Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-02 / 1. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több lakáshitelt vettek fel Pozsony. A lakáshitelek iránt az elmúlt év utolsó hónapjaiban is nőtt az érdeklődés. A jegybank legfrissebb adatai szerint novemberben, csak az előző hónaphoz képest 116 millió euróval nőtt a lakáshitelek összege, elérve a 10,435 milliárd eurót. Míg azonban az egyéb lakáshitelek kategóriában jegyzett kölcsönök esetében 2,5%-os növekedést mértek, a jelzáloghitelek alig 0,1%-kal nőttek, a lakás-takarékpénztárak által folyósított kölcsönök pedig nagyjából ugyanilyen arányban estek vissza. A lakáshitelpiac legnagyobb szereplője továbbra is a Szlovák Takarékpénztár, amely a piac több mint negyedét uralja. A sorban az Általános Hitelbank (VÚB) következik 22,5 és a Tatra banka 15,8%-os részesedéssel. (SITA) Az állam adóssága nőtt a leginkább Pozsony. Tavaly ősszel ugyan jelentős összeggel sikerült csökkenteni Szlovákia külföldi eladósodottságát, az egy évvel korábbihoz képest ez azonban még mindig magasabb. A jegybank most közzétett előzetes adatai szerint Szlovákia külföldi adósságát tavaly szeptemberben több mint 3,5 milliárd dollárral, 71,787 milliárd dollárra sikerült csökkentem, ez azonban még mindig 5,1 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakában. Az egy évvel korábbiakhoz képest a legnagyobb összeggel, 4,9 milliárd dollárral az állam tartozásai nőttek. (SITA) Drágább magyar üzemanyag Budapest. Magyarországon tegnaptól 27%-ra emelkedett az áfa-kulcs, ami miatt nagyjából 6 forinttal drágul az üzemanyag az ottani töltőállomásokon. Mivel azonban az utóbbi napokban az olaj ára emelkedett, a forint pedig gyengült, e héten szerdán újabb áremelésre kerülhet sor. Összességében tehát akár literenként 10 forintra is rúghat a drágulás mértéke. A benzint ennek hatására a 410, a gázolajat pedig a 432 forintos szinteken tankolhatjuk majd. Ezekkel az értékekkel a magyarországi gázolaj ára a környező országokat felülmúló szinteken marad, a benzin azonban Szlovákiában így is drágább lesz. Hiszen az itteni literenkénti átlagár 1,46 euró, ami nagyjából 459 forintnak felel meg. A gázolaj literje ugyanakkor Szlovákiában jelenleg átlagosan 1,34 euró (421,5 forint). (MTI, Nt) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8353 Lengyel zloty 4,4580 Cseh korona 25,787 Magyar forint 314,58 Horvát kuna 7,5370 Román lej 4,3233 Japán jen 100,20 Svájci frank 1,2156 Kanadai dollár 1,3215 USA-dollár 1,2939 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 26,55-25,00 319,69-292,16 OTP Bank 1,33-1,25 26,60-25,02 321,83-298,57 Postabank 1,34-1,25 26,66-24,86Szí. Takarékpénztár 1,39-1,25 26,50-25,03 325,01-297,01 Tatra banka 1,32-1,26 26,48-25,14 323,51-298,93 Dexia banka 1,35-1,22 27,20-24,61 326,29-295,21 Általános Hitelbank 1,33-1,26 26,49-25,03 325,20-297,20 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A visszafogottabb gazdasági növekedés miatt akár több mint 20 ezer ember is az utcára kerülhet Nehéz év vár idén Szlovákiára i A munkaügyi hivatalok idén az eddiginél is nagyobb rohamra számíthatnak (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A tavalyi, könnyűnek korántsem mondható évet követően, az idei talán még nehezebb lesz, hiszen az Európát sújtó adósságválság lassan az egész gazdaságra kezd kihatni, ami újabb elbocsátásokkal és az élet- színvonal drasztikus csökkenésével járhat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hogy az egyre borúsabb előrejelzések nem puszta képzelődések, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a munkáltatók csak tavaly decemberben több mint 1100 alkalmazott elbocsátását jelezték, az elbocsátottak száma így még az előző hónaphoz képest is megduplázódott. