Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 21. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. Iskola utca 19 Az alkalmazkodási követelmények mellett a gyermekektől bizonyos értelmi képességet is elvárnak Elég érett már az iskolához? A hatodik életévükhöz kö(lllusztrációsfotó: sxc.hu) zeledő gyermek szüleiben gyakorta felmerül a kérdés: mindenre kíváncsi csemetéjük vajon elég érett-e már az iskolához? Vajon hogyan fogja viselni az óvodához képest megváltozott körülményeket? ELEMZÉS Az iskolaérettség összetett kérdés, a javaslatot tevő szakembernek számos szempontot kell figyelembe vennie. Az iskola rendje mindenkire érvényes szabályokon alapul. Olyan szabályokon, amelyeknek betartását korábban soha senki nem várta el a gyermektől. Az új helyzethez való alkalmazkodás készsége számos összetevőből áll, mindenekelőtt a megváltozott helyzet megértéséből. Az iskolában nem csupán mindennapi tevékenységét és viselkedését határozzák meg, de fordulatot hoznak beállított-, ságaiban is. Feladatainak ellátása során egyfajta kötelességtudat fejlődik ki a gyermekben, tetteit mindinkább saját kitűzött, immáron távolabbi céljai is motiválják. Nő a gyermek önuralma, az óvodás korra jellemző hirtelen ötlettől vezérelt cselekvéseket felváltja a „mindennek megvan a maga ideje” elv vezérelte viselkedés. A gyermek motivációi között egyre hangsúlyosabbá válik a teljesítmény: új dolgokat megtanulni, készségeket elsajátítani, s ezáltal valami újat létrehozni. Talán furcsának tűnik, hogy a kisgyermek az egyik napról a másikra megjelenő elvárásokhoz milyen meglepően gyorsan alkalmazkodik. A rejtély kulcsa a gyermek fejlődési folyamatában keresendő, melyben a 7. év körül fordulat következik be. A változásnak mind testi, mind pszichés jelei ismertek. 5,5-7 éves korban következik be az első nagy alakváltozás, ennek során a test korábbi arányai megváltoznak, a gyerekek sokkal nyúlánkabbá válnak, megjelenik a kisfiús-kislányos alkat. A fordulat pszichés vonatkozásai közül kiemelendő, hogy csökken gondolataik emocionális tartalma, vágyaik azonnali teljesedésének igénye már nem nyom el minden mást, képesek várni (és bizonyos szinten tervezni is), amellett, hogy a környezet elvárásai is egyre erősebben jelennek meg indítékaik alapjaként. Társas kapcsolataikban is fordulópont következik be. A család biztonságot jelentő arcai felől egyre inkább fordulnak a kortársaik felé. Az esetek többségében az iskolai foglalkozásokra való alkalmatlanság nem az értelmi képességek hiányát jelenti, hanem azt, hogy a szigorú szabályokhoz való alkalmazkodásnak még nem jött el az ideje. Természetesen az általános alkalmazkodási követelmények mellett az iskolába kerülő gyermekektől bizonyos értelmi képességet is elvárnak. Bármily szigorúnak is tűnnek az aggódó szülő szemében e követelmények, az ép értelmű gyermekek általában könnyedén teljesítik ezeket, sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek értelmi fejlettségüket tekintve előbb válnak iskolaéretté, mint viselkedésükben. Többségük aránylag kevés zökkenővel beszokik az iskolába, ugyanis az iskolához szükséges képességeket nem kell külön tanítani, azok a fejlődés során maguktól megjelennek. Mindezek ellenére ebben az életkorban még nagyok az egyéni eltérések. Nem ritka az olyan gyerek, aki számára a betűk felismerése már nem kihívás, másokat inkább a számok érdekelnek, de az sem jelent lemaradást, ha a betűkkel, számokkal még nem barátkozott meg. Néhány általános szempont alapján magunk is viszonylag megbízható képet kaphatunk gyermekünk iskolaérettségéről. Fizikai alkalmasság: ♦ a gyermek már elért bizonyos testi fejlettséget (kb. 110 cm-es testmagasság, 18 kg-os testsúly) ♦ túl van az első ún. alak- változáson (eltűnt a kisgyermekekre jellemző