Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-26 / 21. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. www.ujszo.com Már a parlamenten kívüli PaS is meglovagolta a Gorillát - listájukon indul Ján Rejda volt főrendőr, aki állítja: nála megvan az ügyirat Mitrík után jöhetne Magala is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sem tud­ni, hogy Karol Mitrík hivatali elődjét, az SIS volt vezetőjét, Jo­zef Magalát is kihallgathatja-e a rendőrség a Gorilla-ügyben. Őt, valamint az ügyben érintett ügynököket ugyanis Mitríknek kell felmentenie a titoktartási kötelezettség alól. Azt nem sike­rült megtudnunk, hogy ez meg- történt-e. „A vizsgálat még nem ért véget, az SIS nem kommen­tálja az eljárással összefüggő kérdéseket” - reagált a titkos- szolgálat szóvivője, Alexander Kurtanský. Hasonló helyzet 2003-ban is előállt. Akkor a Sme napilap új­ságíróinak lehallgatása miatt akarta a rendőrség kihallgatni a SIS egykori főnökét, Vladimír Mitrót, és az akkori titkosszolgá­lati igazgatót, Ladislav Pittnert. Rudolf Schuster volt államfő - Gašparovičhoz hasonlóan - csak Pittner kihallgatását engedé­lyezte, Mitróét nem. A helyzetet aztán a Nemzetbiztonsági Hiva­tal oldotta meg, amely közölte, hogy az SIS volt igazgatóival kapcsolatban az aktuális igazga­tónak van kompetenciája. Pitt­ner ezután felmentette a titok­tartás alól Mitrót. A Gorilla kapcsán folytatott vizsgálatba új fényt hozhat Ján Rejda volt főrendőr, aki azt állít­ja, rendelkezésére állnak azok a titkosszolgálati akták, amelye­ket a hatóságok szerint 2008- ban megsemmisített a korrup­cióellenes hivatal akkori vezető­je, Tibor Gašpar. A Gorilla szerint Rejda rend­szeresen találkozott az SIS által lehallgatott lakásban a Penta képviselőivel. A volt rendőr egyébként a Jog és Igazság (PaS) párt listáján indul a kö­zelgő választásokon. „Az ada­tok különböző hordozókon vannak nála, és ő az egyedüli, aki hajlandó bemutatni azokat. Csak annyi kell, hogy Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter feloldja ót a titoktartási kötele­zettség alól, és Szlovákia meg­tudja, mi folyik itt” - mondta Peter Puškár, a PaS elnöke. A pártvezető szerint Rejda még a botrány kirobbanása előtt tájékoztatta, hogy számos le­hallgatási és megfigyelési ügyről rendelkezik információkkal, ám ezeket szerinte Vladimír Palkó korábbi belügyminiszter (akkor KDH, most KDS, az Egyszerű Emberek és Független Szemé­lyiségek listáján) szőnyeg alá söpörte, (dem, TASR)--v f m mm 1/l .1 .ä. ... 1 1 "''VT «Bánfái wkm 1 i S* 1 A Jgp Karol Mitrík, az SIS vezetője. Beszélhet. (TASR-felvétel) Szlovákia támogatja a fokozott pénzügyi szigort Miklós kivédi a trükköket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia aktívan kivette a részét az uniós fiskális paktumról szóló kormányközi szerződés kidolgozásából, sőt további szigorításokat is java­solt - közölte tegnap Ivan Mikloš pénzügyminiszter, aki a hét eleji, Brüsszelben folytatott pénzügyminiszteri találkozók eredményeit ismertette. A pénzügyi fegyelmet foko­zó, az államháztartási hiány visszaszorítását szolgáló intéz­kedéscsomagba szlovák kez­deményezésre belevették, hogy a hiányt ne lehessen mérsékelni a magánnyugdíjpénztárak pén­zének államosításával. Mikloš ezzel a magyar gyakorlatra cél­zott, az Orbán-kormány tavaly ugyanis csak a nyugdíjpénztári vagyon eltulajdonítása árán tudta a megengedett szint alá szorítani a deficitet. A másik fontos kitétel, hogy az ún. PPP- programok, vagyis az állami és magánerős finanszírozású be­ruházások költségterheivel se lehessen trükközni. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ennek terheit csak akkor vették figyelembe, amikor az ál­lam törleszteni kezdett a ma­gánberuházók irányába, most viszont már az első évtől figye­lembe kell venni a nálunk főleg az autópályák építésénél al­kalmazott PPP-konstrukció költsévonzatát. A pénzügymi­niszter nem is leplezte, hogy e lépéssel a Fico-kormány koráb­bi gyakorlatának szeretne gátat szabni. Az eurózóna pénzügymi­niszterei a hét elején megálla­podtak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerző­désének módosított szövegé­ről, valamint előkészítették a fiskális paktumról szóló kor­mányközi szerződés előzetes anyagát a január 30-ai csúcsta­lálkozó vitájára. A várhatóan júliustól életbe lépő mecha­nizmus elvben akár 500 müli- árd eurós támogatás nyújtásá­ra is képes (Szlovákia idén 132 millió eurót fizet be a közös alapba), azonban forrásaiból csak az az ország meríthet, amelyik ratifikálja a fokozott pénzügyi fegyelemre vonatko­zóan készülő paktumot is. (akt., SITA, só) RÖVIDEN Az álgorilla áldozata Pozsony. A magyar álgorilla áldozata lett az irat egyik to- vábbküldője. Tegnap azt írtuk, hogy az interneten fellelhető, főként e-maileken keresztül terjedő akta alján az Anikó Ré­gióvá név szerepel. Tegnap az érintett jelentkezett szerkesz­tőségünkben, határozottan cáfolva, hogy köze lenne az iro­mányhoz. Az hatot bizonyíthatóan, többedmagával egy is­merősétől kapta két hete, majd továbbküldte. Az álaktát ké­sőbb az interneten elhelyező ismeretlen személy pedig oda­írta az irat végére a postázó személy nevét. (MSz) Matovičék is megmutatták Pozsony. Bemutatta választási programját az Igor Matovič nevével fémjelzett Egyszerű Emberek - Független Személyiségek párt. A programról azonban konkrétumokat nem árultak el, a párt honlapját ajánlották az érdeklődők fi­gyelmébe. Matovič szerint programjuk lehetővé teszi egy esetleges jobboldali koalíció kialakítását. A listán induló OKS-elnök, Peter Zajac szerint „a józan ész programját” dol­gozták ki, Vladimír Palkó KDS-elnök szerint ez kivezeti Szlo­vákiát a gazdasági és morális válságból. (SITA) A hónapok óta halogatott képviselői javaslatok mind felkerültek az utolsó ülés napirendjére Parlament: még bármi jöhet Pozsony. A képviselők ma­guk dönthetik el, megvi­tatják-e a jövő kedden kezdődő parlamenti ülé­sen a kollektív kisebbségi jogok tagadását és az ál­lampolgársági törvény módosítását. Téma lesz a a képviselői mentelmi jog szűkítése is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hetvenhat pontos napirend Várja a képviselőket jövő ked­den. Pavol Hrušovský (KDH) házelnök ugyanis ígéretéhez híven a kormányjavaslatok mellett az összes, hónapok óta halogatott képviselői javaslatot felvette az ülés napirendjére. Nagy részüket még első olva­satban sem vitatták meg, így ezekről már aligha születik döntés. Esélytelen az állampolgárság Ilyen például az állampolgár- sági ellentörvényként ismert jogszabály módosítását célzó javaslat, amelyet Jozef Mikuš (SDKÚ), Jozef Kollár (SaS) és Pavol Hrušovský frakcióveze­tők terjesztettek be még tavaly októberben. Ha életbe lépne, bizonyos esetekben engedé­lyezné a kettős állampolgársá­got, a honosított magyarok nagy többsége viszont továbbra is elvesztené szlovák állampol­gárságát. A Híd már ősszel je­lezte, nem támogatja ezt a vál­tozatot, viszont mivel a tavalyi év folyamán a Smer is kezde­ményezett hasonló enyhítést, fennállt a veszélye, hogy át­megy a módosítás. Mivel az első olvasatban el­fogadott törvények nem kerül­hetnek át a következő választási időszakra, jó esély van rá, hogy a jövő kedden induló ülés napi­rendjéről lekerülnek. A Híd két törvényről hajlandó tárgyalni, az egyik a képviselői mentelmi jog szűkítése, a másik pedig a magánföldtulajdon állami kisa­játításáról szóló módosítás. „Ez utóbbi azért sürgős, hogy foly­tatni tudják az autópályák építését” - hangsúlyozta lapunk kérdésére Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. A kollektív kisebbségi jogok tagadásának ügye