Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-27 / 22. szám, péntek

16 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 27. www.ujszo.com Elszaporodtak a falánk, nagyméretű katicák A metszést ajánlatos az almatermésűekkel, s azon belül is az ifjításra szoruló öreg fákkal kezdeni Veszélyben az őshonos fajok KUKOR TAAAÁS A napokban beköszöntött 1 lehűlés során tapasztaltam, hogy a harlekin katicabogarak (Harmonia a xy rid is) a laká­sok, melléképületek védett zu­gaiban húzták meg magukat. Megoszlanak a szakmai véle­mények e katicafaj hasznossá­gáról. Természetvédők szerint akár ki is pusztíthatja az ősho­nos fajokat térségünkben. Az ázsiai eredetű harlekin katicákat növényvédelmi célból telepítették Amerikába és Euró­pába. Eredetileg zárt termeszté­si rendszerekben tartották őket, ahonnan sikerült kiszabadul­niuk, majd adottságaiknak és a kedvező környezetnek köszön­hetően elszaporodtak. A harlekin katica termetre nagyobb az őshonos katicák­nál és táplálékban sem válogat. Sőt, sokkal falánkabb az itt élő társainál, eleszi azok táplálé­kát. Ha nincs elegendő táplá­léka, akkor a hasznos fátyolka valamint a rokon katica lárváit, petéit pusztítja, majd a bogyós gyümölcsöket és a szőlőt, vala­mint a virágport is elfogyasztja. Sokkal hosszabb távolságra ké­pes repülni, mint hazai társai. Amíg az őshonos fajok szapo­rodásához nyugalmi idő kell, addig a harlekin katicának egy év alatt 2-4 nemzedéke is kifej­lődhet. Az alábbiakban útmutatót nyújtunk ahhoz, miként külön­böztethetjük meg a harlekin katicát a hétpettyes (Coccinella septempunctata), a kétpety- tyes (Adalia bipunctata) és a tizennégypettyes (Propylea quattuordecimpunctata) ka­ticabogaraktól. Az állat meg­határozása nem könnyű, mert alapszíne, foltjainak száma és előtorának mintázata nagyon változatos. A szakirodalom 15 különböző színváltozatot emle­get a harlekin katicák szárnyfe- dőmintázata alapján. Az Agrár Unió szaklap ismer­tetője alapján az ázsiai katica­bogár kifejlett alakja (bogár) 5-8 mm hosszú, 4-7 mm szé­les, és általában nagyobb, mint a legtöbb hazai katicabogár. A test alakja erősen ovális, gör­bülete kifejezett. Színezete és mintázata erősen változó. A fej színe lehet fekete, sárga vagy fekete sárga mintázattal, a csá­pok és a szájszervek sárgák. Az előtör alapszíne sárgás, köze­pén fekete mintázattal. A min­ták is igen változékonyak: lehet öt fekete folt (ún. cicatalp), két görbült vonal, egy fekete M for­májú rajzolat, vagy egy fekete négyszög. A szárnyfedők színe sárga, narancssárga vagy vö­rös. Rajta 0-tól 19-ig változóan fekete foltok helyezkedhetnek el, de az is lehet, hogy a fedők feketék, és vörös foltokat talá­lunk rajtuk. Térségünkben leg­inkább a hétpettyes katicabo­gárral és a szemfoltos katicával téveszthető össze. A harlekin katica az őszi idő­szakban előszeretettel húzza meg magát a szőlőfürtökben. Ha a szüret és a borkészítés áldozatává válik, a szőlőlé és a bor ízét rontja el. Akár az em­bert is képes megcsípni, az ér­zékeny bőrűeknél bőrpírt okoz. A védekezés ellene - nagy el­lenállósága miatt - nehézkes. Legfeljebb a telelő egyedek felfedezésével és mechani­kus pusztításával gyéríthetjük egyedszámát. A szerző kertészmérnök AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8380 Lengyel zloty 4,2470 Cseh korona 25,193 Magyar forint 294,80 Horvát kuna 7,5840 Román lej 4,3408 Japán jen 101,98 Svájci frank 1,2071 Kanadai dollár 1,3166 USA-dollár 1,3145 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,34-1,25 26,15-24,60 308,97-286,63 Postabank 1,34-1,25 26,23-24,46­Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 26,04-24,59 311,73-284,89 Tatra banka 1,34-1,26 26,13-24,61 309,34-285,84 Príma banka 1,36-1,23 26,64-24,10 313,30-283,46 Általános Hitelbank 1,33-1,26 26,06-24,61 311,81-284,95 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás; SUA) » Enyhe időben már metszhetünk A viszonylag enyhe januá­ri időjárás lehetővé teszi a kertészkedőknek, hogy már „motoszkáljanak” a kertben. Akinek sok gyü­mölcsfája van, az már ne­kiláthat a metszésnek. Akinek csak néhány fája van, annak egyelőre csak a fatörzsek megtisztítását, mésztejöel való lekezelését javasoljuk. BELUCZ JÁNOS A gyümölcstermő fák és bok­rok metszés nélkül is teremnek. Ám nem mindegy, hogy meny­nyi és milyen minőségű termést hoznak, mint ahogy az sem, hány évig élnek, teremnek. Egyensúly teremtése Ha a fácskát magára hagy­nánk, koronája túlontúl besű­rűsödne, benne - elsősorban a napfény hiánya miatt - a hajtásnövekedés fokozatosan gyengülne, majd teljesen leáll­na. Viszont a metszéssel a gyü­mölcsfát olyan állapotba hoz­hatjuk, amely a gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. Tudnunk kell azonban azt, hogy radikálisabb metszéssel nagyobb növekedési fejlődést* hozunk ki a fából. Ezt a tulaj­donságot elsősorban a növeke­désben lemaradt és az idősebb fáknál tudjuk kihasználni. A radikális metszés ellentéte a kevés metszés, esetleg a lekö- tözéssel kiegészített metszés. Ennek eredménye a korai ter­mőre fordulás, majd a rendsze­res és magas terméshozam. Némely fajta alternál (egyik évben sokat terem, a követke­zőben szinte semmit). Ilyen például az Ontárió és a Nyá­ri üvegalma is. A metszéssel részben befolyásolhatjuk ezt a folyamatot. Éspedig akkor, ha termőévben jócskán megfoszt­juk fánkat a termőrészektől, a következő évben pedig (telje­sen vagy részben) hanyagoljuk a metszést. Metszési sorrend A metszést ajánlatos az alma­termésűekkel, s azon belül is az ifjításra szoruló öreg fákkal kezdeni. Ez után vegyük sorra a bogyóstermésűeket (pl. málna, ribiszke, köszméte, josta, sze­der), melyek korán ébrednek, majd a fák közül a meggyet, cseresznyét, szilvát, ringlót, mandulát és a mogyorót. Csak ezt követően metsszük meg a többi gyümölcsfát, így az al­mát, körtét, birset, beleértve az ősszel vagy tavasszal kiültetett fiatal fákat is. Legutoljára hagy­juk a kajszit és őszibarackot. Az utóbbiakat rügyfakadástól a virágzás kezdetéig metsszük. Éspedig azért, mert hajlamosak az apoplexiára, tehát a gutaüté- ses ágelhalásra. Márpedig ezek a fajták akkor tudnak védekez­ni e teljes ág- és fakiszáradást okozó kór ellen, ha a nedvke­ringés már megindult bennük. A betegséget egy baktérium (Pseudomonas syrengae) és egy gomba (Cytospora cinta) okozza. Mindkét kórokozó rá- kosodást és elhalást, vagy ráko- sodás nélküli hervadást okoz. A metszés eszközei Szép munkához jó szerszá­mokra és segédeszközökre van szükségünk, az életlen szer­számmal csak roncsolunk és kárt okozunk a növényen. Saj­nos, sok kertészkedő nem ren­delkezik megfelelő, éles szer­számmal. Sőt, vannak olyanok is, akik országos metszési ver­senyre is kopott, elavult met- szőollóval, nem forgatható fű- részlapú fafűrésszel neveznek be. Nagyon fontos, hogy a leg­inkább használt két szerszám, a metszőolló és az ágfűrész mo­dern, kényelmes, jó fogású és éles legyen. Jó szolgálatot tesz­nek a hosszabbított nyelű ág­vágó ollók is, melyekkel maga­sabbra felérünk. A fák magasan lévő vesszőit hemyózóollóval is visszametszhetjük, de létez­nek már akár 4-5 m magasra nyújtható, teleszkóposán nyit­ható gallyvágó ollók is, melye­ket létra nélkül használhatunk 20-25 mm vastag ágak levá­gására. Nagyon fontos, hogy a gallyazóolló könnyű legyen, szilárd, tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. Egyes fűrésztípusok durva vágási felületet hagynak vissza. Ezt éles késsel, esetleg kacorral simára, a seb szélét épre kell vágni, hogy ezzel is elősegítsük a forrást. Metszési fogások Metszéskor úgy tartjuk az ollót, hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk, illetve felül legyen. A vastagabb vesszőket, gallyakat úgy tudjuk ollóval könnyel elvágni, ha azokat tő­lünk elhajlítjuk. így a fa szö­vetei megfeszülnek és az olló könnyedén vág. Tartsuk szem előtt, hogy ahány vágást ejtünk, annyi sebet okozunk a fán. Ezért lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. Bármilyen helyzetű a vissza- metszésre váró vessző vagy ág, a sebfelület ne legyen víz­szintes, mert a ráhulló por és víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. A ldsméretű sebek könnyen és hamar begyógyul­nak, ám minél nagyobb a seb és minél idősebb részen ejtjük, annál lassúbb a beforradás, a gyógyulás. A 2 cm-nél nagyobb átmérőjű sebeket ajánlatos seb­kezelő anyaggal, esedeg latex festékkel kezelni. A hajtást és a vesszőt közvet­lenül a rügy felett vágjuk le. A metszés közel legyen a rügy­höz, de ne veszélyeztesse azt. A metszési felület a rügytől ellejt- sen, hogy az esőcsepp ne álljon meg rajta. Sok hibát követünk el vasta­gabb, pl. oldalág levágásakor. Nagyobb ágak levágását több lépésben végezzük, ellenkező esetben súlyuknál fogva lesza­kadnak. Először a levágandó ágat alulról mintegy 30 cm-re a törzstől befűrészeljük, majd . 20 cm-re a törzstől felülről át­vágjuk, amely súlyánál fogva leesik. Harmadik lépésben a csonkot 1-1,5 cm-re a törzstől lefűrészeljük, a keletkezett se­bet lekezeljük. A szerző kertészmérnök jQÍÍalt mesterségeink Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA j, — , •'í-•* *) ' % * tr ^ Nyeljen 2000,1000,500 vagy 250 eurót! 10. szelvény a Vasárnapban! A tartalomból: • Kihalnak a mesteremberek? 631 tanulmányi szakból 171-et szüntetett meg az oktatási minisztérium • Szlovák edző a magyar női kosárlabda-válogatott élén? • A szívizominfarktusról • Szobanövényeink téli gondozása • Térnövelő ötletek, kreatív megoldások a lakásban Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Thumbnails
Contents