Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-05 / 4. szám, csütörtök

4 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 5. www.ujszo.com Az országban először Kassán vetítettek filmet Indul a Kassai barangolások MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Híres kassai mozik címmel csalogat a népszerű Kassai barangolások városnéző séta a hétvégén. Nyolcadik évadához érkezett a Kassai barangolások, mely ez­úttal a város mozi kultúrájával próbálja megismertetni az ér­deklődőket. Sokan nem tudják, hogy az országban először Kas­sán vetítettek filmet, mégpedig 1896. december 19-én, az egy­kori Schalkház szállóban, amely a mai Doubletree by Hilton hotel helyén állt. Némelyik moziról már csak fényképek maradtak fenn, így például a mai Felsza­badítok terén egykor állt Uráni­áról, vagy a városi parkban a mai városi uszoda helyén állt amfi­teátrumról. Eltűnt az egykori kertmozi és az Apolló mozi is. A séta során olyan mozikkal is megismerkedhetnek az ér­deklődők, mint az egykori Slo­van, mely a nemrég felújított történelmi városháza épületé­ben működött, az egykori Parti­zán mozi vagy a kassai amfite­átrum, ahol egyszerre 23 ezer ember nézte a vetítést. Az egy­kori Csehszlovákia legnagyobb vetítési felülete is itt volt (36x15 méter). A városnéző sé­ta során több moziról szó esik majd, érdekes történetekkel fűszerezve. Szombaton 10.30-kor 12 órakor, 14 órakor, 15.30-kor Milan Kolcun vezetésével szlo­vák, illetve 17 órakor szlovák és angol nyelvű vezetéssel indul a séta. Ugyanezen a napon Balas­sa Zoltán vezetésével 11 órakor szlovák, 16 órakor magyar cso­port indul. Vasárnap 12 órakor, 14 órakor, 15.30-kor és 17 óra­kor ismét Milan Kolcun kíséri a szlovák csoportokat, ugyancsak 17 órakor spanyol nyelvű ide­genvezető várja az érdeklődő­ket, Czima Erzsébet 14.30-tól szlovákul, 16 órától magyarul biztosítja az idegenvezetést. A séták a szokott helyről, az Álla­mi Tudományos Könyvtár épü­lete elől indulnak. További in­formációk és érdekességek a www.potulka.sk honlapon ta­lálhatók. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Elkergették a részeg rablót Bélád (Beladice). Emberére akadt egy rabló az aranyos- maróti járásbeli Bélád községben. A rabló kedd délután, 16 órakor ment be a boltba. A pénztárnál ülő 32 éves nőt lefújta könnygázzal, ő azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, és a pulton levő teáját a rabló arcába öntötte, majd fejbe vágta a csészével. Eközben 19 éves kolléganője tárcsázta a rendőr­séget. A rabló megpróbálta őt is lefújni, de amikor látta, hogy itt nehezen boldogulna, kereket oldott. A kiérkező rendőrök fél órán belül elfogták a tettest, egy 40 éves, büntetett előéletű, erősen ittas helyi férfit. Miután kijózanodott, rablás gyanújával indult ellene eljárás. 12 évig terjedő szabadság- vesztésre számíthat. (SITA) Bántalmaztak egy nyugdíjast Kassa. Elfogta a rendőrség azt a 22 éves férfit, aki hétfő este megtámadott és brutálisan bántalmazott egy 69 éves nyugdíjast. A rabló fellökte áldozatát, ütlegelte és rugdosta, majd elvette a táskáját és megpróbált elszaladni. A menekü­lő rablót elfogta egy rendőrjárőr. Az áldozat több törést szenvedett, felépülése több mint 42 napot fog igénybe ven­ni. A rendőrség indítványozta a támadó vizsgálati fogságba helyezését. 