Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-30 / 24. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 30. www.ujszo.com ■m Jansa a szlovén kormányfő Ljubljana. Szlovénia miniszterelnökévé választotta Janez Jansát a ljubljanai parlament. A 90 fős törvényhozásban az 53 esztendős Jansa 51 igen és 39 nem szavazattal lett immár másodszor szlovén miniszterelnök. Jansa, aki 2004-2008 között már betöltötte a miniszterelnöki posztot, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetőjeként kerül ismét a kormányfői tisztségbe. A koalíciót jobboldali és liberális pártok alkotják. (MTI) Elhunyt Oscar Luigi Scalfaro Róma. Kilencvenhárom éves korában tegnap elhunyt Oscar Luigi Scalfaro volt olasz államfő. Közel ötven évig volt képviselő. A hetvenes években közlekedési, oktatási majd belügyminiszternek nevezték ki. 1992-ben a képviselőház elnöke lett. Ezt a funkciót csak egy hónapig töltötte be, mert államfővé választották, ami széles körű összefogással történt: a szocialisták, a liberálisok és a radikálisok is támogatták a kereszténydemokratajelöltet. (MTI) NAÜ-ellenőrök Teheránban Teherán. Megérkezett Teheránba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége, amely a vitatott iráni atomprogramról folytat tárgyalásokat az iráni vezetőkkel. Herman Nackaerts főigazgató-helyettes Bécsben szokatlanul nyers hangon sürgette Iránt, hogy működjön együtt a NAÜ-kül- döttséggel annak tisztázására, fejleszt-e nukleáris fegyvereket atomprogramja keretében. (MTI) Panetta aggódik Washington. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki annak a pakisztáni orvosnak a sorsáért, aki az Egyesült Államoknak segített megtalálni Oszama bin Ladern, s akit árulással vádoltak meg hazájában. A CBS amerikai televíziós csatornának adott nyilatkozatában Panetta felfedte, hogy a Pakisztánban letartóztatott orvos, Sikál Afridi valóban dolgozott az amerikai hírszerzésnek, orvosi vizsgálatokat végezve Abbotábád helyőrségi városban, ahol később, tavaly május 2-án amerikai kommandósok megölték az al-Kaida vezérét. (MTI) Idén is az eurózóna jövője volt a fő téma a tegnap zárult 42. davosi Világgazdasági Fórumon Csínján bánjunk a megszorításokkal D avos. Akár csak tavaly, idén is elsősorban az európai adósságválság, az eurózóna jövője uralta a tegnap zárult és tüntetésekkel tarkított 42. davosi Világ- gazdasági Fórumot. A válságos időszakra keresett receptek mellett idén egy olyan téma is szerepelt a napirenden, amellyel korábban nem foglalkoztak, mégpedig a fejlett országokban erőteljesen érzékelhető jövedelemegyenlőtlenség kérdése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója Davosban azt mondta, a nem megfelelő kiadáscsökkentés „megfojtja” a fejlődést. A megszorító csomagokat mindig az érintett ország helyzetéhez kell szabni, nem csak úgy odavetni - mondta Lagarde. Bár az IMF az adócsökkentés egyik fő szószólójának számít, sokan tartanak attól, hogy az ezt fémjelző megszorításokon zátonyra fut a gazdasági fejlődés. „Néhány országnak gőzerővel kell törekednie a pénzügyi konszolidációra, másoknak van mozgásterük. Ezt személyre kell szabni” - fogalmazott a vezérigazgató. Elveszített évtized Davosban az öt nap során az egyik fő téma az volt, hogy jó válaszok születtek-e eddig az eurózóna válságára. A futószalagon érkező megszorításokkal kapcsolatban már kifejezte aggályait Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is, aki arra figyelmeztetett, hogy a recesszió ördögi köre fenyeget az ilyesféle intézkedések miatt, Soros György pedig úgy véli, hogy Európára „elveszített évtized” vár a felesleges szigorral. „Ez a német ragaszkodás a megszorításokhoz elpusztíthatja az Európai Uniót. Ez az a kemény valóság, amellyel szembe kell néznünk. Németország úgy viselkedik, mint a szigorú pénzügyi fegyelem hajcsára, amivel olyan gazdasági és politikai feszültségeket gerjeszt, amelyek szétszakíthatják Európád’ - fogalmazott a magyar származású amerikai milliárdos, aki már korábban is firtatta Németország felelősségét, és azt állítja, Európa egyszerűen kevéssé érti, hogyan működnek a pénzpiacok. A megszorítások fő kísérleti terepe eddig Olaszország, Spanyolország, illetve az államcsőd közelében tengődő Görögország volt, és Geithner elismerte, hogy Európa egy része előtt még sokáig nem lesz alternatíva az adósságcsökkentésen kívül. Óvatos optimizmus Az európai pénzügyminiszterek megbeszélésén óvatos optimizmus uralkodott: a német Wolfgang Schäuble nem tartott Görögország fizetés- képtelenné válásától, s kedvezően ítélte meg Olaszország és Spanyolország kilátásait is. Kevésbé volt optimista az Európai Központi Bank olasz elnöke. Mario Draghi szerint továbbra is komoly hitelszűke van a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Arab Emírségek pénzügyminisztere elmondta, szívesen részt vesznek az euróövezet megsegítésében, ami már csak azért is fontos, mert az újabb görög mentőcsomag aktiválása esetén már csak 250 milliárd euró maradna kasszában. Drága mulatság A davosi Világgazdasági Fórum részvételi költségei minden vitán fölül magasak. A társaság tagdíja évi 52 ezer dollár, egyszerű tagság esetén. Az egyszerű tagok egy jegyet igényelhetnek, jegyükkel