Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 21. szám, csütörtök
4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. www.ujszo.com A KDH megelőzte az SDKÚ-t, a Híd 6,4 százalékon áll, az MKP a bejutási küszöb alatt tanyázik, a 99% kis híján bekerülne a parlamentbe Focus: egyedül kormányozhatna a Smer Mennyit hozhat egy masszív kampány? (SITA-felvétel) ÍGY nézné ki a parlament iSmer 81 mandátum KDH 18 mandátum ISDKU 16 mandátum »Forrás: Focus ügynökség, grafika: SME Híd i 13 mandátum I Egyszerű Emberek 10 mandátum Pozsony. Kényelmes többsége lehet a parlamentben a Smernek - derül ki a Focus ügynökség aktuális közvélemény-kutatásából. Ha Fico bármely párttal koalíciót kötne, alkotmányos többségre is szert tehetne. A Híd továbbra is sokat profitál a „lebo Béla” effektusból. MÓZES SZABOLCS 81 képviselője lenne a Smernek, ha január közepén rendezték volna a parlamenti választásokat - a parlamenti többség 76, az alkotmányos többség 90 mandátum. A Focus felmérése szerint így koalíciós társra sem lenne szükségük Ficóéknak. Míg hetekkel ezelőtt Robert Fico Smer-vezér úgy nyilatkozott, veszélyes, ha egy kormánykoalíció alkotmányos többséggel búmért így hiányzik az egyeztetési kényszer az ellenzékkel, ezért pártja nem fog erre törekedni -, tegnap Róbert Kaliňák már másként vélekedett. A Smer alelnö- ke a felmérés eredményeire reagálva azt nyilatkozta, a gazdasági válság miatt jó is lenne az alkotmányos többség. Martin Slosiarik, a Focus vezetője szerint az eredményekre egyértelműen rányomta bélyegét a Gorilla-akta nyilvánosságra hozatala által kiváltott botrány. A legtöbbet az új pártok profitáltak az ügyből, leginkább pedig az SDKÚ-t viselte meg. Gorillás eredmények Dzurindáék egy százalékponttal lemaradtak a KDH mögött, amely ezzel a jobboldal új vezető pártja lett. „A KDH nem szerzett új választókat és nem is nagyon fog, csak abból profitál, hogy az SDKÚ meggyengült” - mondta lapunknak Slosiarik. Szerinte a márciusi választásoknál nem fog működni az „SDKÚ-effektus”. Eddig Dzurindáék mindig több vok- sot szereztek, mint amit a felmérések előzetesen jósoltak nekik. „Eddig főként abból profitáltak, hogy választóik az utolsó napokban úgy döntöttek, elmennek szavazni, s inkább a kisebbik rosszat választják. Már 2010-ben is csak 1-2 százalékpontos volt a különbség, most ez nem fog működni” -véli az elemző. Decemberhez képest a Smer népszerűsége is csökkent. Slosiarik szerint nem zárható ki, hogy a Gorilla-ügy miatt, ám úgy véli, márciusig nem esik lényegesen 40 százalékaié. Jönnek az újak Elsősorban a Gorillának köszönhetően nőtt az új pártok támogatottsága. Az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek (hivatalosan Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) bejutna a parlamentbe, a 99% nevű balos mozgalom pedig csak négy tized százalékponttal maradt el a parlamenti küszöbtől. „Sok fog azon múlni, mennyire lesznek kitartók és elszántak a protestszavazók” - véli Slosiarik, aki szerint a két formáció közül egyértelműen Matovičéknak, van nagyobb esélyük a bejutásra. Slosiarik szerint az eredmények alapján úgy tűnik, hogy öt párt - a Smer, az SDKÚ, a KDH, az SaS és a Híd - már biztosra mehet. „Valami újabb, nagy botránynak kellene bekövetkeznie, hogy megingassa valamelyikük pozícióját” - tette hozzá. A felmérés szerint az SNS éppen hogy kimaradna a törvényhozásból, a szociológus szerint Slotáékon esetleg az alacsonyabb részvétel segíthetne. „Lebo Béla” A