7-től 12 évig teijedő szabadságvesztésre szá­míthat. (SITA) GYÁSZJELENTÉS íw, yáL, M Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága szeret­tünk, KOVÁCSNÉ szül. SZALAY ANCIKA 2012. január 3-án életének 57. évében el­hunyt. Temetése január 7-én 13.30 órakor lesz a csécsénypatonyi temetőben. A gyászoló család MR91120041 Az Ung-vidéki település lakosainak több mint 60 százaléka magyar nemzetiségű Önkormányzati határozat a kétnyelvűségről A városban járva a kétnyelvűségre vonatkozóan jelenleg szép számmal találhatunk pozitív és negatív példákat is (A szerző felvétele) Nagykapos. Az Ung-vidéki település önkormányza­ta múlt évi utolsó ta­nácskozásán olyan hatá­rozatot fogadott el, mellyel a városban működő szervezeteket, intézményeket és vállal­kozásokat a kisebbségek nyelvhasználatát szabá­lyozó 184/1999-es szá­mú törvény előírásainak következetes betartására szólította fel. LECZO ZOLTÁN A határozat előterjesztője a képviselő-testület egyik tagja, a tavalyi helyhatósági választá­sokon a Magyar Koalíció Pártja színeiben mandátumot szer­zett Barkó Attila volt. A mini­mális többséggel elfogadott ha­tározat a városi intézmények számára előírja a kétnyelvűséget, a településen működő különböző intézmé­nyeket és vállalkozásokat a fent említett törvény intézke­déseinek betartására szólítja fel, ugyanakkor arra is kéri a nagykaposi üzletek tulajdono­sait, az egyes kereskedelmi egységek megnevezését és a szolgáltatások leírását ezután az államnyelven kívül magya­rul is tüntessék fel. A Nagyka­posi Városi Hivatalban kapott tájékoztatás szerint a települé­sen működő vállalkozásokat je­lenleg nem kötelezhetik arra, hogy működésük során hasz­nálják a magyar nyelvet is, mi­vel az önkormányzati testület erre vonatkozó általános érvényű rendeletet eddig nem fogadott el. Az elmúlt évben Nagykaposon kihelyezett ut­canévtáblák kétnyelvűek, a rendszeresen megjelenő városi újság magyar és szlovák nyel­ven íródott cikkeket tartalmaz, a település honlapjának szlo­vák ületve magyar nyelvű ver­ziója is elérhető. Ugyanakkor az önkormány­zati testület ülésein a képvise­lők évek óta csupán szlovákul tárgyalnak a város ügyes-bajos dolgairól, a településen a tájé­koztatást segítő táblákon szin­tén csak az államnyelven író­dott feliratok olvashatók, és a városban járva mi is jó néhány olyan boltot és kereskedelmi egységet találtunk, mely a cég­tábláján kizárólag szlovák nyelven kínálja szolgáltatásait. Nagykaposon egyébként a 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság több mint 60 százaléka vallotta magát ma­gyar nemzetiségűnek. Iskolai csoportokat is várnak a Hadak útján című háromnapos tárlatra Helyi hadtörténeti kiállítás nyílik Lekéren GULYÁS ZSUZSANNA lekér. Helyi hadtörténeti kiállítást szervez Lekéren a Dudich Ferenc Polgári Társu­lás. A lelkes lokálpatriótákból álló csoport két éve alakult. Évente több helytörténeti ki­állítást is szerveznek. „Ez a tárlat kissé eltér az eddigiektől” - jegyezte meg Juhász Gábor, a szervezet el­nöke. A Hadak útján című kiállí­táson Žákovič László oroszkai magángyűjtő és a Military Historical Múzeum Baráti Kö­rének tulajdonában levő tár­gyak mellett a lévai múzeum­ban fellelhető, lekéri vonat­kozású dokumentumok is megtekinthetők lesznek. Je­lentősek azok az Osztrák-Ma­gyar Monarchia idejéből származó fotók is, amelyeket a helyeiktől gyűjtöttek össze a társulás önkéntesei. „Több hónapja szervezzük ezt a kiál­lítást. Meghívásunkat elfo­gadták a Magyarországra de­portált lekéri lakosok is. Több iskolai csoportot várunk Le­kéire. A tárlatvezetést a társu­lás tagjai vállalták” - mondta Juhász. A vasárnap (január 8-án) kezdődő háromnapos kiállításon világháborús fegy­vereket, katonai mundérokat, térképeket, fotókat és egyéb korabeli dokumentumokat, különféle harckocsi- és repü­lőgép modelleket is láthatnak az érdeklődők. „Kevesen emlékeznek arra, hogy a második vüágháború idején három hónapig állt a front Lekéren. A harcoknak sok polgári áldozata volt. A kiállítás egyébként nekik és az első és második világháború hősi halottainak állít