Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-28 / 23. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 28. Szalon 23 Amíg a középiskolások a feladatlapokat töltötték és tollbamnondást írtak, az őket kísérő tanárok szakmai előadásokat hallgathattak Sikeres középiskolai helyesírási verseny Nyitrán 2012. január 20-án a nyit- rai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán sikeresen lezajlott az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny szlovákiai országos fordulója, amely egyben Jubileumi” volt abban az értelemben, hogy az első ilyen megmérettetést éppen húsz éve, 1992-ben szerveztük meg. SZABÓM1HÁLY GIZELLA A mára már Kárpát-medencei méretűvé terebélyesedett versenyt 1988-ban indította el a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar szakos pedagógusa, Szabóné Nagy Magdolna. Az első években a verseny csak Békés megyére terjedt ki, öt év múlva azonban már határon túli magyar középiskolások részvételével tartották a döntőt. 1992 fontos dátum a verseny történetében: a korábban „névtelen” verseny Implom József nevét vette fel, másrészt Szlovákiában ebben az évben szerveztük meg az elsőt (Galántán), melynek győztese részt is vett az első Kárpát-medencei döntőn. A névadó Implom József (1889. szeptember 23. - 1979. augusztus 24.) gyulai múzeum- és iskolaigazgató, az utolsó polihisztorok egyike volt. Kereské- nyi Miklós, az Erkel Ferenc Gimnázium volt igazgatója 1992- ben így indokolta a névválasztást: „Miért választottuk tehát Implom Józsefet versenyünk névadójává? Az egyik ok-mindenképpen az, amit elmondtam róla: szerénysége, végtelen tisztessége, rendkívüli felkészültsége, embersége - emberként és tudósként is példa előttünk. A másik ok talán az elmúlt évtizedek történetében, a közelmúlt történéseiben keresendő. Mindenváros, mindenközösség saját hagyományait keresi, azokat az értékeket próbálja föltárni, fölbecsülni és megérteni, amelyekhez a leginkább van köze. Implom Józsefnek nagyon-na- gyon sokat köszönhet a város. A 20-asévektőlkezdveegyarántna- gyot alkotott és adott a régészet, a néprajz, a muzeológia, a levéltár, a helytörténet s - amit ő a legjobban szeretett-a nyelvészet terén. Saját hagyományainkhoz, az ő jelen levő szellemiségéhez akarunk visszanyúlni akkor, amikor az ő nevét választottuk a helyesírási verseny címkéjéül.” Az első szlovákiai verseny megrendezéséhez az ösztönzést az akkor a nyitrai magyar tanszéken vendégtanárként oktató Cs. Nagy Lajostól kaptuk, aki kivette részét a szervezésből is. Kezdetben a versenyt a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága szervezte, a kilencvenes évek közepétől, a Meéiar-kor- mányok alatt azonban a társaság anyagilag ellehetetlenült, s egyes években nem is tudtuk megszervezni a versenyt. 2001 után az akkor alakult Gramma Egyesület és Nyelvi Iroda vette át a stafétabotot, akkortól leve- lezéses rendszerben szerveztük a versenyt. Sajnos nem sikerült A diákok verseny közben. Lent: Szabómihály Gizella megnyitja az Implom József helyesírási versenyt elérnünk, hogy a versenyt a szlovák oktatási tárca hivatalosan elismerje, mégis minden évben sok középiskola (elsősorban gimnázium) legalább száz diákja vett részt a szlovákiai fordulóban. Diákjaink nem vallottak szégyent a Kárpát-medencei döntőkben sem: a határon túli kategóriában mindig az élmezőnyben végeztek, sőt volt olyan év, amikor az első hat helyet a mi versenyzőink foglalták el. A Magyar Tudományos Akadémiától és a Bethlen Alaptól kapott támogatásnak köszönhetően több mint egy évtized után ismét klasszikus módon sikerült a két társszervezőnek: a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetnek és a Gramma Nyelvi Irodának megszerveznie a versenyt, amelybe 20 szlovákiai középiskola nevezett be. Időbeli korlátok miatt csökkentenünk kellett a versenyzők számát, ezért ebben az évben 32 versenyző (26 a gimnázium, 6 a szakközépiskola kategóriában) töltötte ki a 9 feladatból álló feladatlapot és írta meg a tollbamondást, amelyek azonosak voltak a magyarországi megyei döntők feladataival. Az elérhető pontszám 200 volt, a gimnázium kategóriában 169 pont (84%-os eredményesség), a szakközépiskola kategóriában 153 (76%) volt az átlagpontszám. 