bejutnak az általános előadásokra és a „nagyközönség” számára is nyitott rendezvényekre. A következő fokozat az üzleti tagoké, ők 137 ezer dolláros éves tagdíjat fizetnek, no meg a jegyet, amellyel azonban már minden ajtó megnyílik előttük. Kísérettel csak a partnerek és a stratégiai partnerek utazhatnak, ők egy, illetve négy főt hozhatnak magukkal a fórumra, évi 263, illetve 527 ezer dolláros tagdíj, plusz a személyenként kifizetendő 19 ezer dolláros jegyek ellenében. A stratégiai partnereket idén már kötelezték, hogy kíséretükben legalább egy nőt is magukkal kell hozniuk... A fórumozókat ottlétük során 10 ezer dollárért fuvarozzák egyik helyről a másikra (sofőrt és S osztályú Mercedest a szervezők biztosítanak), és a szállásért is busásan meg kell fizetniük, (mti, NOL, EcoL, ú) Utcai zavargások robbantak ki Szenegál városaiban, miután az alkotmányos tanács úgy foglalt állást, hogy a 85 éves államfő is indulhat a februári elnökválasztáson, de nem indulhat Youssou Ndour, a legnépszerűbb afrikai énekes, mert állítólag nem gyűjtötte össze az induláshoz szükséges legalább tízezer aláírást (SITA/AP-felvétel) Irán válasza Drágulhat az olaj Teherán. Irán visszavágna az Európai Uniónak a múlt hétfőn elfogadott olajembargó miatt. A közel-keleti ország olajminisztere közölte: az iráni parlament egy héten belül összeül, hogy megtárgyalja az európai olajexport azonnal felfüggesztésére vonatkozó kormányjavaslatot. Elemzők szerint az Európába irányuló iráni olajszállítmányok felfüggesztése 120-150 dollárra drágíthatja a nyersolaj hordónkénti árát. Elemzők szerint azonban ettől nem kell félni, hiszen Szaúd-Arábia jelentős tartalékokkal rendelkezik, melyek felszabadítását már a líbiai forradalom idején megkezdte - ez bőven pótolja majd a kieső iráni olajat. (EcoL) Az ENSZ is a harcok beszüntetését követeli Harcok Damaszkusznál EU: a vezetők ma tárgyalnak az eurózóna megmentését célzó alapról A görög szuverenitás a tét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. Ma az Európai Unió vezetői a nagy „tűzfalról”, az euró megmentésére hivatott pénzügyi alapról tárgyalnak Brüsszelben, természetesen a kontinens „betege”, Görögország is terítékre kerül, emellett Magyarország helyzetével szintén foglalkozhatnak. Jó esetben e héten elkészül az adósságcsere-megállapodás Görögország és a hitelező magán pénzintézetek között - mondta Evangelosz Ve- nizelosz görög pénzügyminiszter Athénban, miután szombaton a görög fővárosban véget ért a tárgyalások utolsó fordulója. A magánhitelezők képviselőjével, a Nemzetközi Pénzügyi Intézettel (IIF) folytatott alkudozás során kiderült, a magánhitelezők akár követeléseik 70 százalékáról is hajlandók lemondani. Ily módon Görögország kormányzati adóssága mintegy 100 milliárd eu- róval csökkenhet a mostani 350 milliárdhoz képest. Az egyezség fontos része lenne a második, tavaly októberben EU-szinten már elhatározott, 130 milliárd eurós görög mentőprogramnak. Görögország 2010 májusában már kapott egy 110 milliárd eurós mentőövet az euróövezeti országoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A hétvégén felröppent a hír, hogy a gazdasági válság mélyülése miatt a helléneknek már nem 130, hanem egyenesen 145 milliárd eurós újabb mentőövre volna szükségük. Szombaton a brit Financial Times saját értesülésként közölte: a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti „költségvetési biztosnak”. Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal. A bajba jutottak szüntelen pénzelésébe belefáradt Berlin nem cáfolta az állítást, ám az Európai Bizottság elutasítja azokat az elképzeléseket, hogy egyes országoktól, esetünkben Görögországtól megvonhassák a költségvetési függetlenséget. (Portf., MTI, só) MTl-HÍR Bejrut. Damaszkusz közvetlen közelében folynak heves harcok a szíriai kormányerők és a Szabad Szíriai Hadsereg fegyveresei között - közölte tegnap a szökött katonákból alakult szervezet szóvivője. A tájékoztatás szerint az összecsapások a fővárostól mindössze 8 kilométerre zajlanak, és egyre közelebb kerülnek hozzá. A kormány több tucat harckocsit és páncélozott csapatszállító járművet küldött erősítésként az embereinek a város pereménél lévő övezetbe, ahol a katona- szökevények állásokat foglaltak el, és ellenőrző pontokat állítottak fel. A kormányerők nehéz- fegyvereket is bevetnek. Az állami hírügynökség szerint tegnap „terroristák” aknát robbantottak egy katonákat szállító autóbusz alatt, és utasai közül hatot megöltek. A szóvivő szerint szombaton Homsz tartományban újabb ötven katona és tiszt fordított hátat a rendszernek, és a többségük csatlakozott a kormányellenes felkeléshez. A Szabad Szíriai Hadsereg a saját állítása szerint már 40 ezer emberből áll. Az információkat független forrásból nem lehet megerősíteni, mert a szíriai rendszer korlátozza a külföldi tudósítók tevékenységét. Az Afrikai Unió csúcsértekezletére Addisz-Abebába érkezett ENSZ-főtitkár nyilatkozatban követelte, hogy „a szíriai hatóságok vessenek véget az erőszaknak”. Név szerint felszólította Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy „politikai párbe- széd'útján oldja meg a helyzetet, de mindenek előtt állítsa le a vérontást”.