pocak, a teste megnyúlt, karcsúbb lett) ♦ megkezdődött a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, s megjelennek a maradandó fogak, általános jó erőnlét, ami a manapság meglehetősen nehéz iskolatáskák cipeléséhez és a huzamosabb egy helyben ülés miatt fontos ♦ egyértelműen felismerhető a gyermek jobb-, illetve balkezessége Pszichés alkalmasság: ♦ a gyermek már váija az iskolát, ami bizonyos fokig a játékaiban is megjelenik ♦ a rábízott feladatokat elvégzi, tevékenységeit nem hagyja félbe + képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival ♦ nehézségek nélkül tud a csoportba beilleszkedni ♦ képes felnőttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására Szükséges képességek: ♦ képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével ♦ könnyedén megtanul rö- videbb versikéket, mondókákat ♦ képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni, nincs beszédhibája ♦ némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik (természetesen nem művészi szintű alkotások létrehozása a cél, hanem a viszonylagosjártasság) ♦ legyen bizonyos szintű mennyiségfogalma (jól használja a kisebb-nagyobb, többkevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10-ig terjedő számok közt), (vital.hu) JEGYZET Bizonyítvány MARKÓ EMIL A szülő természetes igénye, hogy gyermeke az iskolában a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa, és mindez visszatükröződjék az eredményein. Ez az elvárás azonban sok esetben túlzottnak bizonyul. Az osztályzatok a legtöbb családban nagyon befolyásolják az otthoni légkört. Ha rossz a bizonyítvány, akkor „örök harag”, hajó, akkor minden rendben. Ilyen körülmények között aligha szilárdulhat a gyermek önbizalma és akaratereje. A kudarcokat megélő, sikerélmény nélküli gyermekben nem a küzdőképességet erősíti, hanem reménytelenséget, szorongást, magányosságot vált ki. Tudjuk, hogy napjainkban a továbbtanulás, a pályaválasztás az iskolai teljesítmény függvénye, és a szülők ezért tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, de valóban fel kell áldozni a család békéjét és a szülő-gyermek kapcsolatot is? Mielőtt gyermekünk rossz bizonyítványán felháborodnánk, a tanárokban keresnénk a hibát, vagy még ennél is rosszabb, a gyereken állnánk bosszút, nem árt, ha bizonyítványosztáskor mi, szülők előbb önmagunkba nézünk. Vajon mi megtettünk-e mindent gyermekünk érdekében, nem minket terhel-e a felelősség a rossz osztályzatokért, biztosítottuk-e a tanuláshoz a szükséges megfelelő légkört, támogattuk-e gyermekünket, kiálltunk-e mellette? A jó osztályzatoknakjogosan örül a tanuló és a szülő. Örömünkbe azonban sokszor üröm is vegyül, ha tudjuk, hogy azok nem fokozzák, inkább csökkentik a spontán teljesítmény készségét és örömét (a jegyért tanul a diák). Az iskolai teljesítmény nemcsak a szellemi képességektől és a szorgalomtól, hanem a belső félelmektől, gátlásoktól, a sikerekhez való viszony rejtett formáitól is függ. Ha az osztályzatnak nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kelleténél, a tanuló „osztályzatfüggővé” válik, és ez a magatartásforma rögzül benne. A jó osztályzat megszerzésének görcsös akarása vagy a sikertelenségtől való félelem olyan gátlásokat hozhat létre, amelyek akadályozzák a tudás, a képességek kibontakozását. És pénzzel sem bölcs dolog jutalmazni a jó jegyeket! A rossz osztályzat morális értékelése szorongást, önvádat ébreszt a gyermekben, ami súlyos teherként nehezedik rá. Mi, felnőttek sem kapnánk napi munkánkra mindig jó vagy nagyon jó osztályzatot. A gyerekek teljes joggal érzik igazságtalan és túlzott követelésnek, ha csak jó osztályzatokat fogadnak el tőlük szüleik. A gyengébb jegyet inkább serkentésnek kell felfogni: több figyelmet igényel az adott témakör! A Pedagógusfórum