Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-20 / 16. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 20. www.ujszo.com mmmnmm Lemondott a kémfőnök Oslo. Lemondott posztjáról Jaime Kristiansen, a norvég nemzetbiztonsági hivatal vezetője, mert titkos információkat is elmondott a tavaly nyári oslói merénylettel és az azt követő mészárlással kapcsolatos parlamenti meghallgatásán. Most egy Pakisztánnal kapcsolatos kérdés okozta a vesztét, mert válaszában túl részletesen beszélt a dél-ázsiai iszlám köztársaságban végzett norvég hírszerzési tevékenységről. Tavaly, a 77 halálos áldozatot követelő vérengzés után élesen bírálták, miután kiderült: az általa vezetett szerv tudott arról, hogy a szélső- jobboldali merénylő, Anders Behring Breivik Lengyelországban robbanószer előállításához szükséges felszerelést szerzett be, de átsiklott ezen. (MTI) Kormányfőt keresnek Ljubljana. Marko Volje bankárt ajánlotta a pártok figyelmébe miniszterelnök-jelöltként Danilo Türk szlovén államfő, miután az előző kormányalakítási kísérlet kudarcot vallott. A december 4-i előrehozott választások után a balközép irányultságú Zoran Jankovic tett először kormányalakítási kísérlet, de nem kapta meg a szükséges többséget. A parlamentben a jobboldalnak sincs elegendő szavazata saját miniszterelnök elfogadtatásához. (MTI) Felforgatásért tízévi börtön Peking. Felforgatás vádjával Kínában tíz év börtönre ítéltek egy írót, aki esszéiben arra buzdított, hogy mindenki álljon ki a jogaiért. Az 52 éves író, Li Tie ellen még tavaly áprilisban indult büntetőper Hupej tartomány székhelyén. Nem egész egy hónap alatt ez a harmadikeset, hogy felforgatás a vád, és ilyen súlyos büntetést szabnak ki. Jogvédők szerint egyre súlyosabb a másként gondolkodókra nehezedő kormányzatinyomás. (MTI) Ártalmas a fejkendő? Párizs. A francia szenátus elfogadta a vallási semlegesség elvének kiterjesztését előíró törvényjavaslatot a bölcsődékre, a gyermekmegőrzőkre és a baby- sitterekre. Ez alapján valamennyi, kisgyermekekkel foglalkozó intézményben betilthatnák a muzulmán fejkendőviselését. (MTI) Gyorsan meg szeretne állapodni az unióval a magyar kormány - Fellegi Tamás ma találkozik Brüsszelben Olli Rehnnel Nem kell az olcsó európai pénz Budapest. Megfigyelők szerint Budapest addig nem számíthat előrelépésre az IMF/EU-hiteltárgyaláso- kon, amíg nem teljesíti a Manuel Barroso EB-elnök által kedden ismertetett ultimátumszerű feltételeket, azon törvények visszavonását, amelyek okán Brüsszel három köte- lességszegési eljárást indított Magyarország ellen. ÖSSZEFOGLALÓ A szinte világjáró körúton tartózkodó Fellegi Tamás IMF/EU- tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter, aki szerdán Németországban az Európai Központi Bank (EKB) és a Bundesbank elnökével tárgyalt, tegnap már Ausztriában győzködte a pénzügyi vezetőket, hogy támogassák Budapest erőfeszítéseit. Ma pedig a brüsszeli próbatétel vár rá: Olli Rehn, az EB pénzügyi és gazdasági biztosa közlivele az uniós elvárásokat. Bécsben tegnap Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel találkozott Fellegi, s megfigyelők előre jelezték: ezek a megbeszélések sem könnyűek. A múlt pénteken Ausztria is áldozatul esett a Standard & Poor’s kilenc euróövezeti tagállamot érintő tömeges leminősí- tésének, köszönhetően egyebek mellett az ország jelentős magyarországi kitettségének. A magyar államadósság több mint egyhetede, hárommilliárd euró az osztrák bankok kezében van. Az osztrák kormánynak ezért nem érdeke, hogy Magyarország fizetésképtelenné váljon, de megvédi az érdekeit. Andreas Treichl, az Erste-cso- port vezérigazgatója a minap úgy fogalmazott: a magyar gazdasági és politikai problémák szerencsédének és károsak a régióra nézve, ám ha a kormány változtat hozzáállásán, a befektetők bizalmát egy éven belül visszanyerheti. Ami az