Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-20 / 16. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 20. Kertészkedő 21 Ha a cserepes virágainkat a téli időszakban túl magas hőmérsékleten tartjuk, azok a fényhiány miatt megnyúlt hajtásokat hoznak Téli problémák a szobanövényekkel A szobanövények többsége a téli időszakban pusztul el. Ennek sokféle oka lehet, ám némi odafigyeléssel és a problémák helyes kikövetkeztetésével mérsékelhetjük a veszteségeket. ÖSSZEFOGLALÓ Növényeink megfelelő fejlődéséhez szükséges, hogy a tápanyagok kellő mennyiségben és egymáshoz viszonyított arányban legyenek elérhetők számukra. Legyen elegendő víz, és a környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, csapadék, páratartalom, talajviszonyok) is olyan összhangban legyenek egymással, amint azt a növény fejlődése megkívánja. Ez utóbbi a kertben tartott növényeknél nem okoz problémát, hiszen amikor hűvösebb az időjárás, akkor általában a fény is kevesebb, és ez fordítva is igaz. Nyáron pedig, amikor a legtöbb a fény, az a legmagasabb hőmérséklettel párosul. Ahogy változnak az évszakok, úgy a környezeti tényezők is folyamatosan változnak. Ám ami lényeges: ezek a változások összhangban vannak egymással. Azaz, ha hűl a levegő hőmérséklete, akkor a fény is csökken. Miért a tél a legkritikusabb? Minden évszaknak megvannak a maga buktatói. Tavasz- szal a magas páratartalom, a kórokozók számára ideális feltételek és a növényeknek ekkor kibomló, még zsenge levelei miatt a környezeti tényezők összejátszása növényvédelmi szempontból lehet kritikus. Nyáron az aszályos, csapadékszegény időszakok okozhatnak a növényeknél kiszáradást, ám mivel a levelek lankadása elég egyértelműen jelzi, hogy víz- pódásra van szükség, ennek köszönhetően mégsem a nyár a legproblémásabb időszak a növények tartásának szempontjából. Ősszel az okozhat gondot, ha a hirtelen lehűlésre a növények még nem készültek fel, azaz fás szárúaknái az idei vesszők még nem fásodtak meg eléggé, vagy fagyérzékeny növényeinket nem vittük időben védett helyre. A szobában tartott növények számára azonban a tél a legkritikusabb időszak. Ekkor ugyanis a mesterséges körülmények miatt a növényt érő környezeti tényezők intenzitásának arányai teljesen felborulhatnak. Egy szobaablakban tartott dísznövény például - a lakás 22°C átlagos hőmérsékletét figyelembe véve - hőmérsékleti szempontból kora nyári időszakban érezheti magát. Ám fény szempontjából telet érzékel, hiszen kint rövidebbek a nappalok, hosszúak az éjszakák, kevesebb a fény, aminek bejutását még az ablak üvege is csökkend. Ebből következnek a növekedési zavarok, aminek folytán legyengülő növényeink sokkal kevésbé lesznek ellenállók a betegségekkel szemben. Néha a sanyargatás jobb a gondoskodásnál Szobanövényeink igényei attól függnek, hogy honnan származnak eredetileg: őshazájukban milyen körülmények vannak. Minél jobban sikerül ezt lakásunkban megteremtenünk számukra, annál jobban fejlődnek, díszítőértékük annál jobban érvényesül. Azonban vannak esetek, amikor egyszerűen nem tudunk eleget tenni A legyengülő növényeink sokkal kevésbé lesznek ellenállók a betegségekkel szemben. igényeiknek, már csak abból adódóan sem, mert a hazánkban szobai dísznövényként tartott példányok eredetileg a világ számos pontjáról származnak. Ebből következik, hogy kis túlzással, ahány növény, annyi különböző kérést kellene teljesítenünk. Ez víz szempontjából még egyszerűen megoldható, hiszen cserepes növényeinket egyedileg öntözzük, és a talaj sem okoz gondot, mivel a megfelelő földkeveréket sem nehéz a növény igényeinek ismeretében összeállítani. Ugyanez a helyzet a tápanyagok utánpótlásával is. Ám a fény mennyiségét és a hőmérsékletet, már lehetetlen a lakásunkban tartott dísznövények mindegyikéhez igazítani! Például a kaktuszoknak élőhelyükön főként a magas hőmérséklethez, a tűző napsütéshez és a kevés vízhez kellett alkalmazkodniuk. Ez megjelenésükből is látszik; száruk vastag, vízraktározásra módosult, leveleik tövisekké alakultak, így nem párologtatnak, mint a levél, valamint még a szomjas állatoktól is védik a növényt. A kaktuszokkal tehát nyáron nálunk sincs probléma: meleg van, fény van és a szárazság is adott. Télen azonban a fény kevés. Emiatt ha a növekedésükhöz egyébként optimális szobahőmérsékleten tartjuk őket, akkor elkezdenek ugyan fejlődni, ám a fény hiány miatt torz, megnyúlt hajtásokat hoznak, melyek sárgásak, és azért nyúlnak, hátha több fényhez jutnak, de hiába. Az üyen etiolált növények - mivel nem a fajra jellemző megjelenési formájúak - ezért nem díszítik lakásunkat. Emellett ezek az érődén hajtások, könnyen áldozatul esnek főleg a gombás és bakteriális fertőzéseknek. De hasonló a helyzet az otthon teleltetett muskátiikkal is: ha túl