Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-02 / 27. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2Ö12. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com Minimálisan 640 eurót fognak keresni Negyedével nő az egészségügyi nővérek bére ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Emelik a nővérek és a szülészasszisztensek bérét, a parlament tegnap elfogadta az erről szóló módosítást. Átlagos fizetésük így a 2011 első félévihez képest a negyedével fog megemelkedni áprilistól. Az országban 33 ezer nővér és közel kétezer szülészasszisztens van, az emelés a gyermekotthonokban dolgozó 3100 nővérre is vonatkozik. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a nővérek ne menjenek külföldre dolgozni. „Voltak élesebb viták, komoly tárgyalások, de a lényeg az elért eredmény. Összesen körülbelül 68 millió eurót fordítunk a nővérek bérére” - mondta Uhliarik. Minimális bérük 640 euró lesz, de a szakmai tapasztalattól és a beosztás igényességétől függően a 930 eurót is megközelítheti. A minimális bér három ledolgozott év után 666,20 eu- róra emelkedne, a továbbiakban is háromévente emelkedik úgy, hogy 33 éves gyakorlat után 928 euró legyen a minimális fizetés. A bérszint növelése volt a nővérek tavalyi petíciójának egyik pontja; a petíciós íveket 243 ezer állampolgár írta alá. A kormány tavaly júniusban vette tudomásul a petíciót és kötelezte a minisztert, hogy foglalkozzon a nővérek követeléseivel. (dem, SITA) RÖVIDEN Országos prémiumkörkép Pozsony. Tavaly a hazai munkavállalók csak mintegy 30%-a kapott prémiumot, a jutalom átlagos összege 936 euró volt, ami 7%-kal több az előző évinél - derült ki a Platy.sk hírportál felméréséből. Nem meglepetés, hogy a legmagasabb prémiumban a csúcsmenedzserek részesültek, átlaguk 5176 euróra rúgott, ezen belül a vezérigazgatók átlaga 9175 euró volt. M in- den második vezető menedzser kapott jutalmat, a segédmunkások közül csupán minden hatodik- átlagosan239 eurót. (ú) Vonatjegyvásárlás mobillal Pozsony. Tegnaptól internetes csatlakozással rendelkező mobiltelefonnal is lehet vonatjegyet vásárolni, kivéve az Intercity járatokat-közölte a Szlovák Vasúttársaság. A mobillal vett jegy ráadásul 5%-kal olcsóbb, és nem is kell kinyomtatni. Egyszerű SMS-üzenettel is lehet majd jegyet vásárolni félévtől, de egyelőre csak a tátrai villamosvasútra. (dp, TASR) Jóváhagytuk a horvát csatlakozást Pozsony. Tegnap rábólintott a szlovák parlament Horvátország európai uniós csatlakozására. A balkáni ország 2013-ban válik hivatalosan az Európai Unió tagjává, (vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. A magyar fél szerint a minden uniós polgárt megillető szabad mozgás elve, a szlovák kormány álláspontja szerint viszont a diplomáciai kapcsolattartás nemzetközi jogi szabályai alapján kell elbírálni azt a jogvitát, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-re tervezett révkomáromi látogatásának meghiúsítása miatt keletkezett. Az Európai Bíróságon tegnap kezdődött a per, folytatás március 6-án. A magyar kormány szerint a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható az elnök beutazása Szlovákiába. Az irányelv értelmében csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. A brüsszeli bizottság szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntart- jákmaguknakaztajogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár tévesen hivatkozott az irányelvre - nem követett eljogsértést. A magyar fél szerint a tervezett út nem minősülhetett hivatalos látogatásnak. „Uniós jogra ne hivatkozzon egy tagállam, ha szerinte az uniós jog nem alkalmazandó” - mondta a Magyarországot képviselő Fehér Miklós, utalva arra, hogy az elnököt kitiltó szlovák jegyzék az EU-irányelvre hivatkozott, most pedig az uniós jog mellőzését szeretné elérni Szlovákia. „Ha az elnök beszédet kíván mondani, akkor az nem magánlátogatás” - mondta a szlovák kormány képviselője. Elismerte, hogy a szlovák szóbeli jegyzék indoklása - az uniós irányelvre való hivatkozás - nem volt szerencsés, de azt állította: „kitiltó döntést” voltaképpen