Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-06 / 30. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com ■mm Fidel Castro memoárja Havanna. Most kell ki­használnom az időmet, mert az emlékek egyre halványulnak - nyilatkoz­ta az utóbbi időben rend­kívül ritkán nyilvánosság elé álló volt kubai elnök memoárjai bemutatóján. A több mint ezer oldal hosszú, kétkötetes könyv, melynek az Idő gerillája címet adták, Castro és az újságíró Katiuska Blanco között lezajlott beszélge­téseken alapul. A történe­tet az egykori elnök legko­rábbi gyerekkori emlékei­vel kezdik és egészen 1958-ig vezetik az olva­sót, amikor is Fidel és kö­vetői megbuktatták Ful- gencio Batistát. A Kom­munista Párt újságja, a Granma szerint a Havana Convention Centre-ben tartott bemutató több mint hatórás volt. A 85 éves Fidel Castro tavaly április óta nem állt a nyil­vánosság elé. (nol) Életfogytiglanra ítélhetik Washington. Életfogy­tiglani szabadságvesztés­re ítélhetik a 24 éves Brad­ley Manning amerikai közlegényt, akit hadbíró­ság elé állítanak, mert az­zal vádolják, hogy több százezer titkos iratot szol­gáltatott ki a WikiLeaks kiszivárogtató weboldal- nak - közölték szombaton amerikai napilapok az amerikai hadsereg közle­ményére hivatkozva. A hi­vatalos vád alá helyezés és a tárgyalás időpontját meg nem tűzték ki. Man- ninget, aki Irakban hír­szerzési elemző volt, ad­dig katonai őrizetben tart­ják majd. (MTI) Stratégiai partner Berlin. Az Egyesült Ál­lamok továbbra is stratégi­ai partnerként tekint Euró­pára, ezen nem változtat, hogy új védelmi koncepció­jában az ázsiai-csendes- óceáni térségre, valamint a Közel-Keletre koncentrál - fejtette ki az amerikai kül­ügyminiszter és védelmi miniszter szombaton Mün­chenben. Anemzetközibiz- tonságpolitikai konferen­cián tartott előadásában Hillary Clinton hangsú­lyozta: „az Egyesült Álla­mok számára Európa a leg­fontosabb partner, és az is marad”, a transzatlanti kapcsolatok pedig talán még soha nem voltak a je­lenleginél szorosabbak. Barack Obama elnök janu­árban mutatta be az új ame­rikai védelmi stratégiát, amely szerint mintegy 7 ezer katonát vonnak ki Eu­rópából. (MTI) Felháborodással fogadta a világ Oroszország és Kína döntését a Biztonsági Tanács ülésén Gyilkolásra hatalmaz fel a vétó Nicosia/Moszkva/Párizs. A szíriai ellenzék szerint Moszkva és Peking en­gedélyt adott a szíriai rendszernek a büntetlen gyilkolásra azzal, hogy vétót emelt a Biztonsági Tanács szombati ülésén a Szíriát elítélő határoza­tijavaslatra. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzéki áramlatok több­ségét tömörítő Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) tegmap élesen elítélte és felelőtlen döntésnek minősítette a kettős vétót, amely „engedélyt ad a szíriai rendszer­nek, hogy büntetlenül öljön”. Hangsúlyozta: „egy ország nem akarhatja úgy védeni saját érde­keit, hogy egy véreskezű és kor­rupt rendszerrel szövetkezik”. A szíriai ellenzéki szervezet közölte, hogy folytatja politikai erőfeszítéseit „minden szinten”, és az ENSZ-közgyűlés elé viszi az ügyet. A közgyűlés elnöke arra figyelmeztetett, hogy a Bizton­sági Tanács megosztottsága még nehezebbé teszi a helyze­tet, és mindennap további szíria- iakvesztik életüket. Szíriában egyetlen újság, a Tisrín című kormánylap kom­mentálta a Biztonsági Tanács döntését. Az orosz és a kínai vé­tót üdvözölve a lap rámutatott, hogy ez a bejelentett politikai re­formok folytatására - az új al­kotmányról szóló népszavazás megszervezésére, többpárti par­lamenti választások megtartá­sára és az ellenzék képviselőivel kibővített kormány létrehozásá­ra - ösztönzi a damaszkuszi ve­zetést. Oroszország és Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriát elítélő határozati javaslatát szombaton, egy