két magyar párt versenyéből továbbra is a Híd jön ki győztesen. Bugárék támogatottsága enyhén csökkent, ám a Focus mérése szerint az MKP továbbra is az 5 százalékos küszöb alatt van. Slosiarik szkeptikus az MKP esélyeivel kapcsolatban. „A párt támogatottsága nem mozog, 3 és 4 százalék között van hónapok óta” - mutatott rá. A Focus a felmérésben azt is megkérdezi a választóktól, miért voksolnának az adott pártra. Az MKP és a Híd esetében a kisebbségi téma, a magyar érdekek védelme dominál. A Focus felmérései szerint a Hídnál ehhez jön még egy másik fontos ok: a „lebo Béla” effektus. „Az MKP-nál hiányzik egy olyan személy, aki vezetőként nagyobb támogatottságot biztosítana a pártnak. Bugár a Híd DNS-e, nélküle a párt támogatottsága érezhetően alacsonyabb lenne”-véli az elemző. A Híd-szavazók számára a második párt, amelyre voksolnának, az MKP. „Ám mindaddig, amíg nincs oka nem a Hidat választani, addig a Hídra fog voksolni” - mondta a szociológus. A pártok népszerűsége Párt °/o mandátum Smer 41,8 81 KDH 9,3 18 SDKÚ 8,3 16 Híd 6,4 13 SaS 6,4 12 Egyszerű Emberek 5,2 10 SNS 4,899% 4,6MKP 3,4Mojsejová pártja 1,6HZDS 1,4Forrás: Focus ügynökség VÁLASZOL Martin Slosiarik a Focus ügynökség vezetője A felmérésben látható elmozdulások nagyrészt a Gorilla-ügynek köszönhetőek? Igen. Más, nagyobb jellegű ügy nem volt az elmúlt hetekben. Mindenki a Gorilla-aktákról beszélt, a választók nagy részéhez eljutott a téma, alapvetően ez befolyásolta a 'preferenciák mozgását. Egyszeri jelenségről van szó, vagy a következő hetekben is hatással lehet a botránya pártok népszerűségére? Továbbra is hatással lehet a pártpreferenciákra, mindez attól függ, mi derül még ki az üggyel kapcsolatban. Hatással lehet a választások egészére, a részvételre - mégha ez a mostani adatokból nem is olvasható ki. Főként a jobboldali választókat bizonytalaníthatja el? Igen, de nem kizárólag őket. A Smemek nagyon stabil választói bázisa van, ám december óta csökkent a népszerűsége. Persze egy 40 százalékos pártnál nem látható annyira a 2-3 százalékos mozgás, mint egy 10 százalékos pártnál. Nem zárható ki, hogy ez a csökkenés a Gorillának köszönhető, hiszen a Smer is érintett az ügy által, és eddig nem adott megnyugtató magyarázatot erre. Tény ugyanakkor, hogy a kiábrándultság főként a jobboldali választóknál érzékelhető, ami főként azzal magyarázható, hogy 2010-ben a jobboldal egyik kulcstémája pont a korrupció elleniharcvolt. A felmérés legnagyobb meglepetése a 99% eredménye. A Gorilla-ügy által kiváltott helyzetben elég a masszív populista kampány, és egy teljesen új párt két hónap alatt 5 százalék közelébe kerülhet? Igen. A kampány magában nem segítene, ehhez mindenképpen kell egy olyan botrány, amit meg lehet lovagolni - mint mosta Gorilla-ügy. A 99%szlogenjei demagógak, ígéreteik sok esetben tarthatatlanok, ám sokan kiábrándultak a politikából, s őket ezzel is meg lehet szólítani. A 99% szimpatizánsai két irányból jönnek. Egyrészt itt vannak az SDKÚ, az SaS korábbi választói, akik a korrupt politikusokat akarják leváltani. A szimpatizánsok másik része a baloldalról jön, olyanok, akik a populista, szociális jellegű jelszavakra reagálnak. A kérdés az lesz, hogy mennyire tartanak ki a támogatóik. Az új pártok legnagyobb problémája az szokott lenni, hogy szimpatizánsaik egy része a választások napján otthon marad, s így nem hozzák a felmérésekben kimutatott eredményt. (MSz) Nem kellenek a nagy állami beruházások