Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-20 / 16. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 20. www.ujszo.com Daniel Lipšic belügyminiszter: „Nekik vannak a legjobb elemzőik, ügyvédeik, szakértőik. Nagyon komoly ellenfelek, de harcolhatunk ellenük." Sokan szeretnének hibát találni a nyomozásban Daniel Lipšic belügymi­niszter (KDH) szerint nem kell a titkosszolgálat je­lenlegi és volt vezetőit felmenteni a titoktartás alól ahhoz, hogy a hatósá­gok megállapítsák a Goril­la-akta hitelességét. Meg­győződése, a választáso­kig sikerül bizonyítani, hogy az információk több­sége valós, de a dokumen­tumban szereplő korrup­ciós ügyek bizonyítása lesz a kulcsfontosságú. DEMECS PÉTER MÓZES SZABOLCS Ha márciusban nem len­nének előrehozott parlamen­ti választások, most akkor is itt ülnénk és a Gorilla-aktáról beszélgetnénk? Ha az aktát tavaly decem­berben hozták volna nyilvá­nosságra, és még két évünk lenne a kormányzásból, akkor is ugyanúgy itt ülnénk és be­szélgetnénk róla. Nyüvánosságra került vol­na, ha nem lennének válasz­tások? Nem tudom. Azt sem tudom, ki hozta nyilvánosságra. Ez számomra másodlagos. Ami fontos, azok a benne szereplő adatok és gyanúsítások. Mikor látta először az aktát? Tom Nicholson újságíró 2009-ben szólt róla. Megkér­dezte, tudok-e az iratról, azt mondtam, hogy nem. Hát megmutatta, de nem adta oda, tehát nem olvastam. 2010-ben Nicholson átadta az aktát a kor­rupcióellenes hivatalnak, ismét elkezdődött a bűnvádi eljárás. Az aktát a katonai ügyészség ta­valy átvette a hivataltól, és leál­lította az eljárást. Robert Kaliňák, a Smer al- elnöke szerint az aktának legalább 5-6 változata van. Nem sejtem, hány változata lehet. Ez sem olyan fontos. A lé­nyeg, hogy a dokumentum je­lentős részét majd hitelesíteni tudjuk. Ma szerintem egyértel­mű, hogy az akta jelentős része igaz. A Gorillában szereplő kor­rupció igazolása nehezebb fel­adatlesz. Az akta hitelességét iga­zolhatják a választásokig? Úgy gondolom, igen. Másod­lagos, hogy a 72. oldalon egy bekezdés megfelel-e a valóság­nak. Viszont azok a passzusok, ahol konkrét korrupció leírása szerepel, már nagyon fontosak. S ezt majd sikerül igazolni. Segíthet az ügyben indított vizsgálatnak, hogy a főü­gyészség levette róla a kezét? Ezen a téren az ügyészségről szóló törvény egyértelműen fogalmaz. Szervezett bűnban­dákat és korrupciót érintő ese­teket csak a speciális ügyészség felügyelhet. Valóban el kellene hinnünk, hogy az akta kapcsán, amely a politika legbefolyásosabb képviselőit érinti, valaki ellen eljárás indul? Megértem az emberek bi­zonytalanságát, de megemlí­tem, hogy egy évvel ezelőtt aligha tudta valaki elhinni, hogy a karácsonyt a legnagyobb bűnbandák főnökei rács mögött fogják tölteni. Ők maguk sem tudták elképzelni. És most bör­tönben vannak. Kétféle bűn- szervezet van. Az egyik erősza­kos bűncselekményeket követ el, a másik inkább gazdasági bűncselekményekre összponto­sít. Ez utóbbi csoportba tartoz­hat néhány pénzügyi csoport is. Igen, nekik vannak a legjobb elemzőik, ügyvédeik, szakértő­ik, olyan embereik, akik koráb­ban a hatóságoknak dolgoztak. Nagyon komoly ellenfelek, de harcolhatunk ellenük. Eddig mintha nem lett volna akarat a politikában és az igazságszol­gáltatásban, hogy