je­lenlegi járási beosztást másol­nák. 2006-ban, amikor az egy­séges MKP 11,68%-os ered­ménnyel 20 mandátumot nyert, csak két járásban ért el 50% fe­letti eredményt, négy másikban 40% felettit. A módosításnál sok függ a részletektől is - pl. kétfor­dulós lenne-e a választás, ho­gyan viselkednének a szlovák pártok -, ám az eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy vegyes rendszerben az MKP akkor nem tudott volna 20 képviselőt bejuttatni, tisztán többségi rendszerben pedig még kevesebb mandátumhoz jutott volna. 2010-ben, amikor két párt versengett a magyar vokso- kért, valószínűleg még gyen­gébb lett volna az eredmény. Híd, MKP: nem vetik el A Híd és az MKP vezetői ugyanakkor nem mondanak ka­pásból nemet a változtatásra. „Lehet erről beszélni, de az téve­dés, hogy ezzel lehet megakadá­lyozni a korrupciót” - nyilatkoz­ta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke. „Ha már változtatunk, azt kell megnézni, hogy a kom­binált rendszer mennyire volna előnyös, és mennyire akadá­lyozná meg azt, amiről a tünte­tők beszélnek. Szerintünk pont fordítva sülhet el a dolog” - így Bugár. A Híd ezzel kapcsolatban múlt szerdán levelet küldött a Gorilla-ellenes tüntetés szerve­zőinek, választ nem kapott. „Ha nem tudnánk megakadályozni, hogy a választási körzetek úgy jöjjenek létre, hogy nekünk is előnyös lenne, akkor nem tud­nánk támogatni” - véli Bugár. Berényi József MKP-elnök lát fantáziát az egyéni választókör­zetekben. „A körzetek kialakí­tása azért jó, mert ez közelebb hozza a képviselőt a választó- polgárhoz. Ami Magyarorszá­gon működik, az ebből a szem­pontból az egyik legigazságo­sabb. A képviselők egy részét pártlistán választják, másik ré­szét egyéni körzetekben. Ha a körzetek kialakításánál nem veszik figyelembe a nemzetisé­gi arányokat, akkor meghatá­rozott számú helyet kellene a parlamentben biztosítani a nemzetiségeknek azok létszá­ma alapján” - mondta lapunk­nak Berényi. A nemzetiségi kvóta kérdése - a magyarság számarányának csökkenése miatt - szerinte előbb-utóbb mindenképpen előkerül. VASÁRNAP- füze tek 2012/2. Bálint SanRPurjMKi Ennivaló Vasárnapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents