Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-04 / 3. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 4. Régió-szülőföld 13 Az anyagi szükséghelyzetben lévő személyek segélyezési rendszere hibás, demotiváló hatású Anyagilag rosszabbul járnak a közmunkára jelentkezők A 2010-es árvizek több település életét megnehezítették (Somogyi Tibor felvétele) Komáromban több pénzt szánnak a kultúrára Január végéig lehet pályázni Pozsony/Korompa. Anya­gilag rosszabbul járhat­nak a közmunkát vállaló munkanélküliek - erre a felismerésre jutott a kö­zelmúltban a korompai városi hivatal szociális osztálya. A „képlet” az ország bármely szegle­tében élő, öt gyermeket nevelő családra vonat­koztatva érvényes; a munkától tisztes távol­ságot tartók akár havi 140 euró többlettel szá­molhatnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A köztudatban „aktivációs programként” rögzült alkalma­zási lehetőség iránt bevezetése óta folyamatosan nagy az ér­deklődés. A munkanélküliek számára elsősorban némi bevé­teltöbbletet, az önkormányza­tok számára pedig viszonylag biztos, olcsó munkaerőt jelent a foglalkoztatási programnak ez a formája. 2011 tavaszán úgy tűnt: e téren is új távlatok nyíl­nak; a vonatkozó jogszabályok ekkor tették lehetővé, hogy az álláskeresőket az önkormány­zatok mellett az útkezelőség és vízügyi felügyelet is alkalmaz­za az árvízvédelmi munkálatok során. Andrea Hajdúchová, a munkaügyi központ szóvivője elmondta: 2011 végéig mint­egy tizenötezer személy vett részt a patak- és folyómedrek tisztításában, rendbetételében. „Tekintettel arra, hogy egyes munkák, például a gazir­tás éppen a téli hónapokban esedékes, a munkálatok az év végén sem szünetelnek” - kö­zölte. Michal Kaliňák, a Szlo­vákiai Városok és Falvak Tár­sulásának (ZMOS) szóvivője úgy nyilatkozott: az önkor­mányzatok igyekeznek meg­ragadni a lehetőséget, hogy ál­lami támogatással minimali­zálják az árvízveszélyt. Az ál­lam az árvízvédelmi közmun­kában résztvevők bérének 95 százalékát téríti. Négyet találtak - nehezen Korompa városa 2011 fo­lyamán kacsolódott be az akti­vációs programba; Iveta Rušinová polgármester közlése szerint „az önkormányzat tíz munkanélkülit alkalmazott volna a megelőző árvízvédelmi munkálatok során, ám végül nagy nehezen négy romát sike­rült találnunk, akik hajlandók lettek volna dolgozni”. A vá­rosvezetés úgy döntött: végére jár az ügynek; az eredmény a szakembereket is megdöbben­tette. Modellként egy héttagú, öt­gyermekes családot választot­tak. Ha a családfenntartó nem jelentkezik közmunkára, a csa­lád havi 690 eurós bevételhez jut, míg ha közmunkát vállal, 677 euró folyik be a családi kasszába. A különbözet itt 13 euró, ám a reális eltérés igazán a havi kiadásoknál mutatkozik meg. Míg a közmunkát vállaló családapa esetében a létfenn­tartási költségek levonása után úgymond költőpénzként 318 euró marad egyéb kiadásokra, nem dolgozó családfő esetében ez a summa 457 euróra ugrik. Itt a különbözet már közel 140 euró. Rossz a rendszer A Korzár című regionális napilap szerint az érintettek ezzel tisztában vannak. „Miért vállalnék munkát? - idéz a lap egy négygyermekes korompai családapát. - Ha dolgozni mennék, megszűnne a gyerekek étkezési támogatá­sa és a lakástámogatás is; in­kább maradok itthon, azzal lé­nyegesen jobban járok.” Ha az álláskereső elutasítja a közmunkán való részvételt, mindössze 63,07 eurót koc­káztat. Ez az elérhető havi be­vétel, amelyet a létminimum alapján határoztak meg; vi­szont ha részt vállal a köz­munkából, a szociális támoga­tások egész sorától esik el. „A minisztérium tisztában van azzal, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő sze­mélyek segélyezési rendszere rosszul van felállítva - közölte Slavomíra Sélešová, a szociális tárca szóvivője. - A segélyezett személy nem érdekelt abban, hogy változtasson helyzetén; ezért a tárca továbbra is szor­galmazni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását.” Az árvízvédelmi program­ba 2011 tavaszán 833 helyi önkormányzat jelentkezett, ezek közül 200 jutott támo­gatáshoz. Mivel a kritériu­mok egyike az volt, hogy a település az adott folyó vízgyűjtő területének felső részén fekszik-e, viszonylag kevés dél-szlovákiai telepü­lést érintett, (korzár, la) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Gúta. Az év vé­ge, illetve év eleje hagyomá­nyosan a támogatás iránti kér­vények benyújtásának ideje is az egyes önkormányzatoknál. Komáromban a sportszerveze­tek esetében a határidő decem­ber 15. volt, viszont a kulturális támogatásokra vonatkozó kér­vényeket január végéig fogad­ják - mégpedig ezentúl kizáró­lag elektronikus formában. Er­ről Weszelovszky Gábor, a hiva­tal oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője tájékoztatta a bumm.sk hírportált. Az elekt­ronikus űrlapok hamarosan fel­kerülnek a város honlapjára (www.komamo.sk). A szinte minden területre kiterjedő megszorítások mellett Komá­romban a tavalyihoz képest 10 ezer euróval, 250 ezer euróra növekedett a sporttámogatás összege, kulturális támogatás címén pedig 34 ezer euró sze­repel a város költségvetésében. Az összeg 10 százalékának el­osztásáról mindként esetben a polgármester dönt. Az idei évtől új alapot is létrehoztak a képvi­selők, az ún. fesztivál alapot, amelyből a legalább a három­napos belvárosi rendezvénye­ket támogatják; az alapba 15 ezer euró került, a pályázatok leadási határideje ebben az esetben is január 31. Gútán a társadalmi szerve­zeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek és vállalko­zóknak ugyancsak január vé­géig kell benyújtaniuk a városi költségvetésből igényelt tá­mogatási kérvényüket. A no­vember 30-án elfogadott álta­lános érvényű rendelet értel­mében főleg az öntevékeny művészeti csoportok, a kultu­rális-, sport- és közhasznú te­vékenységekre, a hagyomány- őrzésre vonatkozó tervek ré­szesülhetnek a támogatásból, de a város hazai és külföldi képviseletének céljából is lehet hozzájárulást igényelni. A rossz anyagi helyzet miatt azonban a 2012-es költségve­tésben a korábbihoz képest fe­lére, mindössze 4100 euróra csökkent a kultúrára szánt tá­mogatás összege.így a szerve­zeteknek az eddigieknél aktí­vabban kell más bevételi forrá­sok után nézni, szponzorok se­gítségét keresni. A sportszer­vezetek esetében nem lett ugyan kisebb a támogatás, ma­radt a 70,4 ezer euró, de ezen­túl nekik is hozzá kell járulniuk a sportlétesítmények rezsikölt­ségeihez, amit korábban teljes mértékben a város finanszíro­zott. A formanyomtatványok a hivatalban szerezhetők be vagy a város honlapjáról (www.kolarovo.sk) tudják le­tölteni az érintettek, (vkm) Tavaly első alkalommal rendezték meg Komáromban a Kútfesz- tet; 2012-ben a fesztiválalapból ilyen és ehhez hasonló belvárosi rendezvényeket kíván támogatni a város (A szerző felvétele) A kézirat egy diósjenői családi ház titkos rejtekhelyén vészelte át a háborút, a szerző autentikus módon tárja elénk a századforduló eseményeit Párkányi napló - a könyv családi összefogás eredménye A Párkányi napló bemutatójára sokan kíváncsiak voltak (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Rendhagyó könyvbemutatót rendezett a párkányi városi múzeum. Végh Károly naplójára nemcsak a közvetlen családtagok, hanem a város lakói is kíváncsiak vol­tak. Az olvasmányos, szórakoz­tató történetekkel fűszerezett korhű dokumentum a század- forduló Párkányába repíti vissza az olvasókat. Végh Károly 1883-ban szü­letett Párkányban. Tanítói ok­levelének megszerzése után 1903-ban Lelédre nevezték ki, 1907-ben Diósjenőre került, ahol kántortanítóként tevé­kenykedett. 1960-ben itt fe­jezte be tanítói pályafutását. A Párkányi napló címmel megjelent kötet az ő vissza­emlékezéseit, diákhumorral megírt történeteit tartalmaz­za. A legkorábbi naplójegyzet azokba az időkbe kalauzolja az olvasót, amikor a két par­tot csak egy fából készült híd kötötte össze. Ezt a hidat időnként felvonták, hogy a gőzhajók átkelhessenek alat­ta. Végh Károly feljegyzései­ből - aki az esztergomi Szent Benedek-rendi Főgimnázium tanulója volt - kiderül, hogy a párkányi diákoknak ez jó ürügy volt arra, hogy elkésse­nek a latinóráról. A párkányi múzeummal Végh József, a szerző unokája vette fel a kapcsolatot. ,A párkányi könyvbemutató ide­jére sikerült kibogoznunk a történelem által összekuszált családi szálakat. A találkozón ott volt nemcsak a magyaror­szági, hanem a szlovákiai ro­konság is. Nagyon megható pillanatok voltak ezek, hiszen voltak olyan családtagok, akik először ezen a könyvbemuta­tón találkoztak. Külön öröm számunkra, hogy olyanok is eljöttek, akiknek emlékezeté­ben még elevenen él az egy­kori Párkány képe” - mondta Juhász Gyula múzeumigazga­tó. A kötet alapjául szolgáló kézirat a háborút a diósjenői családi ház titkos rejtekhelyén vészelte át. A könyv szerzője autentikus módon tárja elénk a századforduló eseményeit, a Mária Valéria híd 1880-as évekbeli újjáépítését és a vá­ros mindennapjait. Előszavá­ból azt is megtudhatjuk, hogy Végh Károly az ötvenes évek­ben unokáinak megrendültén mesélte: az esztergomi bazili­ka dombjáról még látta szü­lőházának tetejét, de hazalá­togatni már nem tudott. „Örülünk minden könyv­nek, amely a régmúlt idők Párkányába repíti vissza az olvasót. Bízunk benne, hogy a közeljövőben elkészülhet az az átfogó monográfia is, ami­re az önkormányzat is rábólintott” - jegyezte meg Juhász.

Next

/
Thumbnails
Contents