Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-06 / 30. szám, hétfő
6 Stúdióvendég ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Sem a Híd, sem az MKP nem támogatja a kis községek összevonását, mindkét párt több pénzt akar az önkormányzatok működtetésére Fókuszban az önkormányzati kérdések Az Új Szó Stúdiójában az önkormányzati politika témájában ütköztették nézeteiket az MKP és a Híd politikusai. Vendégünk Jakab Elemér, a Híd képviselője, Nagy- ráska polgármestere és Őry Péter, az MKP ön- kormányzati alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere volt. A vita teljes terjedelmében az ujszo.com oldalon tekinthető meg. MÓZES SZABOLCS Önök amellett, hogy a nagypolitikában vállalnak szerepet, polgármesterek is. Milyen volt az elmúlt másfélkét év az önkormányzatok számára? Jakab Elemér (JE): Sikerült előrelépést elérni az önkormányzatok terén is. Igaz, hogy az önkormányzatok anyagi helyzetén nem tudtunk javítani, viszont meg tudtuk őrizni az anyagi forrásaikat. A fejlesztések beindultak, sokkal nagyobb számban pályáztak az önkormányzatok az EU-s projektekre és az állami alapokhoz. Őry Péter (ŐP): Nemcsak mi, hanem az emberek és a kollégák is azt mondják, az elmúlt másfél év az önkormányzatok számára csalódást jelentett. Ezt talán mi sem mutatja jobban, mint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) rendkívüli közgyűlése, amely éppen a finanszírozási kérdések megoldatlanságáról szólt. Valamint szintén a ZMOS közgyűlésén történt valami, amelyre az elmúlt 20 évben nem volt példa, nevezetesen a kormány és a parlament megjelenő képviselőit füttyszó fogadta. Tehetett volna többet is a kormányzat? ŐP: Nyilvánvalóan igen. Az önkormányzatok stabilizációjának terén komoly lépésekre kerülhetett volna sor. Nem kellett volna az önkormányzatokat abba a helyzetbe hozni, hogy ők legyenek az aktuális rossz kategóriájába eső szegmens. Nem az önkormányzatokra kellene hárítani az állam által megoldatlan feladatokat. Ön ezt hogyan látja? JE: Részben egyetértek a kollégámmal. El kell viszont mondani azt is, hogy sajnos bekerültek a parlamentbe olyan pártok is, amelyek csak gyorsvonatból láttak önkormányzatot, tehát semmilyen tapasztalatuk nem volt. Az SaS-re gondol? JE: Igen. Voltak olyan kezdeményezéseik, amelyek finoman fogalmazva nem követték a reális életet. Ilyen volt a polgármesterek bérezése. A Híd minden egyes javaslatnál az önkormányzatok oldalán állt. Én magam a közigazgatási tanács elnökeként minden parlamenti megbeszélésen részt vettem és sikerült is a bérezéseknél kompromisszumos megoldást találni. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen ebben a kérdésben a koalíción belül magára maradt a Híd. A végeredmény viszont mindenki számára megnyugtató volt. El kell mondani, hogy a helyi ön- kormányzatok is hozzájárultak a helyzethez, hiszen sok esetben nem normális fizetéseket hagytak jóvá az adott települések polgármestereinek. Az nem lehet, hogy egy 1000 lakosú község polgármestere 4500 eu- rós havi fizetést kapjon egy olyan régióban, ahol az átlagfizetés 300-400 euró. Az önkormányzatokkal kapcsolatban minduntalan elhangzik, hogy kevés a pénz, de annál több a jogkör. Az utóbbi időben pedig mind több jogkör kerül helyi szintre. Az állam vegyen vissza bizonyos hatásköröket, mint ahogy ez Magyarországon is zajlik az utóbbi időben? JE: Át kell értékelni ezt. Az önkormányzatok jelenleg több mint 4500 jogkörrel rendelkeznek. Itt átestünk a ló másik oldalára. Igyekeztünk minél több jogkört levinni helyi