Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 21. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. www.ujszo.com Már a parlamenten kívüli PaS is meglovagolta a Gorillát - listájukon indul Ján Rejda volt főrendőr, aki állítja: nála megvan az ügyirat Mitrík után jöhetne Magala is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sem tudni, hogy Karol Mitrík hivatali elődjét, az SIS volt vezetőjét, Jozef Magalát is kihallgathatja-e a rendőrség a Gorilla-ügyben. Őt, valamint az ügyben érintett ügynököket ugyanis Mitríknek kell felmentenie a titoktartási kötelezettség alól. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy ez meg- történt-e. „A vizsgálat még nem ért véget, az SIS nem kommentálja az eljárással összefüggő kérdéseket” - reagált a titkos- szolgálat szóvivője, Alexander Kurtanský. Hasonló helyzet 2003-ban is előállt. Akkor a Sme napilap újságíróinak lehallgatása miatt akarta a rendőrség kihallgatni a SIS egykori főnökét, Vladimír Mitrót, és az akkori titkosszolgálati igazgatót, Ladislav Pittnert. Rudolf Schuster volt államfő - Gašparovičhoz hasonlóan - csak Pittner kihallgatását engedélyezte, Mitróét nem. A helyzetet aztán a Nemzetbiztonsági Hivatal oldotta meg, amely közölte, hogy az SIS volt igazgatóival kapcsolatban az aktuális igazgatónak van kompetenciája. Pittner ezután felmentette a titoktartás alól Mitrót. A Gorilla kapcsán folytatott vizsgálatba új fényt hozhat Ján Rejda volt főrendőr, aki azt állítja, rendelkezésére állnak azok a titkosszolgálati akták, amelyeket a hatóságok szerint 2008- ban megsemmisített a korrupcióellenes hivatal akkori vezetője, Tibor Gašpar. A Gorilla szerint Rejda rendszeresen találkozott az SIS által lehallgatott lakásban a Penta képviselőivel. A volt rendőr egyébként a Jog és Igazság (PaS) párt listáján indul a közelgő választásokon. „Az adatok különböző hordozókon vannak nála, és ő az egyedüli, aki hajlandó bemutatni azokat. Csak annyi kell, hogy Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter feloldja ót a titoktartási kötelezettség alól, és Szlovákia megtudja, mi folyik itt” - mondta Peter Puškár, a PaS elnöke. A pártvezető szerint Rejda még a botrány kirobbanása előtt tájékoztatta, hogy számos lehallgatási és megfigyelési ügyről rendelkezik információkkal, ám ezeket szerinte Vladimír Palkó korábbi belügyminiszter (akkor KDH, most KDS, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek listáján) szőnyeg alá söpörte, (dem, TASR)--v f m mm 1/l .1 .ä. ... 1 1 "''VT «Bánfái wkm 1 i S* 1 A Jgp Karol Mitrík, az SIS vezetője. Beszélhet. (TASR-felvétel) Szlovákia támogatja a fokozott pénzügyi szigort Miklós kivédi a trükköket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia aktívan kivette a részét az uniós fiskális paktumról szóló kormányközi szerződés kidolgozásából, sőt további szigorításokat is javasolt - közölte tegnap Ivan Mikloš pénzügyminiszter, aki a hét eleji, Brüsszelben folytatott pénzügyminiszteri találkozók eredményeit ismertette. A pénzügyi fegyelmet fokozó, az államháztartási hiány visszaszorítását szolgáló intézkedéscsomagba szlovák kezdeményezésre belevették, hogy a hiányt ne lehessen mérsékelni a magánnyugdíjpénztárak pénzének államosításával. Mikloš ezzel a magyar gyakorlatra célzott, az Orbán-kormány tavaly ugyanis csak a nyugdíjpénztári vagyon eltulajdonítása árán tudta a megengedett szint alá szorítani a deficitet. A másik fontos kitétel, hogy az ún. PPP- programok, vagyis az állami és magánerős finanszírozású beruházások költségterheivel se lehessen trükközni. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ennek terheit csak akkor vették figyelembe, amikor az állam törleszteni kezdett a magánberuházók irányába, most viszont már az első évtől figyelembe kell venni a nálunk főleg az autópályák építésénél alkalmazott PPP-konstrukció költsévonzatát. A pénzügyminiszter nem is leplezte, hogy e lépéssel a Fico-kormány korábbi gyakorlatának szeretne gátat szabni. Az eurózóna pénzügyminiszterei a hét elején megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerződésének módosított szövegéről, valamint előkészítették a fiskális paktumról szóló kormányközi szerződés előzetes anyagát a január 30-ai csúcstalálkozó vitájára. A várhatóan júliustól életbe lépő mechanizmus elvben akár 500 müli- árd eurós támogatás nyújtására is képes (Szlovákia idén 132 millió eurót fizet be a közös alapba), azonban forrásaiból csak az az ország meríthet, amelyik ratifikálja a fokozott pénzügyi fegyelemre vonatkozóan készülő paktumot is. (akt., SITA, só) RÖVIDEN Az álgorilla áldozata Pozsony. A magyar álgorilla áldozata lett az irat egyik to- vábbküldője. Tegnap azt írtuk, hogy az interneten fellelhető, főként e-maileken keresztül terjedő akta alján az Anikó Régióvá név szerepel. Tegnap az érintett jelentkezett szerkesztőségünkben, határozottan cáfolva, hogy köze lenne az irományhoz. Az hatot bizonyíthatóan, többedmagával egy ismerősétől kapta két hete, majd továbbküldte. Az álaktát később az interneten elhelyező ismeretlen személy pedig odaírta az irat végére a postázó személy nevét. (MSz) Matovičék is megmutatták Pozsony. Bemutatta választási programját az Igor Matovič nevével fémjelzett Egyszerű Emberek - Független Személyiségek párt. A programról azonban konkrétumokat nem árultak el, a párt honlapját ajánlották az érdeklődők figyelmébe. Matovič szerint programjuk lehetővé teszi egy esetleges jobboldali koalíció kialakítását. A listán induló OKS-elnök, Peter Zajac szerint „a józan ész programját” dolgozták ki, Vladimír Palkó KDS-elnök szerint ez kivezeti Szlovákiát a gazdasági és morális válságból. (SITA) A hónapok óta halogatott képviselői javaslatok mind felkerültek az utolsó ülés napirendjére Parlament: még bármi jöhet Pozsony. A képviselők maguk dönthetik el, megvitatják-e a jövő kedden kezdődő parlamenti ülésen a kollektív kisebbségi jogok tagadását és az állampolgársági törvény módosítását. Téma lesz a a képviselői mentelmi jog szűkítése is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hetvenhat pontos napirend Várja a képviselőket jövő kedden. Pavol Hrušovský (KDH) házelnök ugyanis ígéretéhez híven a kormányjavaslatok mellett az összes, hónapok óta halogatott képviselői javaslatot felvette az ülés napirendjére. Nagy részüket még első olvasatban sem vitatták meg, így ezekről már aligha születik döntés. Esélytelen az állampolgárság Ilyen például az állampolgár- sági ellentörvényként ismert jogszabály módosítását célzó javaslat, amelyet Jozef Mikuš (SDKÚ), Jozef Kollár (SaS) és Pavol Hrušovský frakcióvezetők terjesztettek be még tavaly októberben. Ha életbe lépne, bizonyos esetekben engedélyezné a kettős állampolgárságot, a honosított magyarok nagy többsége viszont továbbra is elvesztené szlovák állampolgárságát. A Híd már ősszel jelezte, nem támogatja ezt a változatot, viszont mivel a tavalyi év folyamán a Smer is kezdeményezett hasonló enyhítést, fennállt a veszélye, hogy átmegy a módosítás. Mivel az első olvasatban elfogadott törvények nem kerülhetnek át a következő választási időszakra, jó esély van rá, hogy a jövő kedden induló ülés napirendjéről lekerülnek. A Híd két törvényről hajlandó tárgyalni, az egyik a képviselői mentelmi jog szűkítése, a másik pedig a magánföldtulajdon állami kisajátításáról szóló módosítás. „Ez utóbbi azért sürgős, hogy folytatni tudják az autópályák építését” - hangsúlyozta lapunk kérdésére Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. A kollektív kisebbségi jogok tagadásának