nappal az után vétózta meg, hogy a szíriai kor­mányerők több mint kétszáz embert megöltek egy újabb megtorló akcióban. A közép-szí- riai Homsz városában végrehaj­tott gránátvetős támadás a közel 11 hónapja tartó kormányelle­nes felkelés eddigi legvéresebb epizódja. A nyugati és arab országok ál­tal támogatott BT-javaslat a ha­talomból való távozásra szólí­totta volna fel Bassár el-Aszad elnököt. A 15-tagú testület többi tagja igennel szavazott. Nicolas Sarkozy francia elnök szombat este nyilvánosságra hozott közleményében azzal vádolta Moszkvát és Pekinget, hogy lépésükkel arra bátorítják a szíriai kormányt, vég nélkül folytassa brutális politikáját. A francia elnök közölte, hogy Pá­rizs kapcsolatba lépett európai és arab országokkal egy össze­kötő csoport létrehozása érde­kében, amely nemzetközi támo­gatást szerezne az Arab Liga rendezési tervének végrehajtá­sához. Kína és Oroszország azért vé­tózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriát elítélő hatá­rozati javaslatát, hogy „elkerül­jék az újabb zavargásokat és áldozatokat” - állította a Hszin- hua kínai állami hírügynökség tegnap közölt kommentárjában. Nincs kizárva a csőd Ketyeg a görögök órája Athén. Vasárnap estig meg kell egyezni - mondta a görög pénzügyminiszter azután, hogy szombaton telefonkonferenciát folytatott a pénzügyi mentőöv el­lenére is fuldokló ország fő hite­lezőivel. Evangelosz Venizelosz szerint a tárgyalásokon pengeél- nyi volt a különbség siker és ku­darc között, a megegyezésre pe­dig szükség van azért, hogy a március 20-án esedékes kötele­zettségeit (14,5 milliárd eurónyi kötvény jár le) az ország teljesí­teni tudja. Ha nem, jön az állam­csőd. Ahuzavona lényege: az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) újabb megszorításokat várna el Görögországtól a továb­bi finanszírozásért cserébe. A gö­rögök lázadástól félnek és nem akarnak tovább megszorítani, mondván, az eddigiek is csak sú­lyosbítják a recessziót. Közben megy a kötélhúzás a görög kötvé­nyek magánbefektetőivel, hogy mekkora leírást vállalnak el ön­kéntesen. Az EKB-nak és az euró­pai államoknak is vannak görög kötvényeik, de ők semmit se akarnak leírni, azt csak a magán- befektetőktől várnák el, noha ugyanarról az értékpapírról van szó. Az IMF szerint az EKB-nak is be kellene szállnia a leírásba, de ezt a németek nem engedik. Ezt a patthelyzetet, továbbá a meg­egyezésre szánt végső határidő rövidülését látva Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügy- miniszteri tanácsának vezetője szerint nem kizárt, hogy Görög­országban végül államcsőd lesz. Ha Görögország nem viszi vég­hez a szükséges reformokat, ak­kor a többi tagország elveszítheti a türelmét - nyilatkozta Juncker. „Ha azt tapasztaljuk, hogy Gö­rögországban rossz irányba mennek a dolgok, akkor nem lesz új program, ami azt jelenti, hogy Görögországnak márciusban csődöt kell jelentenie - fogalma­zott Juncker. (EcoL.,Portf.) ismét összecsaptak tüntetők a rohamrendőrökkel Kairóban. Több száz rendőr lezárta a belvárosban lévő belügyminisztérium felé veze­tő utat, és könnygázt vetett be a köveket és gyújtópalackokat hajigáló tüntetők ellen. A rendőrök betonfalat emeltek keresztbe azon az utcán, amely az erőszakcselekmények központjává vált az elmúlt napokban, míg a többi utcában szögesdróttal kerítették el magukat. Egyiptomban szerdán robbantak ki újabb kormányellenes zavargások, miután 74 halálos áldozatot követelő tömegverekedés tört ki Port-Szaíd városában egy labdarúgó mérkőzés után. Tegnapra virradóra az országot irányító hadsereg uralma ellen tiltakozó tünte­tők felgyújtották az egyiptomi adóhivatal épületét. (SITA/AP-felvétel) Több városban tartottak megmozdulásokat Putyin mellett és ellene karneváli hangulatban MTl-HÍR Moszkva. Legkevesebb 