Mást akar Fico, mint a Smer-szavazók Magyarország egy év alatt 17 helyet csúszott vissza, de nagyot lépett hátra az USA is Sajtószabadság: Malival állunk egy szinten ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mást akar a Smer szimpatizánsainak nagy része a gazdaságpolitikában, mint amit Ficóék terveznek. Az MVK ügynökség friss felmérése szerint a Smer választóinak nagy része úgy véli, a vállalkozói környezetet kellene javítani - alacsonyabb elvonásokkal, rugalmasabb munkatörvénykönyvvel -, nem pedig nagy állami beruházásokra költeni. Ficóék ennek épp az ellenkezőjét hirdetik: szerintük a masszív beruházásokkal - pl. sztráda- építéssel - kellene beindítani a gazdaságot és csökkenteni a munkanélküliséget. A Smer szimpatizánsai egyébként nem lógnak ki a sorból, a felmérés során a megkérdezettek leggyakrabban (az esetek 44%-ában) azt felelték, hogy a vállalkozói környezet javítása segíthet a leginkább a munkanélküliség elleni küzdelemben. Az egyes pártok szimpatizánsai közül a jobboldali pártoknál volt a legnagyobb azok aránya, akik a nagy beruházásokkal szemben a vállalkozói környezet javítására helyeznék a hangsúlyt. (MSz, TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Szlovákiában a sajtószabadság állapota tavaly az afrikai Malival és a Kelet-karibi Államok Szervezetével volt egy szinten. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet nemrég tette közzé legfrissebb felmérésének eredményeit, melynek alapján az említett három ország, ill. szövetség közösen osztozik a 26-28. helyen. Szlovákia 2009- ben még a 44. volt az RSF listáján. Magyarországon az utóbbi egy évben jelentősen csökkent a sajtószabadság, derül ki a felmérésből. Míg Budapest korábban a 2009-es 25. helyről a 23. helyre lépett elő, idén a 40. pozícióba csúszott vissza. A visegrádi országok közül hagyományosan a csehek vezetnek, a jelenlegi eredmények szerint nyugati szomszédunk világviszonylatban a 14., ami a sajtó- szabadság minőségét illeti. Lengyelország a 24. helyen áll. A világon a „legjobb dolguk” az észak-európai államok új- ságúóinak van, a Riporterek Határok Nélkül szerint Finnországban, Norvégiában, Észtországban és Hollandiában tartják leginkább tiszteletben a sajtószabadságot. A legrosszabb a helyzet a kelet-afrikai Eritreában, ÉszakKoreában és Türkmenisztánban-állítja a RSF. Nagyot javított Tunézia: 30 hellyel került előbbre, bár így is csak 134. a ranglistán. Kína a 174. Lényegesen romlott a sajtószabadság állapota az USÄ- ban: a 20. helyről a 47. helyre estek vissza. Az RSF szerint ennek főleg az az oka, hogy a rendőrség megpróbálta manipulálni a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalomról megjelenő híreket. Németország őrzi pozícióját: a korábbi 17. most a 16. helyen osztozik Ciprussal és Jamaikával. Németországban elsősorban a hivatalok adataihoz való hozzáférés és a lapok informátorainak védelme jelent problémát. A lista 179 országról számol be, a tavalyi adatok szerint az első húszba sikerült két afrikai országnak is bekerülnie: a Zöld- foki-szigetek a 9., Namíbia pedig a 20. helyre került. A szervezet szerint tavaly jelentősen nőtt azoknak az országoknak a száma is, ahol az újságírókat különféle atrocitások érték. Az arab tavasz következtében több érintett államban is bloggerek és újságírók kerültek a hivatalok feketelistáira, bár Tunézia az élő példa rá, hogy a felszabadító mozgalmak néhány esetben javítottak a sajtószabadság állapotán. (TASR, vps)
