Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-01 / 26. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 1. Régió-szülőföld 17 Még várják a hozzájárulásokat a március elején rajtoló expedícóhoz Hasznosabb beruházásokat is el tudnak képzelni A hondurasi esőerdőbe készülnek a vándorok Ismét közterületek felújítására lehet pályázni Alsószeli. Nem egész ötven nap múlva kezdődik a hattagú csapat középamerikai kalandja. B. JUHOS MELINDA Egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés, de az új iránti érdeklődés mindennél erősebb. A Vándorláss-csapat ezúttal Honduras esőerdőinek vág neki, hogy megismerje a néhány száz lelket számláló tawahka törzs tagjainak életét. Nem sok ember járt a Moszkító-parton Az ötlet a Vándorláss Polgári Társulás elnökétől, Kovács Zoltántól származik. „Venezuelába vagy valahová Amazóniába szerettem volna menni, hondurasi útjairól budapesti barátom, Nagy Endre mesélt nekem először. Ő párszor járt már a Moszkitó-par- ton. Mint mondta: nem egy turistáktól hemzsegő hely, nem szerepel az útikönyvekben sem” - árulja el az Alsószeliben élő túravezető. A Nagy Endre által vezetett, Kovács Zoltán, Lőrincz Adrián, Markó Gyula, Mátis Iván és Posta Tibor alkotta csapat tagjainak célja az indiánok életének megismerése. ,A Moszkitó-parton élő tawahka törzs tagjai vadásznak, halásznak, és elégedetten élnek. Mindössze napikét-három órát dolgoznak ahhoz, hogy meglegyen, amire szükségük van. A tawahkákat ugyan elérte a civilizáció, már nem járnak fűszoknyában, de még mindig gyűjtögető életmódot folytatnak. Teljes harmóniában élnek a természettel” - mondta Zoltán. Elismeri, hogy az ilyen és ehhez hasonló expedíciók megzavarhatják a törzs életét, és valamilyen szinten a természetet is károsítják. A tawahkák viszont a civilizálódás küszöKovács Zoltán nem fél a nehézségektől bén állnak, sok lehetőségük nincs. Az esztelen erdőirtás miatt rohamosan fogy az életterük, már nem sokáig tudnak gyűjtögetni és vadászni. Zoltán szerint elképzelhető, hogy néhány év múlva a turistáknak pénzért mutogatják majd kunyhóikat, településeik kirakatfalvakká válnak, a városokba kényszerülnek, és iskolázottság híján koldusként élnek majd. „Érdekel ez a folyamat, aminek az indiánok maguk egyelőre örülnek, mivel még nem ismerik a civilizáció nehézségeit. Nem tudom, mennyire nyitottak, de remélem sikerül közel férkőznünk hozzájuk” - mesélte Zoltán a tawahkákról, akikkel egy spanyolul is beszélő helyi indián segítségével kommunikálnak majd. A Vándorláss társulás tagjai előadásokon osztják majd meg élményeiket a diákokkal. ,A diákokat nem csigázza fel, ha egy Honduras- ról olvasott könyvről kezdek el nekik beszélni, de ha azt mondom, hogy jártam ott, és szívesen elmesélem nekik az élményeimet, arra vevők. Ezzel az üzenettel próbáljuk megszólítani támogatóinkat, akik hozzájárulhatnak az expedíció költségeihez” - mondja Zoltán. A malária jelentheti a legnagyobb veszélyt Zoltán azt vallja, a teherbírás nem a fizikumtól, sokkal inkább az egyén pszichikumától függ - az őserdei körülményekre meg egyébként sem lehet fizikailag teljesen felkészülni. „Ez a túra nagyjából annyira veszélyes, mint mondjuk egy- egy téli gleccsertúránk. Igaz, A Vándorláss-csapat, útban a Grossvenediger 3666 méter magas csúcsa felé (Képarchívum hogy ez egy teljesen új helyzet, környezet lesz, de ott lesz a tapasztalt túravezető és egy helyi indián is, aki tud tájékozódni, tudja, mire kell figyelni, mikor, honnan bukkanhat fel veszély, tudja, hová nem léphetünk. Oda kell figyelni a mérges rovarokra, a skorpiókra, kígyókra, hangyákra” - avat be Zoltán, akitől megtudom, hogy kötelező védőoltás nincs, de tetanusz és hepatitis ellen ajánlott beoltatni magukat. Leginkább a malária veszélye áll fenn, ez ellen viszont nincs oltás, és a gyógyszerek hatékonysága is kérdéses. Az esőerdők patakjai tiszták, de a fiúk elővigyázatosságból visznek