Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-09 / 33. szám, csütörtök

x 20 EGYETEM ■ 2012. FEBRUAR 9. www.ujszo.com Jelentkezési lap A felsőfokú tanulmányokra való felvételihez szükséges nyomtat­vány (szlovákul Prihláška na vyso­koškolské štúdium) letölthető az egyetemek honlapjáról is, vagy az oktatásügyi minisztérium honlap­járól (www.minedu.sk). Háromfé­le van, attól függően, hogy a három képzési szint melyikére jelentkezik a diák. Kitöltése egyszerű: az 1. ol­dala a jelentkező személyi adatait tartalmazza, valamint a kiválasztott felsőfokú intézmény pontos adata­it. Egyes egyetemeken egyidejűleg (ugyanazon a jelentkezési lapon) két különböző képzésre (szlovákul študijný program) is lehet jelent­kezni. A 2. oldalon a középiskolai osztályzatokat kell feltüntetni; az összes évfolyam minden jegyét és az érettségi vizsga eredményeit is (kivételt az érettségi előtt állók képeznek). A 3. oldalra kell felra­gasztani a felvételi illeték befizetését igazoló szelvényt. A 4. oldalt már az egyetem tölti ki, s a jelentkező felvételét vagy elutasítását rögzí­ti. Jelentkezési lapot talál a www. ujszo.com/dok linken is. Felvételi vizsga Általában a jelentkezési lap le­adását követő 3-4 hónapon belül kerül rá sor, állhat írás- és szóbeli részből, ez egyetemenként válto­zó. Néhol bizonyos keretszámok figyelembevételével, másutt a je­lentkező korábbi tanulmányainak eredményességétől függően telje­sen eltekintenek tőle. A képzés követelményei A felsőoktatási törvény alapján az egyetemi tanulmányok első foka megkezdésének alapkövetelmé­nye a középiskolai tanulmányok érettségivel való sikeres lezárása. Az egyetemi tanulmányok második fo­kának (magiszteri képzés) megkez­désére való jelentkezés alapfeltétele az első fok sikeres abszolválása. A doktori képzés (PhD) megkezdésé­nek felsőfokú végzettség a feltétele. Képzésvariációk A képzések ingyenesek (fizetni a Mi micsoda az egyetemen? felvételiért és a járulékos dolgokért kell: leckekönyvért, diákigazolvá­nyért stb.), ha nappali tagozaton folynak, s első felsőoktatási tanul­mánynak számítanak (általában ha a hallgató 26 évnél nem idősebb szlovák állampolgár). Más meg­ítélés alá esik a távutas (extern) képzés, a standard képzés túllépése (évfolyamismétlés) esetén. A teljes főiskolai képzéshez kétszer kell fel­vételizni, külön az alapképzés, kü­lön a mesterképzés megkezdéséhez. Konkrétan a tanárképzés esetében az alapképzés során a tanári szak­mával kapcsolatos tudást sajátítja el a hallgató, míg a mesterképzés a szakképesítést vagy a szakké­pesítéseket nyújtja. A két képzés időtartama lehet azonos (öt+öt félév) vagy eltérő (leggyakrabban 6+4 félév). Tanárképzés esetén az utolsó szemeszterben követelmény egy meghatározott idejű pedagó­giai gyakorlat (tanítás) is. Mód van arra is, hogy a diák más egyetemen folytassa tanulmányait: az addig megszerzett képzés elismerése az illető egyetemtől függ. Elméletileg az alapképzés megszerzése után a hallgató más egyetem mesterkép­zésére is jelentkezhet, a gyakorlat­ban viszont ez több intézménynél is nehézségekbe ütközik. Termé­szetesen mód van kérvényezni az átlépést nappali tagozatról levelező tagozatta, más szakra, a tanulmá­nyok megszakítását, individuális tanulmányi rend jóváhagyását, más egyetemre (egyetemről) való ádé- pést stb. Leckekönyv A tanulmányi eredmények vezeté­sére szolgáló könyvecske (index). Korábban a felvett órák teljesítését és a vizsgák érdemjegyét vezet­ték benne, újabban a megszerzett kreditek (pontok) számát. Fel­sőbb évfolyamba csak egy bizo­nyos, előre meghatározott számú • T kredit megszerzése után léphet a hallgató. Néhány egyetemen már leckekönyv sincs, a tantárgyak tel­jesítését és értékelését a hallgatók adatlapon vezetik (výkaz o štúdiu), az ezen szereplő adatokat pedig az egyetem elektronikus információs rendszerébe (AIS - akademický informačný systém) táplálják. Az adatlapot a hallgató az egyetemi