120 ezren tüntettek szombaton a moszkvai Bolotnaja téren a szervezők adatai szerint, a rendőrség viszont sokkal kisebb számot közölt az ellenzéki megmozdulásról, míg a kor­mánypárti ellentüntetés részt­vevőinek számát jóval többre becsülte. Rendőrségi adatok szerint alig 40 ezren voltak a Kreml kö­zeli téren tartott ellenzéki de­monstráción. A kormánypárti ellentüntetés résztvevőinek számát viszont - akik a honvédő háborús emlékparkban gyűltek össze - a hatóságok 138 ezerre becsülték. A moszkvai akciók közül a legkevesebb ember a Szaharov téren jelent meg: az előre jelzett 30 ezer helyett mindössze 150-en voltak a Konsztantyin Borovoj vállalkozó által támo­gatott rendezvényen. A Zsiri- novszkij-féle liberális demokra­ták Puskin téri akcióján ezren lehettek - közölte a rendőrség. Valamennyi megmozdulás békésen, rendbontás nélkül ért véget. A Bolotnaja téri demonst­ráció egyfajta karneváli hangu­latban zajlott, és ha nem lett vol­na a mínusz húszfokos hideg, akár május elsején is érezhette volnamagátazember. A nagy hideg ellenére Oroszor­szág több nagyvárosában meg­tartották szombaton a tiltakozó megmozdulásokat. Vlagyivosz­tokról Szentpétervárig változó, több száztól néhány ezerig teije- dő létszámban vettek részt az emberek a tisztességes választá­sokért rendezett, az orosz veze­tést bíráló tüntetéseken. Az orosz belügyminisztérium adatai sze­rint összesen 63 településen 91 megmozdulást tartottak szom­baton, és azokon körülbelül 230 ezer ember vett részt. Azt ígérte, hogy a Fehér Házba jutva „megmenti Amerika lelkét" Mitt Romney győzött Nevadában A/m-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Fölényesen győzött Mitt Romney az amerikai Republikánus Párt szombati el- nökjelölt-állító gyűlésein (cau- cusain); a volt massachusettsi kormányzó szavazatok 43 száza­lékának összeszámlálása alapján avoksok44százalékátkapta. Romney már a szavazatszám­lálás igen korai szakaszában győzelmi beszédet mondott kö­vetői előtt Las Vegasban. A neva­dai diadalával apolitikus a repub­likánus jelöltállítási verseny ed­digi öt fordulója közül hármat nyertmeg. Romney azt ígérte, hogy a Fe­hér Házba jutva „megmenti Ame­rika lelkét”, csökkenti a kor­mányzati kiadásokat, az adók növelése nélkül egyensúlyba hozza a szövetségi költségvetést, visszavonja a hivatalban lévő el­nök egészségbiztosítási reform­ját, kiáll a vallásszabadság mel­lett, olyan erőssé teszi a haderőt, hogy „senkinek eszébe se jusson kihívást intézni ellene”.,Ameri­kának olyan elnökre van szüksé­ge, aki helyre tudja hozni a gaz­daságot, mert ért hozzá” - mond­ta Romney. A szombati nevadai caucuso- kon a 2. helyen Newt Gingrich volt képviselőházi elnök állt, a részszavazatok 25 százalékával, a 3. Ron Paul texasi képviselő, a negyedik pedig Rick Santorum egykori pennsylvaniai szenátor lett, 18, illetve 12 százalékkal. Két Európa-barát politikusra szavazhattak; Niinistö volt az esélyesebb Államfőt választottak a finnek MTl-HÍR Helsinki. Tegnap tartották a finnországi elnökválasztás má­sodik fordulóját, amelyen az első fordulóból továbbjutott két Eu­rópa-barát politikus között vá­laszthattak a szavazásra jogosult polgárok. A január 22-én tartott első fordulóban a konzervatív Sauli Niinistö, a legfőbb kor­mányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje fölényes győzelmet aratott, s vele együtt a zöldpárti Pekka Haavisto jutott be a máso­dikfordulóba. Niinistro a leadott szavazatok 37százalékávalvégzettamezőny élén, Haavisto pedig a voksok 18,8 százalékát szerezte meg. A 63 éves Sauli Niinistö tapasztalt politikus, a szociáldemokraták vezette koalíciós kormányban igazságügyi, majd pénzügymi­niszter volt. Szigorú költségve­tési politikájáról és töretlen akaratáról ismert.

Next

/
Thumbnails
Contents