Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-23 / 18. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 23. www.ujszo.com Tom Nicholson a hatalom arroganciájának nevezte, hogy az információk ellenére a Nemzeti Vagyonalap élére állították Anna Bubeníkovát Gorillás emlékeikről meséltek a politikusok Pozsony. Mikuláš Dzurin- da 2006-ban nem látott okot arra, hogy tájékoz­tassa a nyilvánosságot a Gorilla-ügyiratról. A köz- szolgálati televízió va­sárnapi vitaműsorában kifejtette, kormányfőként teljesen megbízott a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) akkori főnökében, Ladislav Pittnerben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dzurinda többször elismétel­te, miniszterelnöki tisztségéből adódóan annyit tett, amennyit a törvény megengedett: „Ha a tit­kosszolgálatma olyan informá­ciók birtokába jut, amelyek bűncselekményre utalnak, ezek a rendőrség számára fontosak. Még a belügyminiszter sem aka­dályozhatja meg, hogy a rend­őrség az információkat kivizs­gálja. A miniszterelnök nem avatkozhat be” - mondta Dzu­rinda. A volt kormányfő szerint soha nem volt a kezében az ak­ta, és most sem olvasta. Arra a kérdésre, hogy Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter beje­lentésére, mely szerint a Goril­la-akció megtörtént, miért rea­gált úgy, hogy „Lipšic megbo­londult”, Dzurinda annyit mon­dott: a belügyminiszter monda­tait „szokatlanul erős övön aluli ütésnek” tartja. Ugyanakkor hozzátette, a Gorilla-botrány az SDKÚ és a KDH között még szo­rosabbra fűzte a kapcsolatot. Tom Nicholson, a Sme napi­lap volt oknyomozó újságírója - néhány éve elsőként hozzá ke­rült az ügyirat - elmondta, nyil­vánvaló, hogy a Gorilláról min­denki tudott, Dzurinda feltehe­tően 2006-tól, Lipšic 2009-től, Sulik 2010-től. Nicholson a ha­talom arroganciájának nevezte, hogy mindezek ellenére a Nem­zeti Vagyonalap élére állították Anna Bubeníkovát, akiről az ak­tában gyakran szó esik. Az új­ságíró szerint a rendőrség 2006-tól azt tette az ügyben, Mikuláš Dzurinda állít­ja: soha nem volt a ke­zében az akta, és most sem olvasta, hogy meg­jelent az interneten. amit tudott. ,A titkosszolgálat elutasította az ügyirat eredeti­jének átadását, sőt azt állította, hogy ez az egész nem létezik, ezzel valószínűleg bűncselek­ményt követett el” - mondta Ni­cholson. Szerinte a Gorilla hí­ven türözi a szlovák politikai rendszer felépítését, működési mechanizmusát. A Smer alelnöke, Róbert Kaliňák elutasítja, hogy a párt érintett lenne a botrányban. Mint mondta, a Smer mindig is „szúrta a Penta embereinek a szemét”, raádásul a Gorilla sze­rűit a Penta likvidálni akarta a pártot, mondta Kaliňák. „Kor­mányra kerültünk, keresztül­húztuk a repülőtér privatizáció­járól szóló tervüket, és meg­szüntettük a tulajdonukba tar­tozó Dôvera egészségbiztosító nyereségeit” - mutatott rá a volt belügyminiszter. Arra a kérdés­re, hogy Robert Fico pártelnök járt-e a lehallgatott lakásban, Kaliňák annyit mondott: „nem követem figyelemmel a pártel­nök napi programját”. Pavol Abrhan (KDH) viszont figyelmeztette Kaliňákot, a Smerhez egy másik pénzügyi csoport köthető. Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy a politika és a pénzügyi csopor­tok összefonódása jellemzi-e a szlovák politikát, azt mondta, sok arra utaló jel van, hogy a pénzügyi csoportok befolyásol­ják a politikusokat, de a vizsgá­lat befejezte előtt ezt így nem akarja állítani. Ivan Mikloš pénzügyminisz­ter (SDKÚ) a Markíza Televízi­óban azt mondta, lehetséges, hogy az ügyiratban található állítólagos információkról 2008- ban beszélt egyszer Dzu- rindával, amikor az azt mondta neki, hogy „létezik valami ilyesmi”, és hogy felkereste őt Tom Nicholson újságíró. Az ügyiratról Mikloš aztán Anna Bubeníkovának a Nemzeti Va­gyonalap élére történt jelölé­sekor