rendszerből tölti le és nyomtatja ki magának. Kredit Pontszám. Tanévekre (s ezen be­lül félévekre, tehát szemeszterek­re) lebontható pontmennyiség, melyet a hallgatónak el kell érnie tanulmányai sikeres befejezéséhez (tanévenként pedig a felsőbb év­folyamba történő továbblépéshez). A tárgyanként megszerezhető pon­tok száma a tárgy vagy tanegység nehézségétől (igényességétől) fiigg; például egy féléves szemináriumlá­togatás általában kevesebb pontot ér, mint egy sikeresen letett vizsga. Tanévenként általában minimum 40 pontra van szüksége a hallgató­nak, de 60 az optimális évi kredit- szám. Az alapképzés befejezéséhez ugyanis általában 180 kreditre van szükség, ha pedig valakinek ennek megszerzéséhez több mint 6 sze­meszterre van szüksége, minden plusz szemeszterért fizetnie kell. Minden tanszéken pontosan előír­ják, mennyi minimális pontszám­ra van a hallgatónak időszakon­ként szüksége, valamint hogy ezek megszerzéséhez melyek a kötelező és a szabadon választható tárgyak. A szakdolgozat és a diplomamun­ŠTUDENT Ekonomická univerzita v Bratislave Name J »Meno Katarina Purasová Faculty j Fakulta Bom {Národi?ný/á 10/01/1983 Valid from j Platný od 01/09/2011 Valid until í Platný do SEE REVERSE/' S 123 456 789 012 X POZRI RUB w Több egyetem automatikusan a nemzetközileg elismert ISIC-kártyát adja hallgatóinak. ka is tárgy, ezekért is kredit jár. Értékelés A hallgatók általában érdemjegye­ket kapnak. Régen 1-től 4-ig ter­jedő skálán értékelték a diákokat (1 - legjobb, 4 - bukott), mára viszont már szinte minden egye­temen áttértek az angolszász érté­kelési rendszerre. Ez betűkkel jelzi az érdemjegyeket - A: kitűnő, B: jeles, C: jó, D: kielégítő, E: elégsé­ges, Fx: elégtelen); a jó az átlagost jelenti (kredit E minősítéssel is szerezhető). Erre elsősorban azért volt szükség, hogy külföldön is elfogadhatók legyenek az itt szer­zett jegyek, illetve a külföldi tanul­mányúton kapott jegyeket itthon is el lehessen ismertetni. Diákigazolvány Minden egyetem saját diákiga­zolványt állít ki hallgatói számára- ez újabban általában egy kredit­kártya nagyságú, mágneses mezőt is tartalmazó kártya. Elsősorban személyi igazolványként szolgál (azonosító belépőkártya az épület­be, a könyvtárba, a kollégiumba, az ebédlőbe stb.), másrészt (külön illeték fejében) lehet nemzetközi diákigazolvány-érvényessége is. A nemzetközi diákigazolvány (ISIC- International Student Identity Card) bizonyos kedvezményeket és fizetési előnyöket tesz lehetővé, sőt, bankkártyaként fizetni lehet vele. Több egyetem automatiku­san ISIC-kártyát ad hallgatóinak. Az egyetemi diákigazolványok érvényessége illetékbélyeggel hosz- szabbítható meg. (Cs.G., MSz) KEPZESTIPUSOK Alapképzés Az alapképzés időtartama rendszerint 3 év (bizonyos szakokon 4 év), államvizsgával és a szakdolgozat megvédésével fejeződik be. A tanulmányok sikeres teljesítésével a hallgató a „baccalaureus” (Be.) titulust szerzi meg (Magyarországon és Nyugat-Európa nagy részében BA), s felvételizhet a mesterképzésre. Mesterképzés Az egyetemi tanulmányok alapképzést követő második foka. Az alap­képzésre épül, időtartama rendszerint két év. Államvizsgával és diplo­mamunka megvédésével fejeződik be. Sikeres teljesítésével a hallgató a „magiszter” (Mgr.) vagy mérnöki szakokon a mérnök (Ing.) titulust szerzi meg (Magyarországon MA). Doktori képzés Az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzése utáni képzés, doktoran- duszképzésnek is nevezik. Teljesítésével doktori (PhD.) cím, fokozat szerezhető. Időtartama 3 év (néhány szakon 4, levelező tagozaton legalább 5 év). Nem tévesztendő össze a kisdoktorival (pl. PhDr, JUDr.), melynek megszerzéséhez egy zárómunkát kell leadni. Szerkesztette: Mózes Szabolcs. Levélcím: EGYETEM - Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, telefon: 02/592 33 428. Fotók: Vladimír Šimíček, Ján Krošlák, Miroslava Cibulková, sxc.hu, képarchívum.

Next

/
Thumbnails
Contents