egyik legfontosabb feltételt, a jegybank függetlenségének szavatolását illeti, biztató lehet, hogy Orbán Viktor szerdán az Európai Parlamentben szinte mindent megígért. Azt mondta, a magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az EB-vel a jegybankot érintően, minden másban egyeznek az álláspontok. Az egyetlen konfliktus az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra. Orbán szóvivője, Szijjártó Péter tegnap kijelentette: a kormány nyilvánosságra fogja hozni az IMF szempontjait, feltételeit, amint a tárgyalások eljutnak ebbe a stádiumba. így kommentálta, hogy a Bloomberg hírügynökség az IMF terveit ismerő forrásra hivatkozva azt írta: a valutaalap az egykulcsos adó eltörlését is kérheti Magyar- országtól a tárgyalásokon. Szijjártó leszögezte: az elmúlt két napban világossá vált, hogy az EB észrevételeinek jelentős részében nagyon gyors megállapodásra fog jutni a kormány az unióval, ezt Orbán Viktor a Bar- rosónak írt szerdai levelében is megerősítette. Londoni elemzők tegnapi helyzetértékelésükben rámutattak: az IMF/EU-megállapodás kilátásairól szóló biztató magyar kormányzati nyilatkozatok ellenére a magyar jegybanknak egyelőre valószínűleg folytatnia kell a monetáris szigorítást, mivel a Magyarországgal kapcsolatos befektetői kockázatkerülés várhatóan erős marad egészen a megállapodás aláírásáig. Egyébként Orbán szerda esti strasbourgi sajtótájékoztatóján azt mondta, amikor Magyarország segítséget kér az IMF-től és az EU-tól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót. „Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU- tól. Mi azt kérjük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat olyan helyzet, hogy nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat.” Orbán leszögezte: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el aa papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon. (MTI, NOL, ú) Majdnem egy év kellett hozzá, hogy nagyszabású segélyakció induljon a kelet-afrikai éhezők megsegítésére. Két angol segélyszervezet, az Oxfam és a Save the Children szerint több mint fél évig tartott a többi segélyszervezetnek, hogy reagáljanak a közelgő éhínségre, s Kenyában, Etiópiában és Szomáliában ez alatt az idő alatt 50-WO ezer ember halt meg. Tavaly az ENSZ úgy becsülte, hogy W millió ember szorul gyors segítségre. (TASR/AP-felvétel) lowa: Santorum 34 vokssal többet kapott Mégsem Romney nyert MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Rick Santorum 34 szavazattal az élen végzett a január 3-i iowai republikánus elnökjelölt-állító gyűléseken a hivatalos szavazat- számlás szerint, de - úgymond - a hiányzó voksok miatt nem hirdetnek hivatalos győztest - közölte tegnap nagy meglepetésre az Iowai Republikánus Párt. A most közzétett hivatalos összesítés szerint Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátorra 29839, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzóra pedig 29 805 voksot adtak le Iowában, ám az állam 1774 választókörzetéből 8-nak nincsenek meg az eredményei. A fordulat váratlan, mert a jelöltállító gyűléseket (caucu- sokat) követő éjszakán még azt jelentették be, hogy az erőpróbát Romney nyerte Santorum előtt, mindössze 8 szavazattal. Az iowai republikánusok elnöke, Matt Strawn mind Santo- rumnak, mind Romney-nek gratulált az állam történetében legszorosabb küzdelemben elért eredményéhez. Santorum tegnap kijelentette, hogy lowa és a New Hampshire-i előválasztás után 1:1a verseny állása közte és Romney között. Romney nyilatkozata szerint január 3-án voltaképpen holtverseny alakult ki. Rick Periy texasi kormányzó tegnap kiszállt az elnökjelöltválasztási küzdelemből és maga helyett Newt Gingrich volt képviselőházi elnök támogatását javasolta híveinek. Ezzel Tim Pawlenty, Michele Bachmann, Herman Cain és Jon Huntsman után ő a republikánus