hallott megint, amikor az SaS elnöke, Richard Sulik fi­gyelmeztette a dokumentum­ra. Mikloš pártfőnökéhez ha­sonlóan ragaszkodik hozzá, hogy a törvény szerint politi­kusként semmit nem tehettek, mert az információ kivizsgálá­sa a rendőrség hatásköre. Az SaS frakcióvezetője, Jo­zef Kollár azt mondta, nem azt tartja fontosnak, hogy ki mikor mit csinált vagy mit nem csi­nált, hanem azt, hogy ez a bot­rány rámutat: az állam alapve­tő működése van veszélyben. A kérdésre, hogy az SaS miért hallgatott az ügyben, ha már a 2010-s parlamenti választások előtt tudott róla, Kollár azt mondta, nem voltak bizonyíté­kaik, s azért nem akarták nyil­vánosságra hozni, mert attól tartottak, esetleg lejárató kam­pány vagy csapda az SaS ellen. A választások után pedig azért nem vették elő, mert biztosítot­ták őket, hogy Iveta Radičová kormányfőnek ugyancsak vol­tak információi. (sán) RÖVIDEN A Smer ért a nyugdíjasok nyelvén Pozsony. Az előrehozott parlamenti választásokon a mintegy 960 ezer szlovákiai nyugdíjas többsége a Smert vá­lasztja majd, mivel Robert Ficón kívül egyetlen politikus sem tudja megífelelően megszólítani őket - állítja Ján Baránek, a Polis, valamint Pavel Haulík, az MVK közvélemény-kutató ügynökség vezetője. „A Smer képes a leginkább elhitetni a nyugdíjasokkal, hogy az ő érdekeiket képviseli” - vallja Ha­ulík, aki szerint a nyugdíjasok konzervatívak, nem szeretik a váratlan eseményeket, és azt sem, ha változnak a dolgok. Ba­ránek szerint a Smer a parlamenten kívüli HZDS egykori szavazóbázisát célozta meg, leginkább a vidéki embereket. A politológusok szerint az SaS érdekli a legkevésbé a nyugdíja­sokat. „Az SaS antikonzervatív és antietatista párt, amely el­sősorban a legfiatalabb generációt tudja megszólítani” - mondta el Haulík. (SITA) A pártok az OTP-t kedvelik Pozsony. A pártok körében a legnépszerűbb hitelezőnek az OTP banka számít, amelytől a Smer, az MKP, a Híd és a KDH is igényelt kölcsönt - tudta meg a Sme napilap. A Dexia banka a HZDS-nek, az SNS-nek és a KDH-nak kölcsönzött. Az SDKÚ az Istrobankától és a Gorilla-aktában szereplő Penta pénzügyi csoporthoz tartozó Privatbankától is kért pénzt. Ez utóbbi adott hitelt a Smernek is, amely a J&T-től is kapott kölcsönt. Becslések szerint a pártok az aktuális választási kampányukra legalább 5 millió euró hitelt vesznek fel. (S) Tovább tarthat a szavazatszámlálás Pozsony. Március II-éré virradóra valószínűleg tovább fog tartani az előrehozott parlamenti választások eredmé­nyeinek feldolgozása, mivel jóval több párt indul, mint 2010-ben. Míg akkor 18, idén 26 politikai csoportosulás ver­seng a szavazók kegyeiért. Ľudmila Benkovičová, a statiszti­kai hivatal elnöke szerint elképzelhető, hogy az eredménye­ket csak reggelre, vagy vasárnap délelőttre tudják feldolgoz­ni. Az eredmények, ahogy eddig is, a www.volbysr.sk honla­pon lesznek követhetők. Az első eredmények a 22 órai urna- zárást követően már fél tizenegykor felkerülhetnek, ezt kö­vetően minden tíz percben frissítik azokat. A feldolgozást 1500 ember fogja végezni, 760 számítógépen. (TASR) Anet a csalók vadászterülete Pozsony. Az internet, számos előnye mellett a csalók va­dászterülete is. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapi­tányság szóvivője szerint a csalás, a szerzői jogok megsérté­se, a veszélyes tartalom közlése a leggyakoribb bűncse­lekmény a világhálón. Karácsony előtt például a topsales.sk weboldallal jártak pórul többen. A trencséni székhelyű cég­től 30 ezer euró értékben rendeltek elektronikai eszközöket, amelyek azonban soha nem érkeztek meg. Az ülegális letöl­tés és fájlmegosztás formájában megvalósuló szerzői jogsér­tés is gyakori bűncselekmény, itt viszont könnyű a bizonyí­tás, ugyanis a letöltött, jogsértő tartalom általában megta­lálható az eljárások