szintekre. Ez sikerült is, ám az állam nem tudta minden esetben biztosítani ehhez az anyagi fedezetet. Mit kellene visszavennie az államnak? JE: Azokból a jogkörökből, amik megvannak, nem kellene visszavenni semmit, inkább az anyagiakat kellene hozzá biztosítani. Az önkormányzatok felelősségteljesen ellátják azokat a jogköröket, amelyekkel rendelkeznek. Ön szerint? ŐP: A kérdés eléggé összetett. Az emberek olyan megoldásokat várnak az önkormányzati jogkörök esetében is, amelyek azt tudják elősegíteni, hogy helyben, gyorsan, hatékonyan és egyszerűen tudják elintézni ügyeiket. Az emberek az államigazgatási és az önkormányzati rendszerben gyakran elvesznek. Amikor egy ügyintézés több hónapon át tart, az emberek mindig azt kérdezik tőlünk, hogy hol lehet ezt egyszerűsíteni. Alapvetően olyan irányba kell vezetni az ön- kormányzat reformját, hogy az ügyintézés egyszerűsödjön. Ezen belül az önkormányzatok és az állami hatáskörök kérdése országunkban egy Achilles-ín. Évek óta nem tudja eldönteni a politika, hogy melyik modell érvényesüljön: az erős állam vagy az erős önkormányzat. Mi azt valljuk, hogy az erős önkormányzat az, amely valóban közel van az emberekhez. Ez több hatáskört is jelentene vagy több pénzt? ŐP: Az elmúlt években egy olló-effektus jelent meg. Míg az állami bevételek jelentősen emelkedtek, az önkormányzati bevételek sokkal kisebb arányban nőttek. Nemcsak az eredeti jogköröknél, hanem az átruházott állami feladatoknál is. Mondanék egy példát: az anyakönyvvezetésnél a reális költségek 70 százaléka érkezik állami forrásból, a többit az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Az alapvető kérdés az, hogy ha egy házassági levél kiadatását akarja a polgár intézni, vajon el kell-e majd utaznia 50 vagy 40 km-t, vagy az a cél, hogy helyben tudja ezt elintézni. Tehát a jogkörök maradjanak, csak több forrás legyen hozzá biztosítva? ŐP: Igen. És egyszerűsíteni kell az egész bürokráciát. JE: Megoldás lehetne, persze ehhez egy széleskörű egyeztetés kellene, hogy megszüntessük az államigazgatás és a megyei önkormányzatok terén tapasztalható kettősséget. Van például környezetvédelmi hivatal és környezetvédelmi osztály. Ezzel lehetne spórolni. Rengeteg ilyen megoldás létezik az államapparátus karcsüsítására. Tavaly a parlament már foglalkozott az adómix bevezetésével, mely végül elakadt. Mi a véleményük erről? ŐP: Az MKP-nak egy harmadik megoldása van. Olyan, amely a nyugati országokban bevettnek számít. Ez nem arról szól, hogy milyen adónemre kötjük az önkormányzatok finanszírozását, hanem hosszú távra elfogadott törvénnyel garantáljuk azt, hogy az állam összbevételéből bizonyos rész az önkormányzatokat illesse. Ez lehet a megoldás arra, hogy az óvoda és az iskola ne csak stagnáljon, hanem fejlődjön. JE: Meg kell teremteni az önkormányzatok biztonságos működésének feltételét. Az, hogy milyen adóból tudjuk ezt megtenni, egyeztetés kérdése. Társadalmi konszenzus kell a kérdésben. Részben egyet tudunk érteni a felvetéssel, de ebben főszerepet kell vállalnia a ZMOS-nak. Szóba került a reform. A távozó kormány távlati tervei között szerepelt egy reform- csomag, amely a községi önkormányzatok összevonásával számolt. Sok a kis település, itt a bevételek nagy része a hivatal működtetésére és a polgármester fizetésére megy el. Mi ezzel kapcsolatban az önök véleménye? ŐP: Ha az önkormányzati reform olyan irányt kap, hogy a települések összevonásra lennének kényszerítve, akkor a decentralizáció alapfilozófiája is megkérdőjeleződik. Az