Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-04 / 3. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 4. Régió-szülőföld 13 Az anyagi szükséghelyzetben lévő személyek segélyezési rendszere hibás, demotiváló hatású Anyagilag rosszabbul járnak a közmunkára jelentkezők A 2010-es árvizek több település életét megnehezítették (Somogyi Tibor felvétele) Komáromban több pénzt szánnak a kultúrára Január végéig lehet pályázni Pozsony/Korompa. Anyagilag rosszabbul járhatnak a közmunkát vállaló munkanélküliek - erre a felismerésre jutott a közelmúltban a korompai városi hivatal szociális osztálya. A „képlet” az ország bármely szegletében élő, öt gyermeket nevelő családra vonatkoztatva érvényes; a munkától tisztes távolságot tartók akár havi 140 euró többlettel számolhatnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A köztudatban „aktivációs programként” rögzült alkalmazási lehetőség iránt bevezetése óta folyamatosan nagy az érdeklődés. A munkanélküliek számára elsősorban némi bevételtöbbletet, az önkormányzatok számára pedig viszonylag biztos, olcsó munkaerőt jelent a foglalkoztatási programnak ez a formája. 2011 tavaszán úgy tűnt: e téren is új távlatok nyílnak; a vonatkozó jogszabályok ekkor tették lehetővé, hogy az álláskeresőket az önkormányzatok mellett az útkezelőség és vízügyi felügyelet is alkalmazza az árvízvédelmi munkálatok során. Andrea Hajdúchová, a munkaügyi központ szóvivője elmondta: 2011 végéig mintegy tizenötezer személy vett részt a patak- és folyómedrek tisztításában, rendbetételében. „Tekintettel arra, hogy egyes munkák, például a gazirtás éppen a téli hónapokban esedékes, a munkálatok az év végén sem szünetelnek” - közölte. Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője úgy nyilatkozott: az önkormányzatok igyekeznek megragadni a lehetőséget, hogy állami támogatással minimalizálják az árvízveszélyt. Az állam az árvízvédelmi közmunkában résztvevők bérének 95 százalékát téríti. Négyet találtak - nehezen Korompa városa 2011 folyamán kacsolódott be az aktivációs programba; Iveta Rušinová polgármester közlése szerint „az önkormányzat tíz munkanélkülit alkalmazott volna a megelőző árvízvédelmi munkálatok során, ám végül nagy nehezen négy romát sikerült találnunk, akik hajlandók lettek volna dolgozni”. A városvezetés úgy döntött: végére jár az ügynek; az eredmény a szakembereket is megdöbbentette. Modellként egy héttagú, ötgyermekes családot választottak. Ha a családfenntartó nem jelentkezik közmunkára, a család havi 690 eurós bevételhez jut, míg ha közmunkát vállal, 677 euró folyik be a családi kasszába. A különbözet itt 13 euró, ám a reális eltérés igazán a havi kiadásoknál mutatkozik meg. Míg a közmunkát vállaló családapa esetében a létfenntartási költségek levonása után úgymond költőpénzként 318 euró marad egyéb kiadásokra, nem dolgozó családfő esetében ez a summa 457 euróra ugrik. Itt a különbözet már közel 140 euró. Rossz a rendszer A Korzár című regionális napilap szerint az érintettek ezzel tisztában vannak. „Miért vállalnék munkát? - idéz a lap egy négygyermekes korompai családapát. - Ha dolgozni mennék, megszűnne a gyerekek étkezési támogatása és a lakástámogatás is; inkább maradok itthon, azzal lényegesen jobban járok.” Ha az álláskereső elutasítja a közmunkán való részvételt, mindössze 63,07 eurót kockáztat. Ez az elérhető havi bevétel, amelyet a létminimum alapján határoztak meg; viszont ha részt vállal a közmunkából, a szociális támogatások egész sorától esik el. „A minisztérium tisztában van azzal, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő személyek segélyezési rendszere rosszul van felállítva - közölte Slavomíra Sélešová, a szociális tárca szóvivője. - A segélyezett személy nem érdekelt abban, hogy változtasson helyzetén; ezért a tárca továbbra is szorgalmazni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását.” Az árvízvédelmi programba 2011 tavaszán 833 helyi önkormányzat jelentkezett, ezek közül 200 jutott támogatáshoz. Mivel a kritériumok egyike az volt, hogy a település az adott folyó vízgyűjtő területének felső részén fekszik-e, viszonylag kevés dél-szlovákiai települést érintett, (korzár, la) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Gúta. Az év vége, illetve év eleje hagyományosan a támogatás iránti kérvények benyújtásának ideje is az egyes önkormányzatoknál. Komáromban a sportszervezetek esetében a határidő december 15. volt, viszont a kulturális támogatásokra vonatkozó kérvényeket január végéig fogadják - mégpedig ezentúl kizárólag elektronikus formában. Erről Weszelovszky Gábor, a