magas hőmérsékleten tartjuk ezeket, a fényhiány miatt megnyúlt hajtásokat hoznak a téli időszakban. Mi a megoldás? A legegyszerűbb az, ha megoldjuk, hogy ebben az élettani szempontból kedvezőtlen időszakban ne növekedjenek egyáltalán növényeink, hanem egyfajta pihenőidőszakot tartva, csak vészeljék át a telet. A kaktuszokat például legjobb 5-8°C-n tartani, mert ilyen alacsony hőmérsékleten nem indul be a növekedés, így fényhiány ide, vagy oda, nem lesznek torz hajtások. Az öntözést kaktuszok esetén novembertől márciusig akár teljes mértékben is szüneteltethetjük. Vannak gyűjtők, akik e torzulásokat elkerülendő lazán újságpapírba csomagolják cserepestől növényeiket, és hűvös pincébe viszik a tél idejére. Itt csak arra kell ügyelni, nehogy a kelleténél magasabb páratartalom miatt gombás fertőzések alakuljanak ki a növényeken. Hasonlóan alacsony hőmérsékleten teleltetett növényeinknél (leánder stb.) azonban ritkán, de szükséges öntöznünk, hiszen, még ha csak keveset is, de a növényeink ilyenkor is párologtatnak leveleiken keresztül. Néhány fontos összefüggés Először is mindig legyünk tisztában azzal, hogy szobanövényeinknek milyen a hőmérsékleti optimuma, és melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen még károsodás nélkül tarthatók. Amely növényeink télen is ugyanolyan jól fejlődnek lakásban, mint nyáron, azokkal nincs probléma: feltehetően nem annyira fényigényesek, így a téli napsütés is elegendő fejlődésükhöz. Amelyek megnyúlt hajtásokat hoznak, azoknak csökkentsük az öntözését, és ezzel együtt helyezzük olyan hűvös helyiségbe, amelyet még őshazájukból adódóan, a használati utasítás alapján, elviselnek. Ha már megnyúltak a hajtások, azokat tavasszal vágjuk vissza őket. Az öntözés csökkentésével egymagában nem lehet elérni a növények téli növekedésének leállását, mert víztartaléka minden növénynek van. Ez csak a hőmérséldet csökkentésével együtt célravezető. Ha a téli növekedés megállítása miatt hűvösebb helyiségbe tesszük növényeinket, és nem csökkentjük jelentősen az öntözésüket, akkor előbb-utóbb rothadni kezdenek. A hűvösben ugyanis sokkal kisebb a növények vízszükséglete, így az öntözővíz csak pangani fog a töveknél. Hűvösben teleltetett lombos növényeknél a minimális öntözés annyit jelent, hogy ne lankadjanak a növények levelei. Egyes kemény lombúaknál (babér, leánder, tűlevelű örökzöldek) ez nagyobb odafigyeSzobanövényeink igényei attól függnek, hogy honnan származnak eredetileg. lést igényel, mivel vízhiány esetén nem mindig lankadnak. Az is megeshet a növény úgy kiszárad, hogy észre sem vesz- szük, csak tavasszal, amikor hozzáérve leperegnek a levelek. Ezt elkerülendő kéthetente öntözzünk, és mindig figyeljük a változásokat a növényen. Ezek a vesszőkön száradó levelek is pöndörödnek kicsit vízhiány esetén, csak ezt sokkal nehezebb észrevenni, mint a lankadást. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony január 18-án Komárom január 18-án Rimaszombat január 18-án Zseliz január 18-án Losonc január 14-én Szepsi január 18-án Kassa január 18-án sárgarépa 1 euró/kg 0,70 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,65 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg petrezselyem 1,80-2 euró/kg 1,10 euró/kg 1,90 euró/kg 1,50 euró/kg 1,25 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,30-0,60 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,70 euró/kg 0,40 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,40 euró/kg 0,15-0,20 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,40-0,50/4-4,50 euró/kg 0,35/4 euró/kg 0,30/3,60 euró/kg paprika 1,30-3 euró/kg 1,90 euró/kg 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg 3 euró/kg 2,69 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 2,20 euró/kg 2,50 euró/kg X 1,95-2,25 euró/kg 3 euró/kg 2,49 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,70 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70 euró/kg 0,50-0,80/1,40 euró/kg 1,50/2,30 euró/kg 1/x euró/kg 0,50-1,10/0,80-1,20 euró/kg 1/1,50 euró/kg 0,99/1,65 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,10-0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,14 euró/db 0,10 euró/db 0,12 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 1/0,60 euró/kg x/0,30 euró/kg 0,65/0,30-0,50 euró/kg 0,80/0,40 euró/kg 0,65/0,30 euró/kg karfiol/karalábé 1,50-2,20/0,50 euró/db x/0,60 euró/kg 2,40 euró/kg/0,50 euró/db x/0,30 euró/db x/0,50 euró/db 1,70/0,30 euró/db l,49/e/db/0,55 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/4-6/4,20 euró/kg 6/5,50-6,50/3,50-4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/5 euró/kg 8/5-5,50/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök 2/1 euró/kg x/0,50 euró/kg 1,30/1,40 euró/kg X X 2/0,60 euró/kg 2,29/0,60 euró/kg