90%-nál jobb eredményt ért el a gimnazista diákok közül 19 diák. Az I. kategóriában (gimnáziumok) a versenyt Kovács Anna (Dunaszerdahelyi Magángimnázium) nyerte, második helyen végzett Sebők Be- reniké (Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely), harmadik lett Škoda Máté (Selye János Gimnázium, Komárom). A II. kategória (szakközépiskolák) győztese Varga Krisztina, a második helyezett Frievald Bianka lett (mindketten a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákjai), a harmadik helyen Horváth Kitti (Ógyallai Építőipari Szakközépiskola) végzett. A február végén Gyulán megrendezésre kerülő Kárpát-medencei döntőbe az I. kategória első tíz helyezettjét és a II. kategória első helyezettjét jelöljük, azaz az említett versenyzőkön kívül a gyulai döntőben valószínűleg részt vehet Zilizi Kristóf (Pozsonyi Magyar Gimnázium), Dobos Tímea (Ipolysági Magyar Gimnázium), Tóth Flóra (Márai Sándor Gimnázium, Kassa), Ru- szó Ivett (Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat), Zsabka Regina (Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta), Zagyi Boglárka (I. Krasko Gimnázium, Rimaszombat) és Balogh László (Corvin Mátyás Gimnázium, Nagymegyer). A felsorolás is mutatja, hogy e tekintetben iskoláinkban a ma- gyarnyelv-oktatás színvonala kiegyenlített. A versenyt a Kárpát-medencei döntőhöz hasonló szerkezetben és tartalommal szerveztük meg, azaz a verseny ideje alatt a kísérő pedagógus kollégák számára szakmai előadásokat biztosítottunk. A nyitrai magyar intézet részéről az intézetvezető, Sándor Anna A helyesírás tanítása nyelvjárási és kétnyelvű környezetben címmel tartott gyakorlati példákkal is illusztrált előadást. A másik három előadónk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, elismert és közismert szakember volt. Dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, az MTA doktora, akadémikus a funkcionális szemléletű oktatásról beszélt a Funkcionális nyelvészet, helyesírás, anyanyelvi oktatás című előadásában. Ezt dr. KuglerNóraÉrdekesmondat- tan című előadása követte. Utolsó előadóként dr. Laczkó Krisztina, a közismert Osiris Helyesírás egyik társszerzője az oktatás szemszögéből tekintette át a helyesírási alapelveket. A középiskolákban oktató kollégákkal beszélgetve bebizonyosodott, hogy van igény ilyen szakmai rendezvényekre, ezért reméljük, hogy a sikeres évfordulós versenyt újabbak követik majdNyitrán. PR0GRAMEL0ZETES Drámák határhelyzetben Nyitra. A Drámák határhelyzetben című konferenciára a tervek szerint 2012. szeptember 5-e és 7-e között kerül sor a nyitrai Konstantin Egyetemen, a Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének és az MTA Irodalomtudományi Intézetének közös szervezésében. A rendezvény a hagyományosan háromévente megszervezett nemzetközi iskoladráma-konferenciák sorozatába illeszkedik, s annak rangos hagyományait igyekszik folytatni. A 2012-ik évi nagyszabású szakmai tanácskozás helyszínéül a választás nem véletlenül esett Nyitrára, hiszen a város a régi magyar dráma történetében előkelő szerepet töltött be. A drámák nagy része határhelyzetet jelenít meg: legyen az döntéskényszer, felismerés, eszmék, érzelmek, sorsfordító gondolatok ütközése. A határ fogalma nemcsak a fenti értelemben hozható összefüggésbe a drámákkal, hanem geopolitikai, metaforikus, műfaji viszonylatban is, korokra és korszakokra vonatkozóan: a határ elválaszt, elzár, de be is határol, pontosít, ugyanakkor elszigetel vagy egyértelműsít. Az irodalom-, művészet-, egyház-, vallás- és kultúrtörténé- szek, néprajzkutatók, zenetudósok és egyéb szakterületek művelői számára egyaránt izgalmas lehet e határok kijelölése s a nyelvi, időbeli, térbeli, műfaji stb. határok és különböző értelemben vett határátlépések dokumentálása. A konferencia e határhelyzetek vizsgálatát tűzte ki céljául, a régi magyar drá- ' mairodalom egyes korszakaiban, a 19. század közepéig, (vi)