nem is hoztak a szlovák szervek, hanem diplomáciai útonhozták a magyar fél tudomására álláspontjukat. (MTI,vps) A Szlovák Nemzeti Párt az alkotmánybírósághoz fordul - hála Matovičnak Jogilag is támadható a lista Pozsony. Az Igor Matovič által kiharcolt módosítás miatt nem csupán politikai, hanem jogi érvekkel is megtámadható a januártól hatályos új kisebbségi helységnévlista. ÚJ SZÓ-HÍR A decemberben elfogadott, Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában készült kormányrendelet egyeztetéseinél már Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter, majd később Dušan Čaplovič, a Smer alelnöke is jelezte, hogy a jogi értelmezés szerint az új helynévlista nincs összhangban a tavaly júniusban jóváhagyott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. Tegnap az SNS is elő- rukolt ezzel - Slotáék az alkotmánybíróságot kérnék fel, hogy döntsön az ügyben. A beadványhoz viszont 30 parlamenti képviselő aláírása kell. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője elmondta: a Smertől váiják a segítséget. A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbség nyelvén is feltüntethető települések listája csak két, egymást követő népszámlálás eredményei alapján, vagyis leghamarabb 2021-ben módosítható, így a Chmel hivatala által elfogadtatott változat törvényellenes - hangsúlyozta Rafaj. A fenti érvek jogilag is alátámaszthatók, ugyanis Igor Matovič (független - Egyszerű Emberek) olyan módosítást fogadtatott el, amely miatt a törvény 7c paragrafusának értelmezése nem feltétlenül egyértelmű - árulta el lapunk kérdésére Szalay Zoltán jogász, a kormányhivatal munkatársa. Matovičék szavazataira szükség volt a törvény elfogadásához, ám ezért több feltételt szabott a Hídnak, az egyik ilyen módosítás okozza a szóban forgó problémát. Szalay hozzátette, egy szűkítő értelmezés szerint a kisebbségi helységnévlistát nem lehetne kiadni azokhoz a településekhez, amelyekben már most is használni lehet a kisebbségi nyelveket. Viszont üyen esetekben szerinte a tágabb, az egész törvény logikáját és célját figyelembe vevő értelmezést kell alkalmazni - a törvény ugyanis feltételezi a rendelet kibocsátását ahhoz, hogy a helységnévtáblák kihelyezéséről szóló rendelkezés alkalmazható legyen. ,A mi álláspontunk szerint az olyan értelmezés, amely szerint a kormányrendelet nem lett volna kiadható, megengedhetetlen szűkítő értelmezés. Ami pedig a rendelet érvényességét illeti: a kormány elfogadta, megjelent a törvénytárban, hatályba lépett, tehát amíg az alkotmánybíróság máshogy nem határoz, minden illetékes jogalanynak alkalmaznia kell”-hangsúlyozza Szalay. Végeredményben az új kormánypolitikai motivációján múlik majd, hogy melyik értelmezést fogadja el. Dušan Čaplovič lapunk kérdésére néhány hete jelezte, ha pártja kormánypozícióba kerül, felülvizsgálják a helynévlistát, (vps) Malina-ügy: a főügyészség úgy tesz, mintha a kormány nyilatkozata nem érintené Sajnáljuk, az eljárás folytatódik Malim Hedvig a 2006-os nyitrai támadás után (Képarchívum) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Maiina Hedvig a strasbourgi emberi jogi bíróságtól annak elismerését kérte, hogy megsértették a békés élethez és a hatékony jogorvoslathoz való jogai, mert a szlovák hatóságok nem vizsgálták ki megtámadásának körülményeit. A békés rendezésről szóló megállapodást Roman Kvasni- ca, valamint Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter 2011. szeptember 28-án írta alá, Strasbourgban2011. november 8-án hagytákjóvá. A nyilatkozat közzététele egyszersmind az ügy lezárását jelenti, Hedvig többet nem fordulhat az emberi jogi bírósághoz, de a szlovák kormány sem kezdeményezhet újabb eljárást az ügyben. Ezért paradox helyzet, hogy miközben a kormány óvatosan bár, de elismeri, hogy Hedvig jogai sérültek, a főügyészség hamis tanúzás miatt még mindig vizsgálatot folytat ellene. Dániel Lipšic belügyminiszter ezért nem szavazta meg tavaly szeptemberben az ügy békés rendezéséről szóló határozatot, mint mondta: skizofrén helyzetnek tartja, hogy egyrészt a szlovák állam