alapvető kérdés ugyanis az, hogy mennyire tudjuk közel vinni az ügyintézést a polgárokhoz. Az MKP szerint nem jó, ha összevonásra sarkaljuk az önkormányzatokat. De az tény, hogy a kis ön- kormányzatok fenntartása nagyon drága. ŐP: Bizonyos speciális területeken ma is vannak összevont hivatalok, de hogy például négy település egy hivatalt működtessen, az elég abszurd helyzetet teremtene. Tegyük hozzá, hogy az elmúlt 60 évben végrehajtott összes közigazgatási reform hátrányosan érintette a dél-szlovákiai régiókat. Az összevonásokból mindig rosszul jöttünk ki. Vagyis félő, hogy ez kedvezőtlen lenne a szlovákiai magyarságnak? ŐP: Az eddigi tapasztalatok ezt mutatják. JE: A Híd sosem támogatta a kis települések összevonását. Ezt továbbra is tartjuk. Mi erről nemcsak beszélünk, hanem ha felmerülnek, mindig meg is akadályozzuk az üyen törvény- javaslatokat. Szlovákiának olyan a településszerkezete, amilyent művileg mindenféle skandináv példák alapján, nem lehet összevonni. ŐP: A kormányprogramban, amit a képviselő úr is megszavazott a parlamentben, konkrétan szerepel a kis települések összevonása, mint program. Érdekes azt hallani, hogy mit támogatnak: ez a kormány- program részét képezte. Dániel Lipšic belügyminisztert 2010 novemberében bízta meg a kormány azzal, hogy a teljes közigazgatási reformot előkészítse. Megszavazták a kormányprogramot, tehát akkor összevonás vagy sem? JE: A kormányprogramba minden párt igyekszik minél több pontot betenni, ami a saját választási programjában szerepel. Voltak olyan elképzelések, amelyek az álomkategóriába tartoznak. A Híd mindig ellene volt a kis önkormányzatok összevonásának. Ezt nem parlamenten kívül mondtuk, tettünk is valamit ezért. Persze, mindig könnyebb a partvonalon kívülről bekiabálni. Az MKP ilyen helyzetbe került. Bármilyen intézkedést próbált a Híd meghozni, az MKP semmivel sem értett egyet. Végül minden egyes kezdeményezésre azt mondták, van benne jó is. Ez is ebbe a kategóriába tartozik. ŐP: Képviselő úrnak csak ugyanazt tudom mondani: a kormányprogramban benne van. Az, hogy önök valamit nem támogatnak, s utána megszavaznak, az egy kettősség. Mi amit gondolunk és mondunk, azt meg is szeretnénk csinálni. A meghívóban jeleztük, hogy készítsenek egy kérdést vitapartnerüknek. Képviselő úr, ön mit kérdezne Őry Pétertől? JE: Amikor különböző ön- kormányzatok nyertek pályázatokat, akkor Őry Péter barátom nehezményezte, hogy nagyon kevés MKP-s polgármester volt sikeres ezeken a pályázatokon. Az elmúlt másfél évben arra a településre, ahol ön polgármester, mennyi pénz érkezett? ŐR: Képviselő úr feltehetően a környezetvédelmi támogatások elosztásának kritikájára gondol, melyet az MKP alelnö- keként fogalmaztam meg. Nem hiszem, hogy összekötendő: az alap támogatásosztásának kritikája és Csallóközcsütörtök vezetése. Alelnök úr, ön mit kérdezne Jakab Elemértől? ŐR: A napokban a civilek felszólították Iveta Radičovát, hogy a Gorilla-ügyben érintetteket, köztük a Most-Híd párt színeiben politizáló Rudolf Chmel kormányalelnököt mentse fel. Visszavonják Rudolf Chmelt a pozíciójából? JE: Csak a sajtóból értesültem ezekről a találgatásokról, maga a dokumentum létezése is nagy kérdőjel. Biztosítom az alelnök urat, hogy a Híd egyetlen politikusa sem érintett a Gorilla-ügyben, ugyanez az SMK-MKP politikusairól nem mondható el... Nem látok okot arra, hogy bárkit is visszahívjunk. Az említett hölgyeket és urakat kell megkérdezni az ügyben. Őry és Jakab az Új Szó Stúdióban (Mészáros György felvétele)