eljárást indít­kezdtük, de a katonai ügyészség leállította. A rendőrségnek ma szabad keze van, eljárhat. Vi­szont a rendszer úgy van beál­lítva, hogy ha egy ügyész - elvi­leg bármilyen okból - elveszi a rendőrségtől az ügyet, leállít­hatja a vizsgálatot, és ezzel le­zárul az egész. Két évvel ezelőtt a rendőrség szerintem félvállról vette az ügyet. Ott van például az Elementa vállalat, melyen keresztül mozoghattak a kenő­pénzek. A rendőrség ellenőrizte a gazdálkodását, semmilyen gyanús tranzakciót nem talált, és többet nem foglalkozott az esettel. De már nem ellenőriz­ték az anyacégét, amelynek tu­lajdonában van az Elementa összes részvénye. Például ez ügyben kezdtek valamilyen belső ellenőr­zést? Igen, indult belső vizsgálat. S ha valaki azt gondolja, hogy az ügy vagy a vizsgálat szüntelen nincs valóságalapja, és nincs mit vizsgálni. Mi közzétettük, hogy márpedig eljárást indí­tunk, mire ők bejelentették, hogy speciális nyomozócsopor­tot hoznak létre. Mit gondoljak erről? Ráadásul a korrupciós eseteket csak és kizárólag a spe­ciális ügyészség felügyelheti. Akkor milyen próbálkozás volt ez? Amit ez ügyben továbbra is állítok, hogy becsülöm a speciá­lis ügyész bátorságát. Térjünk ki kicsit a Gorilla tartalmára. Egy része szerint a KDH jelölte Stanislav Jano- ta úgy szavazott a Nemzeti Vagyonalap elnökségében, hogy az megfeleljen a Penta pénzügyi csoportnak. Ez rendben van? Erről nem tudtam. De múlt héten két emberünk lemondott tisztségéről: Janota mellett a tanácsadóm, Milan Krajniak, aki a vagyonalap elnökségi tag­ja volt - holott az aktában nem telenül megkérdőjelezik-e. Egyesek azt mondják, hogy vizsgáljuk ki; mások csöndben vannak. Mintha nem érintené őket ez az egész. Azután vannak olyanok, akik minden egyes ré­szét megkérdőjelezik. Miért most nyomozunk, ha már az előző kormány alatt befejezték a rendőrségi vizsgálatot? És söprögessünk a saját portánk előtt - üzengetik. Én csak azt akarom, hogy az emberek fi­gyeljék a politikusok kijelenté­seit, és mindenki vonja le a kö­vetkeztetéseket maga. Nem az első évét tölti a poli­tikában. Valóban olyan a poli­tikai élet Szlovákiában, ahogy azt a Gorilla-akta lefesti? Olyan volt a második Dzurin- da-kormány alatt? És hogy működött a politika 2006-2010 között? Hogyan működött egy másik pénzügyi csoport monacói jachtján? Hogy is volt az útdíjrendszerre zettség alól az SIS igazgatóját. Most Ivan Gašparovič döntésé­re várunk. Természetesen az egyik fő célunk, hogy valami­lyen módon igazoljuk az ügyirat hitelességét. Ez nem a titoktar­tási kötelezettség alóli felmen­tés kérdése. Hanem például a titkosszolgálattal való meg­egyezés kérdése. De még ez sem elég. Nekünk azt is be kell bizo­nyítanunk, hogy a pénzátutalá­sokra valóban sor került. Ahhoz, hogy levonják a po­litikai felelősséget, elég len­ne az akta hitelességének a megállapítása. Kik vonják le a politikai fele­lősséget? Például azok, akiket emlí­tenek a Gorillában, Dzurinda vagy Fico. Erről nem nyilatkozom, mi­vel számomra jelen pillanatban az ügy büntetőjogi oldala a leg­fontosabb. Az, hogy a hiteles­son a politikát érintő korrupciós ügyekben. Talán azt sem tud­ták, merre induljanak el. Mert ez a korrupció nem úgy műkö­dik, hogy a korrupt személy 20 