emléket. Lekéren jelentős zsidó közös­ség élt. Róluk szintén megem­lékezünk. Emellett külön te­matikai részben mutatjuk be a két világháború közti időszakot” - árulta el a kiállí­tás kapcsán Kovács István, a Dudich Ferenc Polgári Társu­lás alelnöke. Költségvetési provizóriummal indul az év, komoly változásokat tervez a polgármester Kézbe venné a város a hulladékgazdálkodást SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Az elmúlt másfél évtizedben felhalmo­zott adósságok törlesztésének meggyorsítását, turisztikai és idegenforgalmi beruházásokat és a hulladékgazdálkodás vá­rosi kezelésbe vételét tervezi idén Rimaszombat vezetése. Az évet költségvetési provizó­riummal indítják. Rimaszombatnak idén több mint 5,325 millió eurót kelle­ne kapnia az állami költségve­tésből visszatérítendő jövede­lemadóként, Szántó István hi­vatalvezető szerint azonban ezt a keretszámot óvatosan kell kezelni. „Tavaly áprilisban és májusban is sajnos csak a neki járó jövedelemadó töre­dékét kapta meg a város, amelynek kiszámítási módja rendkívül bonyolult és sok té­nyezőtől függ. A tengerszint feletti magasság, a lélekszám, az iskoláskorú gyerekek, a nyugdíjasok és az állástalanok száma mind-mind befolyásolja ezt az összeget. Az éves költ­ségvetés meghatározásakor éppen a sok változó miatt na­gyon visszafogott, de a város fejlődését segítő tervezetet szeretnénk elfogadtatni. A költségvetésről februárban dönt a képviselő-testület”- mondta a hivatalvezető. 2011-ben a város tervezett adóbevétele 5,291 millió euró volt, ebből az összegből végül csak 5,084 millió euró futott be a város számlájára. A bevé­telek kiesése miatt azonban sem szigorított költségvetési rend, sem kényszerfelügyelet bevezetése nem fenyegette a várost, a másfél évtized alatt felgyülemlett mintegy 6 millió eurós tartozások részleteit is időben ki tudták fizetni. Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere szerint 2011-ben már sikerült elindí­tani bizonyos fejlesztéseket, a szigorú megtakarítási intézke­dések következtében pedig je­lentősen lefaragták a kiadáso­kat. A polgármester szerint a legfontosabb beruházás, a ku- rinci Zöld víz üdülőtelep és termálfürdő fejlesztése bizta­tóan indult, idén ez a beruhá­zást ismét kiemelten kezelik. Júliustól változás lesz a ház­tartási hulladékgazdálkodás­ban is, Rimaszombat vezetése több gazdasági elemzés alap­ján úgy döntött, felbontja a Brantner céggel 15 évvel ez­előtt megkötött szerződést, és a feladattal a városi közterü­let-fenntartó vállalatot bízza meg. Šimko szerint biztosan jól járnak majd a lakosok, számításaik szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás költsé­gei akár felével, jó esetben kétharmadával is csökkenhet­nének, ha a városi vállalat vé­gezné a szemételszállítást. A szolgáltatás árának csökkené­se mellett új munkahelyeket is ki lehetne alakítani, munkahe­lyek létrehozása szintén ki­emelt programja a városnak. Fontos feladat az egykori ka­szárnyában lévő ipari park fej­lesztése, erre a célra egymillió eurót fordíthatnak év végéig. A Rimaszombati járás legna­gyobb munkáltatójaként szá­mon tartott koreai Yura Eltec Corporation cég mellett, amely Rimaszombatban 1100-1200 embernek ad munkát, a német Kissling cég építtetett üzem­csarnokokat a kaszárnyában hatmillió eurós költséggel. A kaszárnya területén azonban még további terjeszkedésre és ipartelepítésre is van lehető­ség, a városvezetés további be­fektetőket szeretne letelepíteni Rimaszombatban. Új munka­helyekre égető szükség lenne, ez a régió küzd ugyanis a rend­szerváltozás óta a legmagasabb munkanélküliséggel, jelenleg a munkaképes lakosságnak több mint 34 százaléka állástalan.

Next

/
Thumbnails
Contents