ügye ennél előrehaladottabb állapotban van, első olvasatban ugyanis már elfogadták. Marek Maďarič és Róbert Madej smeres képviselők az új magyar alkotmányra adandó válaszként azt javasolják, hogy a szlovák alkotmány mondja ki: az ország csak egyéni jogokat ismer el, kollektív kisebbségi jogokat nem. Az új magyar alkotmány ugyanis közösségként tekint a határon túli magyar kisebbségekre. Unjuk a mentelmi jogot A Smer szerint csak a második olvasatban levő kormányjavaslatokkal és az időközben esedékessé váló nemzetközi szerződésekkel kellene foglalkozni. Nem vitatnák meg a mentelmi jog szűkítését sem, amelyet a kormánypártok szorgalmaznak. A mentelmi jog szűkítésére aligha kerül majd sor, véli Miroslav Kusý. „Ezzel már sokszor megpróbálkoztak, sosem sikerült. Az embereknek már elegük van ebből a témából” - állítja a politológus. A képviselők kedden, az ülés megnyitása után szavaznak majd arról, mely programpontok maradnak napirenden. A jelenlegi összetételében utolsó alkalommal ül össze a szlovák parlament. Hogy ez után kik ülnek a képviselői padorokban, az előrehozott választásokon dől majd el. (TASR, vps) A béremelésről hamarosan döntenie kell a parlamentnek, kérdés, lesz-e rá keret Egyre kevesebb a nővér az egészségügyben SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Néhány éven belül összeomolhat a hazai betegellátás, ha az állam nem foglalkozik az egészségügyi nővérek és szülészasszisztensek problémáival. Ezt állítja az Egészségügyi Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája, amely szerint ez a szakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében, évről évre csökken az érdeklődés a tanulmányok iránt, tehát nincs megfelelő utánpótlás. Mária Lévyová, a kamara elnöke szerint az érdeklődés hiánya elsősorban az alacsony fizetéssel magyarázható, de szerepet játszik benne a túlterheltség, ahogy a rossz munkakörülmények és a magas követelmények is. Lévyová szerint a helyzet a következő években tovább romlik, ugyanis sokkal többen készülnek nyugdíjba, mint ahány fiatal a pályára lép. A kamara ezért azt javasolja, hogy több hallgatót vegyenek fel nappali tagozatos felsőfokú nővér- és szülészasszisztens- képzésre. A bérek kérdése a közeli hetekben feltehetően rendeződik. A parlamentnek ugyanis a jövő héten kezdődő parlamenti ülésen kellene döntenie a kormány által már jóváhagyott törvénymódosításról, melynek értelmében a nővérek bére átlagosan csaknem 24 százalékkal nő, a minimális bér 640 euró lesz, de gyakorlattól és munkakörtől függően akár az 1000 eurót is megközelítheti. Kérdés, hogy ezeket a számokat a parlament jóváhagyja-e, néhány hete ugyanis az örvös- kamara tiltakozott ellene, azzal érvelve, hogy a nővérek bére így csaknem azonos lenne az orvosokéval. Ráadásul még 1 Többen állnak nyugdíj előtt, mint ahány fiatal a pályára lép (Ján Krošlók felvétele) mindig nem tisztázott, hogy lesz-e keret erre a béremelésre. Lévyová szerint viszont ígéretet kaptak a politikai pártoktól, hogy jóváhagyják a javaslatot ezért is áll el a nővérkamara attól a tervétől, hogy egy napra sztrájkolni fog, majd az orvosok tavalyi felmondási akcióját követi, ha nem teljesítik bérköveteléseiket. Az orvosoknak sikerült kiharcolniuk a magasabb fizetést, valószínűleg a nővérek is elérik céljukat, így tegnap már az ágazat több alkalmazottjának - laboránsok, röntgen- asszisztensek, gyógyterapeu- ták, adminisztratív dolgozók - érdekképviselete is megszólalt, béremelést követelve. Ivan Uh- liarik egészségügyi miniszter szerint ehhez törvénymódosítás szükséges, amely tavaszra készülhet el. A szakszervezet úgy véli, nem szükséges semmiféle törvény módosítása, a béreket emelni lehetne például a kórházak adósságmentesítésére szánt pénz megmaradt részéből.