hivatal oktatási és kulturális osztályának vezetője tájékoztatta a bumm.sk hírportált. Az elektronikus űrlapok hamarosan felkerülnek a város honlapjára (www.komamo.sk). A szinte minden területre kiterjedő megszorítások mellett Komáromban a tavalyihoz képest 10 ezer euróval, 250 ezer euróra növekedett a sporttámogatás összege, kulturális támogatás címén pedig 34 ezer euró szerepel a város költségvetésében. Az összeg 10 százalékának elosztásáról mindként esetben a polgármester dönt. Az idei évtől új alapot is létrehoztak a képviselők, az ún. fesztivál alapot, amelyből a legalább a háromnapos belvárosi rendezvényeket támogatják; az alapba 15 ezer euró került, a pályázatok leadási határideje ebben az esetben is január 31. Gútán a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek és vállalkozóknak ugyancsak január végéig kell benyújtaniuk a városi költségvetésből igényelt támogatási kérvényüket. A november 30-án elfogadott általános érvényű rendelet értelmében főleg az öntevékeny művészeti csoportok, a kulturális-, sport- és közhasznú tevékenységekre, a hagyomány- őrzésre vonatkozó tervek részesülhetnek a támogatásból, de a város hazai és külföldi képviseletének céljából is lehet hozzájárulást igényelni. A rossz anyagi helyzet miatt azonban a 2012-es költségvetésben a korábbihoz képest felére, mindössze 4100 euróra csökkent a kultúrára szánt támogatás összege.így a szervezeteknek az eddigieknél aktívabban kell más bevételi források után nézni, szponzorok segítségét keresni. A sportszervezetek esetében nem lett ugyan kisebb a támogatás, maradt a 70,4 ezer euró, de ezentúl nekik is hozzá kell járulniuk a sportlétesítmények rezsiköltségeihez, amit korábban teljes mértékben a város finanszírozott. A formanyomtatványok a hivatalban szerezhetők be vagy a város honlapjáról (www.kolarovo.sk) tudják letölteni az érintettek, (vkm) Tavaly első alkalommal rendezték meg Komáromban a Kútfesz- tet; 2012-ben a fesztiválalapból ilyen és ehhez hasonló belvárosi rendezvényeket kíván támogatni a város (A szerző felvétele) A kézirat egy diósjenői családi ház titkos rejtekhelyén vészelte át a háborút, a szerző autentikus módon tárja elénk a századforduló eseményeit Párkányi napló - a könyv családi összefogás eredménye A Párkányi napló bemutatójára sokan kíváncsiak voltak (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Rendhagyó könyvbemutatót rendezett a párkányi városi múzeum. Végh Károly naplójára nemcsak a közvetlen családtagok, hanem a város lakói is kíváncsiak voltak. Az olvasmányos, szórakoztató történetekkel fűszerezett korhű dokumentum a század- forduló Párkányába repíti vissza az olvasókat. Végh Károly 1883-ban született Párkányban. Tanítói oklevelének megszerzése után 1903-ban Lelédre nevezték ki, 1907-ben Diósjenőre került, ahol kántortanítóként tevékenykedett. 1960-ben itt fejezte be tanítói pályafutását. A Párkányi napló címmel megjelent kötet az ő visszaemlékezéseit, diákhumorral megírt történeteit tartalmazza. A legkorábbi naplójegyzet azokba az időkbe kalauzolja az olvasót, amikor a két partot csak egy fából készült híd kötötte össze. Ezt a hidat időnként felvonták, hogy a gőzhajók átkelhessenek alatta. Végh Károly feljegyzéseiből - aki az esztergomi Szent Benedek-rendi Főgimnázium tanulója volt - kiderül, hogy a párkányi diákoknak ez jó ürügy volt arra, hogy elkéssenek a latinóráról. A párkányi múzeummal Végh József, a szerző unokája vette fel a kapcsolatot. ,A párkányi könyvbemutató idejére sikerült kibogoznunk a történelem által összekuszált családi szálakat. A találkozón ott volt nemcsak a magyarországi, hanem a szlovákiai rokonság is. Nagyon megható pillanatok voltak ezek, hiszen voltak olyan családtagok, akik először ezen a könyvbemutatón találkoztak. Külön öröm számunkra, hogy olyanok is eljöttek, akiknek emlékezetében még elevenen él az egykori Párkány képe” - mondta Juhász Gyula múzeumigazgató. A kötet alapjául szolgáló kézirat a háborút a diósjenői családi ház titkos rejtekhelyén vészelte át. A könyv szerzője autentikus módon tárja elénk a századforduló eseményeit, a Mária Valéria híd 1880-as évekbeli újjáépítését és a város mindennapjait. Előszavából azt is megtudhatjuk, hogy Végh Károly az ötvenes években unokáinak megrendültén mesélte: az esztergomi bazilika dombjáról még látta szülőházának tetejét, de hazalátogatni már nem tudott. „Örülünk minden könyvnek, amely a régmúlt idők Párkányába repíti vissza az olvasót. Bízunk benne, hogy a közeljövőben elkészülhet az az átfogó monográfia is, amire az önkormányzat is rábólintott” - jegyezte meg Juhász.