során lefoglalt gépeken. (TASR) Szentkirály és Abafalva térségében a tiltakozás alatt a szokottnál nagyobb volt a rendőri jelenlét Jobboldali útlezárás lassította a forgalmat Komáromban is elmentek a határig (V. Krasznica Melitta felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Szentkirály. Az érvényben levő szlovák állam­polgársági törvény, a magyar állampolgárságot felvett sze­mélyek hatósági üldöztetése és a Beneš-dekrétumok ellen til­takozott félpályás útlezárással szombaton több szlovák-ma­gyar határátkelőnél a Kárpát Haza Őrei Mozgalom; akció­jukhoz csatlakozott a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Nemze­ti Front is. Dél-Komáromban délelőtt 10 és délután 2 között az Erzsébet-híd hídfőjétől a Tesco áruház lehajtójáig zárták el a demonstrálok a jobb útpá­lyát. A tiltakozó megmozdulás ideje alatt rendőrök irányítot­ták a forgalmat, incidens nem történt. A Jobbik Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezeté­nek tagjai és szimpatizánsai a Bánréve és Szentkirály (Kráľ) közti határátkelőhelynél tilta­koztak. Körülbelül húsz, ma­gyarországi rendszámú sze­mélygépkocsival lassították a forgalmat, az autósoknak röp­lapokat osztogattak, az egyik járművön elhelyezett hangszó­rókból nemzeti rock dübörgött a tiltakozás ideje alatt. A for­galmat magyar rendőrök irá­nyították, rendbontás nem tör­tént, a közlekedés folyamatos volt. Szentkirály és Ábafalva térségében a tiltakozás ideje alatt a szokásosnál nagyobb volt a szlovák rendőri jelenlét, hat rendőrségi járművel körül­belül tizenöt egyenruhás volt a helyszínen, (vkm, szász) Tavaly mintegy 2,5 millió euró tűnt el a munkahelyek teremtésére szánt állami pénzekből Csalnak a foglalkoztatási támogatásokkal SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A munkahelyte­remtésre jutatott állami dotá­ció nagyon sokszor csalók zse­bében végzi. A Központi Mun­kahivatal tájékoztatása szerint tavaly mintegy 2,5 millió euró tűnt el nyomtalanul, további 9,5 millió euró esetében pedig azt vizsgálják, hogy a tör­vénnyel összhangban használ- ták-e fel a kérelmezők. A visszaélés leggyakoribb formája, amikor a nyilvántar­tott munkanélküli támogatást igényel önálló vállalkozás indí­tásához, ám az összeget másra költi. A törvény szerint, ha a hi­vatal erre az ellenőrzés során rájön, a teljes dotációt vissza kellene fizetni - hacsak a tá­mogatott közben nem tűnt el. Ivan Juráš, a Központi Munka­Visszaélés esetén a teljes dotációt vissza kellene fizetni - hacsak a támo­gatott közben nem tűnik el. hivatal igazgatója szerint jel­lemző példa egy érsekújvári eset, amikor is több mint 2400 eurót kapott a kérelmező mun­kanélküli cipészműhely indítá­sára. A helyszíni ellenőrzés so­rán kiderült, hogy az adott cí­men semmi nem működik, a személynek pedig nyoma ve­szett. Á hivatal feljelentést tett az ügyben. Egy másik esetben egy fogyatékkal élő dunaszer- dahelyi nő kért támogatást ru­haüzlet beindításához, kapott is 7800 eurót, ám a boltot soha nem nyitotta meg. Csalásért kétéves feltételes szabadság­vesztére ítélte a bíróság. A munkahivatal beszámoló­ja szerint gyakoriak a csalások az ún. védett műhelyek eseté­ben is. Ezek kizárólag fogya­tékkal élő személyeket alkal­maznak a jogszabály szerint. Ivan Juráš konkrét esetet emlí­tett, amikor a védett műhely vezetője 18 alkalmazott felvé­telét jelezte, ennek alapján csaknem 170 ezer euró támo­gatást adott az állam. A vállal­kozó azonban ténylegesen csak 4 személyt foglalkoztatott. A csalásra úgy derült fény, hogy a hónapokig hitegetett álláske­resők jelezték a problémát a munkahivatalban. A hivatalok a támogatások mintegy 10 százalékát ellen­őrizték tavaly, Juráš szerint ezek felénél felmerült a vissza­élés gyanúja, 107 esetben tet­tek a rendőrségen feljelentést.

Next

/
Thumbnails
Contents