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet kezd egyre súlyosabbá válni, még ha egyelőre nem számítanak is olyan vad visszaesésre, mint amilyennek a válság első hullámában lehettünk tanúi. Akkor, vagyis 2008 és 2009 folyamán összesen 160 ezer ember került utcára a cégek megrendeléseinek csökkenése miatt. Ezrek kerülnek utcára „Az idei évre jelzett, erősen visszafogott gazdasági növekedés nem teszi lehetővé, hogy a cégek több új munkahelyet hozzanak létre” - vallja Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Emiatt akár több mint 20 ezer ember is az utcára kerülhet. „Arra számítunk, hogy az állástalanok aránya a 2011-es 13,3 százalékról idén 14,1 százalékra nő” - nyilatkozta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Nem csoda, hogy a cégek és a vállalkozók, ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt, válságkezelő intézkedéseket követelnek a kormánytól. A 2009 és 2011 között alkalmazott munkahelyteremtő támogatást ugyan épp most vezették ki a rendszerből, a cégek azonban azzal is elégedettek lennének, ha legalább a rájuk háruló adminisztratív és adóterheket csökkentenék, a beruházásösztönző támogatások során pedig a hazai cégekre is gondolnának. A munkaügyi tárca ugyan tárgyal a cégekkel, az általa javasolt intézkedések többsége azonban inkább középtávon, a 2015-ig terjedő időszakra jelentene megoldást. Az elemzők szerint ugyanakkor a legnehezebb időszak idén vár az országra, hiszen a foglalkoztatottság akár 0,6 százalékkal is csökkenhet, ami több ezer munkahelyet jelent. „A külföldi kereslet visszaesése miatt lelassul a kivitel növekedése, ami az ipari termelés növekedési ütemének a lassulása követ” - állítja Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője. Jó hír, hogy az elemzők többsége ezúttal nem számít elhúzódó válságra, ahhoz azonban, hogy ez a jóslatuk beváljon, több feltételnek is teljesülnie kell. ,A legfontosabb, hogy az európai országoknak sikerüljön biztos ellenőrzés alá vonniuk az államadósságválságot” - jegyezte meg Vladimír Vaňo, a Volksbank Slovensko elemzője. Fizetéstől fizetésig A folyamatosan romló gazdasági helyzet, az elbocsátások és a bérek több éve tartó stagnálása a háztartások bevételein is meglátszik. A családok egy jelentős része az egyik hónapról a másikra él, többségük pedig jóval kevesebbet tud félretenni a fizetéséből, mint korábban. Míg egy átlagos négygyermekes család, amelyben mindkét szülő dolgozik, tavaly nyáron még havonta akár 270 eurót is képes volt félretenni a bevételeiből, az elmúlt év végére ez az összeg a legjobb esetben is 150 euróra zsugorodott. A bérek stagnálása és a folytatódó elbocsátások mellett ehhez az is hozzájárult, hogy az árak csaknem 5 százalékkal nőttek. Emiatt minden harmadik család bevételei csak arra elegendők, hogy az egyik fizetéstől a másikig kitartsanak, a háztartások negyede pedig még ennél is rosszabb helyzetben van, hiszen kénytelen a megtakarításaihoz nyúlni vagy hitelhez folyamodni. „Manapság már az is pozitívum, ha az adott háztartás legalább a bevételeinek egy részét képes félretenni, hiszen a családok nagy része erre nem képes, vagy ha félretesznek is bizonyos összeget, ezt csak az igényeik drasztikus lefaragásával képesek megtenni” - állítja Dávid Dereník, az UniCredit Bankelemzője. Hogy az emberek nemcsak kevesebb pénzt képesek félretenni, hanem a kiadásaikat is nagyobb mértékben visszafogták, az a legfrissebb gazdasági mutatókon is meglátszik. „A háztartások fogyasztása csak az előző negyedévben