magukkal víztisztítót. A csapat szeretne elérni a Colon hegységig és lehetőség szerint átkelni rajta, de mivel a hegyvonulatról semmiféle leírás nem létezik, nincsenek bemérve a csúcsai, nem tudják, mi vár ott rájuk. Mint Zoltán mondja, az életüket nem teszik kockára azért, hogy feljussanak a csúcsra. A csapat tagjait érdeklik a legendás barlangrajzok, de ezekről sem tudnak túl sokat, ezeket sem kereshetik térképek alapján, és az őslakosok sem biztos, hogy megtalálják a sűrű esőerdőben, ahol a kivágott ösvény néhány nap alatt eltűnik. Nem egy összeszokott csapatról van szó, de Zoltán nem tart az esetleges feszültségtől, amelyeket a váratlan helyzetek szülhetnek, hiszen tapasztalt túrázókról van szó. A csapat március 12-én kel útra; Schwechat, London, majd Miaimi érintésével érkeznek meg a hondurasi San Pedro Sutéba. A tawahka törzset pipan- tén, azaz egyetlen fatörzsből vájt csónakon érik majd el - kétnapi evezést követően. A túráról és a társulásról többet a www.tawahka.eu és a www. vandorlass.eu honlapon olvas- jatnak az érdeklődők. B. JUHOS MELINDA Pozsony. Május 15-ig pályázhatnak a Pozsony megyében található települések, egyebek mellett közterületek felújítására. Tavaly november végéig 46 ilyen projekt valósult meg a megye területén. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési minisztérium a napokban tette közzé a Pozsony Megye Operációs Program felhívásait. Az egyik, a lakóhelyek revitalizációjára meghirdetett programban, amelynek keretében 9 922 750 euró áll a pályázók rendelkezésére, közvilágítás, közterületek, zöldövezetek, bicikliutak, tanösvények, járdák kiépítésére, felújítására pályázhatnak a megye területén található községek és városok, a Pozsony Megyei Önkormányzat valamint a településeket tömörítő regionális társulások. Egy projekt értéke nem haladhatja meg a 800 000 eurót. A pályázóknak 5 százalékos önrésszel kell hozzájárulniuk a terv megvalósításához. 2009 és 2010 között a megyében található önkormányzatok számára már meghirdették ezt a programot. Ebben az időszakban 46 különböző pályázat valósult meg, egyebek mellett felújították Magyarbél, Boldogfa, Gútor, Fél, Vők, Hegysúr, Dénesd, Dunaújfalu központját, valamint Szencen a szabadtéri színpadot körülölelő parkot. Az önkormányzatok vezetői már többször kritizálták a Pozsony megyét illető pályázati forrásokat. Mivel Pozsony megye az uniós átlag feletti fejlettségi mutatókkal rendelkezik, korlátozottak a pályázási lehetőségei, a fejlettségi mutató gyakorlatilag elvágja a községeket az uniós alapok komolyabb pályázati lehetőségeitől. A polgármesterek, mint mondják, a parkok felújításán kívül értelmesebb beruházási célokat is el tudnának képzelni, például a csatornahálózat kiépítését, az utak, iskolák felújítását. Hegysúron eddig már több mint 550 000 eurót sikerült lehívniuk a falu szépítésére. „Gondolkodunk, pályázzunk-e ismét, van-e még értelme újabb zöldövezeteket, játszótereket építeni egy ilyen Ids községben (nem egészen hétszáz lakos - szerk. megj.). Többet érne, ha mondjuk az iskola szigetelésére pályázhatnánk” - mondta Gujber László, a község polgármestere, a Pozsony Megyei Önkormányzat képviselője. Csaszny Alajos, Boldogfa polgármestere elmondta, több mint 330 000 eurót nyertek el a központ felújítására. „Ilyen jellegű beruházásokat önerőből nem tudnánk finanszírozni. A lehetőséget most is megragadjuk, még mindig vannak felújításra szoruló járdák, fontos a közvilágítás rekonstrukciója, zöldövezetre is igény van” - mondta Boldogfa polgármestere. A Pozsony Megyei Önkormányzat a tulajdonában lévő éberhardi Apponyi-kas- télyt körülölelő öthektáros park felújítását célozza meg. Az operációs program második programjában a megyei önkormányzaton és a fővároson kívül, Szene, Malacka és Bazin önkormányzata pályázhat. Szencen tavaly adták át az európai uniós program keretében felújított pihenőzónát (A szerző felvétele)