sajnálatát fejezi ki, másrészt a hatóságok eljárást folytatnak Hedvig ellen. Ugyanakkor elismerte, hogy Hedvig állampolgári jogai sérültek, mivel a hamis tanúzás ügyében folyó vizsgálat már több mint négy éve tart. A főügyészség továbbra is úgy tesz, mintha a kormány nyilatkozata nem érintené, szóvivője, Vladimíra Gedrová azt mondta lapunknak, a hamis tanúzás ügyében folytatódik a vizsgálat. „Folynak az ügyvéd által javasolt bizonyítási eljárások, ezért bővebb tájékoztatást nem nyújtunk” - válaszolta megkeresésünkre. Roman Kvasnica ezzel kapcsolatban azt mondta: ha Dobroslav Trnkát csak az akadályozza Hedvig felmentésében, hogy ő négy éve kéri bizonyos tanúk meghallgatását, akkor ettől szívesen eláll. Tény, hogy a főügyészségen most hallgatták ki a Hedviget kezelő pszichiátereket és beidézik a támadás ügyében folytatott vizsgálatot vezető nyomozót, valamint a hatósági szakértőket. Peter Labaš orvosszakértőt- akinek jelentése a támadás tényét is cáfolja - már háromszor meghallgatták, de negyedszer is beidézik. Labaš ugyanis nem tudott magyarázatot adni, mire alapozta azt, hogy Hedvig pszichikailag sérült, és már korábban Hašto doktor betege volt - mint ahogy a lapunknak 2010 októberében adott interjúban mondta. Ugyanebben a beszélgetésben Hašto doktort bolondnak nevezte, az Új Szót viszont dicsérte. Azt mondta, cikkeinket egy magyarul tudó nővér rendszeresen lefordítja neki. Miután saját állításaival szembesítették a főügyészségi meghallgatáson, megpróbálta letagadni, hogy tudja, hangfelvétel készül a beszélgetésről. Ez nem igaz, természetesen, látta a diktafont az asztalon és a felvételen tisztán hallatszik amint azt mondja: nyugodtan rögzítsék, amit csak akarnak. (vm) A volt főrendőr meggyőződése, hogy Dzurinda befolyásolta a Gorilla-ügyben indított vizsgálatot Púčik: Mitrík igazolta a Gorilla hitelességét ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre több információ derül ki arról a levélről, amit Karol Mitrík, a SIS főnöke küldött el a parlament védelmi bizottságának a Gorilla-üggyel kapcsolatban feltett kérdésekre reagálva. Bár a levél titkosított információkat tartalmaz, Rudolf Púčik független parlamenti képviselő (volt SNS-es) tegnap elárulta, mit tartalmaz. Tájékoztatása szerint Mitrík válaszában az állt, hogy a titkosszolgálat valóban lehallgatta a Gorillában emlegetett fővárosi lakást a Vazovová utcán. Az akció nyolc hónapig tartott, legális volt, bírósági engedéllyel zajlott. „Az akció két részből állt. Négy hónap után az SIS ügynökei úgy ítélték meg, hogy folytatni kell a lehallgatásokat, és újabb bírósági engedélyt kértek” - mondta Púčik a TA3 hírtelevíziónak. Mitrík levele szerint két konkrét személy beszélgetéseit akarták lehallgatni. Arra a kérdésre, hogy a Penta társtulajdonosáról, Jaroslav Haščákról és Zoltán Varga vállalkozóról van-e szó, azt válaszolta, nem zárja ki. „Ez a két személy volt Mitrík levele szerint az SIS látókörében, de a lakást felkereső többi személyt is lehallgatták” - mondta Púčik. „Az SIS nem néhány közjogi méltóság magán golfklubja lett. De nem dönthetik ők el, hogy mi lesz ezekkel a lehallgatásokkal, hogy lesz-e nyomozás” - mondta Púčik Ján Rejda volt főrendőr, a korrupcióellenes hivatal egykori képviselőjének kijelentésére reagálva, aki tegnap elmondta, Mikuláš Dzurinda miniszterelnökként tudott a Gorilláról, mivel megkapta a titkosszolgálat jelentéseit, és megpróbálta befolyásolni a nyomozást. „Úgy vélem, Dzurindának közvetlen befolyása volt a nyomozásra. Ez a személyes véleményem” - mondta Rejda, aki tegnap délelőttig még a Jog és Igazságosság (PaS) párt jelöltlistáján szerepelt, de délután visszalépett. „Nincs szükségünk arra, hogy bárki is azt kiabálja, Rejda révén kampányolunk” - fejtette ki a döntéssel kapcsolatban a PaS vezetője, Peter Puškár. Rejda nemrégiben elismerte a sajtónak, hogy többször is találkozott egy pénzügyi csoport képviselőjével a lehallgatott lakásban, állítása szerint a rendőrségnek gyűjtött információkat. (dem, SITA) A magyar fél szerint magánlátogatásról volt szó Elkezdődött a Sólyom-per