januári számából Fókuszban a beiratkozás LAP AJÁNLÓ A Pedagógusszövetség lapjának januári száma ismét tartalmas olvasnivalóval jelentkezik a pedagógusok és szülők számára. Mivel a napokban zajlik az első osztályos tanulók behatása, Hrbácsek-Noszek Magdaléna aktuális írása a szülőkhöz szól az anyanyelvi oktatás fontosságáról. Részben ehhez kapcsolódik a Lapszél rovatban László Béla jegyzete is. A komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpontja a tavalyi évben szobrot avatott. Erről és a többi ünnepségről számol be az iskolaigazgató, Madarász Róbert. A tavalyi, illetve az idei évhez kapcsolódnak a gímesi alapiskolához kötődő ünnepi események, melyekről az iskola pedagógusa, Zilizi Zoltán ad számot. Olvashatunk a szent- péteri alapiskola diákjainak külföldi sikeréről, a búcsi Katona Mihály alapiskolában, illetve a hetényi Tarczy Lajos alapiskolában tartott ünnepségről. A lap zenei blokkjáról hagyományosan Stirber Lajos gondoskodik. Ebben a számban a Komáromi Városi Kamarazenekar koncertjéről olvashatunk. A folyóirat januári számának hangsúlyos a történelmi vonatkozású tartalmi része. Vajda Barnabás a történelemtankönyvek kiadásának helyzetét elemzi, Pelle István a Történelmi évforduló rovatban a 90 évvel ezelőtti eseményekre tekint vissza, Korpás Árpád a történelem szakos kollégák számára tesz közzé egy vonzó felhívást. A Stafétabot rovatban Csicsay Alajos ezúttal Németh Margit pszichológust faggatja. A kisiskolák közül a tornagörgőiek mutatkoznak be. Névadójukról és iskolájuk eredményeiről, sikereiről számol be az Ipoíybalogi Ipolyi Arnold MTNY Alapiskola igazgatója, Molnár Barnabás. Lacza Tihamér a Szellemi kincseink rovatban Ozogány Ernő sokrétű publikációs tevékenységét méltatja. Á Pedagógusfórum megemlékezik a nemrég elhunyt Szénássy Zoltán tanár úrról is. Susla Béla könyvajánlójában Jakab István tavaly megjelent tanulmánykötetére hívja fel a figyelmet, (hábé) A Katedra januári számának tartalmából Vadkacsák a Duna jegén LAPAJÁNLÓ A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának idei első számát Vadkacsák a Duna jegén címmel Kossuth-díjas költőnk, Tőzsér árpád gondolatai nyitják. Az Alma materek rovatban ezúttal a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskoláról és Gimnáziumról olvashatunk, nem utolsósorban a Tudományok Napja című rendezvényük kapcsán. Az említett rendezvényen tartott előadást az ismert meteorológus, — katedra Reisz András is - a vele készült beszélgetés szintén helyet kapott a Katedrában. A Példakép rovatban Juhász Árpád geológus vall életéről, pályájáról - a neves szakember 100 országban járt, 45 úti filmjét vetítették a magyarországi televíziók, és 17 könyvet írt. Sorsközösségek szolgálatában a címe annak a beszélgetésnek, amelyben - a Stafétabot rovat keretében - Csicsay Alajos faggatja Varga László népművelőt, történelemtanárt. Bemutatkozik a TUDOK konferencián sikeresen szerepelt Takács Árpád és felkészítő tanára, Czuczor Lea. Mikus Ilona abban ad tanácsot, hogyan kerülhetik el a szülők és kisdiák csemetéik, hogy „tortúra” legyen a reggeli készülődés. Stirber Lajos nyugalmazott pedagógus az Erkel Ferenc, Egressy Béni és Liszt Ferenc emlékének szentelt zenei-irodalmi emlékestről ad hangulatjelentést. Bemutatkozik a Selye János Egyetem karrier-tanácsadó központja is. Természetesen nem hiányoznak a lapból a Katedra-versenyek feladatai sem. (me) írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen várjuk diákok, tanárok beszámolóit iskolájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diákokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy a redakcia@ujszo.com e-mail-címre küldhetnek el. Kérjük, hogy a fotókat jpg formátumban, külön csatolják a küldeményhez, ne a Word dokumentumrészeként.