elnökjelölt-választási küzdelem ötödik kiesője. Panetta: lehetséges a diplomáciai megegyezés Tárgyalna Iránnal az USA MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szinte semmit nem értek el Szíriában az Arab Liga megfigyelői Moszkva burkolt fenyegetőzése Washington. Barack Obama állítólag közvetlen tárgyalásokat ajánlott a teheráni vezetésnek. Az amerikai elnök a Hor- muzi-szoros ügyében levelet intézett Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez. Mindez azért figyelemre méltó, mert a két ország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter szerint még mindig lehetséges a diplomáciai megegyezés Iránnal. Az említett Obama-ajánlatról egy iráni jelentés számolt be, s mivel Panetta ezt nem cáfolta, igaznak tekinthető, bár nem volt hajlandó fejtegetésekbe bocsátkozni az üzenet részleteit ületően. Viszont világossá tette: az USA az iráni fenyegetésekre kész katonai választ is adni. A Hormuzi- szoros esetleges lezárása kapcsán írott Obama-levél azt is javasolta, hogy a két fél építse Id a közvetlen kommunikáció csatornáját. Nuland amerikai külügyi szóvivő előzőleg kijelentette: a választás a tárgyalásokkal kapcsolatban Irán kezében van, de ehhez az iszlám köztársaságnak tisztáznia kell atomprogramját és demonstrálnia a világnak, hogy az nem katonai irányultságú. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai állásfoglalása szerint az egyes országok által Teheránnal szemben alkalmazott büntető intézkedések nem segítik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását. Úgy látja, a szankciók célja az, hogy a gazdaság „fojtoga- tásával” elégedetlenséget szítsanak a lakosság körében. Szerinte ha az EU embargót rendelne el az iráni olajexportra, az rontaná a tárgyalási esélyeket. ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Moszkva. A Szíriái kormány által eddig keresett négy ismert ellenzéki vezetőt csaltak csapdába és öltek meg a biztonsági erők - jelentette egy helyi jogvédő szervezet, az OSDH. Előzőleg az orosz külügyminiszter félreérthetetlenül fogalmazott: Moszkva nem engedi, hogy az ENSZ BT felhatalmazásával katonailag beavatkozzanak Szíriában. Az ellenállás központjaként számon tartott Homsz városának Báb-Húd negyedében tegnap egy civilt lelőttek, hetet pedig megsebesítettek a hatóságok. A kelet-szíriai Deir-ez- Zór tartományban egy fiatal férfi holttestére bukkantak, akit előzőleg bilincsbe verve láttak elvinni egy rezsimellenes tüntetésről. Közben a kormányerők kivonultak az egyik, felkelők irányítása alá került, a múlt pénteken ostrom alá vett városból. A libanoni határ közelében fekvő Zahadánit körülvevő harckocsik és páncélozott járművek az onnan 8 kilométerre lévő helyőrségbe távoztak, így megindulhatott a város ellátása élelemmel. Azóta, hogy decemberben az Arab Liga (AL) megfigyelői az országba érkeztek, Zabadáni ostroma volt az első nagyobb katonai akció a Bassár el-Aszad vezette rezsim részéről. Az AL tegnap befejezte misszióját, s a 160 megfigyelő munkáját irányító szudáni tábornok, Mohamed Ahmed ad- Dabi 24 órán belül, legkésőbb péntek reggelig átadja a ligának a közel-keleti országban szerzett tapasztalatokról szóló jelentését. A szíriai ellenzék és több nyugati kormány is bírálta a megfigyelők munkáját, mert nem tudták megakadályozni, hogy a rezsim erőszakot alkalmazzon. Szergej Lavrov külügyminiszter, miután bejelentette, hogy nem engedik meg a katonai beavatkozást Szíriában, felajánlotta, hogy országa kész közvetíteni a szíriai rendezésben; Moszkva fogadná a szembenálló feleket. Azzal érvelt, hogy a líbiai forgatókönyv nem alkalmazható egyetlen más országra sem. Lavrov kijelentette, Oroszország nem sért meg semmilyen nemzetközi megállapodást szíriai fegyverszállításával, ugyanakkor megengedhetetlennek nevezte a fegyverszállítást a szíriai ellenzéknek, a „szélsőségeseknek”. (MTI, TASR)