ennél előre­haladottabb állapotban van, első olvasatban ugyanis már el­fogadták. Marek Maďarič és Róbert Madej smeres képvise­lők az új magyar alkotmányra adandó válaszként azt javasol­ják, hogy a szlovák alkotmány mondja ki: az ország csak egyéni jogokat ismer el, kollek­tív kisebbségi jogokat nem. Az új magyar alkotmány ugyanis közösségként tekint a határon túli magyar kisebbségekre. Unjuk a mentelmi jogot A Smer szerint csak a máso­dik olvasatban levő kormányja­vaslatokkal és az időközben esedékessé váló nemzetközi szerződésekkel kellene foglal­kozni. Nem vitatnák meg a mentelmi jog szűkítését sem, amelyet a kormánypártok szor­galmaznak. A mentelmi jog szűkítésére aligha kerül majd sor, véli Miroslav Kusý. „Ezzel már sokszor megpróbálkoztak, sosem sikerült. Az embereknek már elegük van ebből a témából” - állítja a politológus. A képviselők kedden, az ülés megnyitása után szavaznak majd arról, mely programpon­tok maradnak napirenden. A je­lenlegi összetételében utolsó alkalommal ül össze a szlovák parlament. Hogy ez után kik ülnek a képviselői padorokban, az előrehozott választásokon dől majd el. (TASR, vps) A béremelésről hamarosan döntenie kell a parlamentnek, kérdés, lesz-e rá keret Egyre kevesebb a nővér az egészségügyben SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Néhány éven belül összeomolhat a hazai betegel­látás, ha az állam nem foglal­kozik az egészségügyi nővérek és szülészasszisztensek prob­lémáival. Ezt állítja az Egész­ségügyi Nővérek és Szülész­asszisztensek Kamarája, amely szerint ez a szakma egyre ke­vésbé vonzó a fiatalok körében, évről évre csökken az érdeklő­dés a tanulmányok iránt, tehát nincs megfelelő utánpótlás. Mária Lévyová, a kamara el­nöke szerint az érdeklődés hiá­nya elsősorban az alacsony fi­zetéssel magyarázható, de sze­repet játszik benne a túlterhelt­ség, ahogy a rossz munkakö­rülmények és a magas köve­telmények is. Lévyová szerint a helyzet a következő években tovább romlik, ugyanis sokkal többen készülnek nyugdíjba, mint ahány fiatal a pályára lép. A kamara ezért azt javasolja, hogy több hallgatót vegyenek fel nappali tagozatos felsőfokú nővér- és szülészasszisztens- képzésre. A bérek kérdése a közeli he­tekben feltehetően rendeződik. A parlamentnek ugyanis a jövő héten kezdődő parlamenti ülé­sen kellene döntenie a kor­mány által már jóváhagyott törvénymódosításról, melynek értelmében a nővérek bére át­lagosan csaknem 24 százalék­kal nő, a minimális bér 640 eu­ró lesz, de gyakorlattól és munkakörtől függően akár az 1000 eurót is megközelítheti. Kérdés, hogy ezeket a számo­kat a parlament jóváhagyja-e, néhány hete ugyanis az örvös- kamara tiltakozott ellene, az­zal érvelve, hogy a nővérek bé­re így csaknem azonos lenne az orvosokéval. Ráadásul még 1 Többen állnak nyugdíj előtt, mint ahány fiatal a pályára lép (Ján Krošlók felvétele) mindig nem tisztázott, hogy lesz-e keret erre a béremelésre. Lévyová szerint viszont ígére­tet kaptak a politikai pártoktól, hogy jóváhagyják a javaslatot ­ezért is áll el a nővérkamara at­tól a tervétől, hogy egy napra sztrájkolni fog, majd az orvo­sok tavalyi felmondási akcióját követi, ha nem teljesítik bérkö­veteléseiket. Az orvosoknak sikerült ki­harcolniuk a magasabb fize­tést, valószínűleg a nővérek is elérik céljukat, így tegnap már az ágazat több alkalmazottjá­nak - laboránsok, röntgen- asszisztensek, gyógyterapeu- ták, adminisztratív dolgozók - érdekképviselete is megszólalt, béremelést követelve. Ivan Uh- liarik egészségügyi miniszter szerint ehhez törvénymódosí­tás szükséges, amely tavaszra készülhet el. A szakszervezet úgy véli, nem szükséges sem­miféle törvény módosítása, a béreket emelni lehetne például a kórházak adósságmentesíté­sére szánt pénz megmaradt ré­széből.

Next

/
Thumbnails
Contents