egy százalékkal esett vissza, ami az egyre romló munkapiaci helyzettel, és a nominálbérek stagnálásával magyarázható” - mondta el Soňa Muzikálová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint az inflációt is figyelembe véve, a reálbérek az elmúlt egy évben 1,3 százalékkal még csökkentek is. Nem számíthatunk javulásra idén sem, hiszen a gáz 5,53, a villanyáram 2, a víz 4,90, az élelmiszerek pedig átlagosan 3-4 százalékkal drágulnak. Visszaeshet a fogyasztás Az elemzők véleménye szerint a szlovákiai háztartások, a válság elmélyülésétől tartva idén a korábbiaknál is jobban igyekeznek majd, hogy a bevételeikből félretegyenek a nehezebb időkre, ami a fogyasztás további csökkenésével járhat. ,A statisztikai mutatók azt támasztják alá, hogy a lakosság a nehezebb időkben is igyekszik felhalmozni bizonyos tartalékot. Biztosan lesznek azonban olyan háztartások, és a számuk egyáltalán nem lesz alacsony, amelyek erre már képtelenek lesznek” - állítja Vladimír Vaňo. Dávid Dereník ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a takarékoskodásnak jelenleg a magasabb infláció sem kedvez, hiszen a kamatok még a pénzromlás ütemét sem képesek követni. (mi, SITA, TASR, P) Efektívnejšia preprava Cezhraničná spolupráca je v rámci cieľa Európskej územnej spolupráce implementovaná prostredníctvom operačných programov zameraných na vnútorné hranice Európskej únie. Kľúčové posolstvo je umožniť prepravcom efektívne využívať čas, finančné prostriedky aj pohonné hmoty a tým uspokojiť viac klientgv aj za nižšie ceny v oblasti prepravy. www.logportal.sk,www.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner: mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Budujeme partnerstvá M m Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 Európska únia EulOpsky fond regionálneho rozvoja j Tényleges fizetőeszközként 2002-ben kezdték el használni az eurót Tízéves a közös uniós fizetőeszköz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt. Tízéves a közös uniós fizetőeszköz. Az Európai Közösség országai ugyan már 1992-ben határoztak az egységes valuta bevezetéséről, az eurót készpénzként azonban csak 2002-ben vezették be. Egy évtizede 12 ország-Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Olaszország, Németország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Görögország, Spanyolország és Portugália - az európai piac egységesítésének és a gazdaság növekedésének reményével döntött a közös pénz bevezetése mellett. Nagy-Britannia, Svédország és Dánia elutasította az euró alkalmazását. Monaco, Andorra és a Vatikán mint az Európai Unión kívüli terület vezethette be az új valutát. A pénzt ténylegesen 2002-ben hozták forgalomba. Hét papírbankó és nyolc érme alkotja az eurósorozatot. Az országok saját jelképeikkel díszítik a pénzeket. 2007. január 1-jén Szlovénia, rá egy évre Ciprus és Málta, majd 2009. január 1-jén Szlovákia lépett be az eu- rózónába. Észtország egy éve vált hivatalosan is az eurózóna tagjává. A balti állam csatlakozásával így már 17 uniós tagállamban 330 millió polgár használhatja az eurót mint hivatalos fizetőeszközt. Az euró abból a szempontból mindenképpen sikernek tekinthető, hogy mellette fennmaradt az árstabilitás a fizetési övezetet alkotó országokban, és globálisan is nőtt az elteijedtsé- ge a bevezetéséhez képest. 2002-től, a készpénzként való sikeres bevezetés után trendszerű erősödés bontakozott ki. Ezt a 2008 őszi válság, a globális kockázatkerülés dollárt erősítő hatása állította meg. Később az eurózóna adósságválságának újabb és újabb fejezetei eurógyengülési hullámokat váltottak ki. (MTI, TASR) MP91100812