milliót kap saját számlájára az­zal a megjegyzéssel, hogy ez a privatizációért járó kenőpénz. Nem arról volt szó inkább, hogy a politikusok, meg sokan mások, évek óta tudtak a Go­rilláról, de inkább nem foglal­koztak vele, mert közvetlenül érintettek voltak az aktában? Ez igaz, de azért mondjuk meg őszintén, sok újságíró és kiadó is megkapta. Ugye? Nekünk nem volt meg. Jó, maguknak nem, de több kiadónak megvolt. Ráadásul az egész akta náluk volt. Nem tör­tént semmi, mert nem volt érezhető a közvélemény nyo­mása. Mi az eljárást mégis el­megkérdőjelezésével engem el­riaszt, hát nagyon téved. A rendőrfőkapitány jelen­leg Jaroslav Spišiak, aki négy évig az aktában bőven emle­getett Világi Oszkár alkalma­zottja volt. Hihető, hogy a vizsgálat független lesz? A nyomozócsoportot én állí­tottam össze, nem Spišiak. Azt állította, hogy a speciá­lis ügyészségre nyomást gya­korolnak az aktával kapcso­latban. Merről tapasztalható ez a nyomás? Azzal lehetett összefüggés­ben, hogy a főügyészség saját nyomozócsoportot akart, ame­lyet végül ezen a héten meg­szüntettek. Elejétől fogva állí­tottam, hogy nem értem a játé­kukat. Amint felkerült a Gorilla az internetre, Dobroslav Trnka kijelentette, hogy az ügynek hozzák összefüggésbe semmi­lyen provízióval. Saját maga kérte a felmentését, hogy senki ne tudja kétségbe vonni a vizs­gálatot. Mert megvan a szán­dék, hogy bármilyen hibát, ki­vetnivalót találjanak a nyomo­zásban. Hogyan értékelte Dzurinda kijelentését, hogy inkább a sa­ját portája előtt söprögessen? Míg egy kormányban va­gyunk, elvből nem értékelem kollégáim kijelentéseit. Richard Sulik azon kijelen­tésére sem reagál, mely sze­rint Dzurindának és az SDKÚ alelnökének, Ivan Miklošnak távoznia kellene a politikából? Nem kommentálom. Amit fontosnak tartok, és amire oda­figyelek, hogy miként reagál­nak majd az SDKÚ képviselői az ügy kivizsgálására. Hogy szün­kiírt tender, a kvótabiznisz, a fa­liújságtender? Az, hogy előke­rült egy dokumentum, amely egy konkrét pénzügyi csoport­ról szól, nem jelenti azt, hogy más pénzügyi csoportoknak nincs gazdasági befolyásuk, nincsenek törekvéseik. Hány ilyen tranzakciót figyelhettek a titkosszolgálatok? Mert ha ez az akta valós, akkor tökéletes hír­szerzési munka eredménye. De mennyit figyel meg ezekből az ügyletekből, kapcsolatokból a titkosszolgálat? Öt, hat, hét százalékot? Ha hosszú távon így működne a politika, főleg a gazdasági válság alatt, akkor ez veszélybe sodorná az egész ál­lamot. Mit árulhat el a Gorilla­ügyben indított vizsgálatról? Kérvényeztük az államfőtől - mivel ez az ő hatásköre -, hogy mentse fel a titoktartási kötele­ség bizonyítása után a tranzak­ciókkal tudjuk igazolni és alá­támasztani a korrupciót. Van valamilyen határidő, meddig kell az államfőnek döntenie a titoktartás alóli felmentésről? Úgy tudom, nincs. Nem tart attól, hogy ilyen módon is hátráltathatják a vizsgálatot? Nem. Meggyőződésem, hogy a választásokig az akta je­lentős részének hitelességét va­lamilyen formában igazolni fogjuk. Ez a botrány nem a ti­toktartáson áll vagy bukik. Viszont a titkosszolgálattal való együttműködésen áll vagy bukik. Részben igen. De hiszem, és ez volt a kormányfő ígérete is, hogy e téren nem lesz gond.

Next

/
Thumbnails
Contents