Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-19 / 15. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 19. www.ujszo.com Visszautasította a plágiumvádat a magyar államfő - az ellenzék szerint nem tudta eloszlatni a kételyeket Schmitt Pálnak eszébe sem jut a távozás ilyen dolgozat alapirodalmi ada­tokra, törzsadatokra épül, ame­lyek nélkül nem is lehetne meg­írni azokat. „A különbségek az­tán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból.” Az ő esetében ez „olyan tény­adatokat” jelent, amelyek „fel­lelhetők ajegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródo­kumentumaiban”. A felvetésre, hogy ez nem tesz lehetővé szó szerinti átemelést, azt válaszol­ta: „huszonegy különDöző forrá­som volt, köztük a Nikolaj Geor- giev által írt könyv is”. A hvg.hu számításai szerint az államfő 215 oldalas disszertációjában 180 oldalt vett át szó szerint a bolgár szerzőtől. Schmitt szerint értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol követ­is súlyosan érinti az államfőnek, ezek semmiféle honoráriumot Schmitt Pál szerint minden Schmitt Pál a stúdióban (MTI-felvétel) keztetéseketvontle. (MTI,ú) Budapest. Visszautasította a plágiumvádat a magyar államfő tegnap reggel a Kossuth Rádióban. Közöl­te: legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulaj­donította el senki szellemi tulajdonát, ellenben hu­szonegy különböző for­rásból dolgozott. ÖSSZEFOGLALÓ Az első reagálások szerint Schmitt nem tudta eloszlatni a kételyeket, s nyilvánvalóvá vált: sejtelme sincs arról, hogyan, mi­lyen kritériumok alapján készül egy tudományos munka. Hír- magyarázók szerint a kormányt s magának az államfői hivatal­nak a hitelvesztése. Az államfő most először vála­szolt személyesen a hvg.hu által kirobbantott, 1992-ben megírt kisdoktori disszertációját ért plágiumvádra. Azt mondta, munkája egy kisdoktori disszer­táció, és nem PhD-munka, így ő soha, semmilyen anyagi kom­penzációt nem kapott emiatt. Azt állította: a kisdoktori érteke­zés formája megengedte, hogy a dolgozat végén egyben sorolja fel a forrásokat, míg ma már a PhD esetében minden oldalon és soronjeleznikell az idézetet. Schmitt Pál opponensei az ál­tala 1990-ig vezetett Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának tagjai voltak, amiről az államfő úgy vélekedett, ,jó, de hát ez mind társadalmi munka volt, nem kaptak, és értelemszerű, hogy az olimpiai akadémián azok szerepeltek, akik a sport- történetet (...) töviről, hegyire ismerték”. Mivel a Semmelweis Egyetem rektora a napokban vizsgálatot indított ez ügyben, Schmitt emlékeztetett: annak idején summa cum laude minő­sítést kapott az írásos, illetve szóbeli értekezésére, és minden adat rendelkezésre áll ennek el­lenőrzésére. Mint mondta, olimpiai baj­nokként, a MOB akkori elnöke­ként, illetve a NOB végrehajtó bizottságának tagjaként azért is késztetést érzett a disszertáció megírására, mert Magyarorszá­gon még nem összegezték, mi veszélyezteti a magyar siker­sportokat, hogyan lehet őket az olimpia programján tartani. Heves és indulatos vita az EP-ben, a magyar kormányfőt csak a néppártiak támogatták Barroso ismét nekiment Orbánnak ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Úgy, mint egy évvel ezelőtt, tegnap is neki­ment a magyar kormányfőnek az Európai Parlament Magyar- országról szóló vitájában Dániel Cohn-Bendit zöldpárti frakció- vezető. Orbán Viktor kormányfő beszédére reagálva emlékezte­tett: Magyarországon közle­ményt adott ki a kormány, azért jön ide, hogy megvédje hazája hírnevét a nemzetközi és balol­dali agresszió ellen. „Ezek sze­rint Merkel, Clinton és Juppé a baloldahoz tartozik” - mondta gunyorosan, majd köszöntötte őket a klubban. Orbán a strasbourgi vitában az új magyar alaptörvény kap­csán azt mondta, hogy azt az 1949-es kommunista alkot­mány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - hoz­ták létre. Cohn-Bendit erre így replikázott: „Ezek szerint itt mindenki teljesen őrült, hiszen befogadtunk egy országot, amelynek sztálini alkotmánya volt!” Hagyjuk abba ezt a hülye­séget - tette hozzá, s megismé­telte: Chavez és Castro irányába megy Orbán. A zöldpárti politi­kus a magyar miniszterelnök fe­jére olvasta a Dömer-ügyet és a hajléktalanokkal szembeni jog- szabályokatis. Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője arra mutatott rá, hogy több mint harminc ag­gályos magyar törvény van, ezért azt mondani, hogy nincs nagy baj Magyarországon, elég­gé meglepő. Az ő szavait is meg­tapsolták. Egyedül a néppárti frakció állt ki a magyar kormány döntései mellett. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke felszólalásában azt mondta, a vita nem Magyaror­szág ellen, hanem Magyaror­szággal, Magyarországért fo­lyik. Emlékeztetett: az általa ve­zetett testület az előző napon három kérdésben kötelezettség­szegési eljárást indított Buda­pest ellen. Mindez annak az erő­feszítésnek a része, hogy a tagál­lamok tartsák tiszteletben az uniós jog „betűjét, és ami szintén fontos, a szellemét”. Hangsú­lyozta: „Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényé­ben, amelyeket a magyar ható­ságoktól kapunk.” Barroso kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló szándékát, hogy módo­sítsák az érintett jogszabályo­kat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az elkövetkező napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást. Figyelmeztetett: az EB által felvetett ügyeken túl­mutató kérdésekről is szó van, amelyekkel szintén foglalkozni kell. „A kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő, a jog­államiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartá­sán őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szintén foglalkozik a magyar jogalkotás különböző kérdései­vel. És az Európa Tanács Velen­cei Bizottsága is fontos szerepet játszhat ebből a szempontból” - vélekedett. Barroso azt mondta, erőtelje­sen felszólította a magyar ható­ságokat, hogy „tartsák tisztelet­ben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakor­latban, valamint az ország poli­tikai és társadalmi életében is érvényesítsék”. A Barroso-beszéd előtti fel­szólalásában Orbán azt mond­ta, az EU által felvetett problé­mák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alap­törvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett Budapestre jogi kifogás. (MTI, NOL, ú) Egészpályás letámadás Magyarország ellen - Neelie Kroes újabb levele Navracsicsnak Brüsszel ismét elővette a médiatörvényt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Pár órával azután, hogy az EB kedden három ügy­ben kötelezettségszegési eljá­rást indított Magyarország el­len, Neelie Kroes, a bizottság médiaügyekben illetékes alel- nöke az éjjel Navracsics Tibor­hoz írt levélben erősítette meg a médiapluralizmus és -szabad­ság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait. A ma­gyar miniszterelnök-helyettes­hez intézett levél tartalmáról Ryan Heath, Kroes szóvivője tá­jékoztatott tegnap. Heath szerint Kroes hangsú­lyozni kívánta, hogy a média­szabadság és médiapluralizmus „nem csupán az uniós és a nem­zeti jog technikailag helyes al­kalmazását jelenti, hanem - ami ennél fontosabb - ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati ec.eurt • • Neelie Kroes (TASR/AP) alkalmazását és előmozdítását”. Az Európai Bizottság ezért mindkét vonatkozásban „to­vábbra is különösen éber”. A le­vél felveti: a KlubRádió frekven­ciaengedélyét nem csupán Bu­dapesten nem hosszabbították meg, hanem ez történt egy sor helyi engedély tekintetében is, amit Kroes aggasztónak tart. „Nemzetközi szervezetek és a ci­vil társadalom szervezetei eköz­ben bírálják, hogy a magyar mé­diatörvény aránytalanul köz­pontosított, az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzés veszélyének teszi ki a médiát.” Kroes felhívta a figyelmet az alapvető jogok uniós chartájára, amely előírja a médiaszabadság és -pluraliz­mus tiszteletben tartását. Emlé­keztetett arra, hogy az EB tavaly már fellépett a magyar média- törvény négy olyan elemével szemben, amely nem volt össze­egyeztethető az EU-joggal. E munkacsoport a médiasza­badság és -pluralizmus ügyében ad tanácsokat, és január 25-én tartja következő ülését. Kroes erőteljesen sürgette, hogy a magyar kormány hajtsa végre a magyar alkotmánybíróság de­cember 19-i döntését, amely kimondta: a médiatörvény al­kotmányellenes módon korlá­tozza az írott sajtó szabadságát, így például - tette hozzá Kroes - az alkotmánybírósági döntés értelmében az újságírók azon­nali érvénnyel titokban tarthat­ják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a magyar parla­mentnek az egyéb változtatá­sokat. A rádiófrekvenciák engedé­lyezését illetően Kroes megálla­pította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az enge­délyezés közérdekű feltételeit, de az odaítélési folyamatnak ob- jektívnek, átláthatónak, diszk­riminációtól mentesnek és ará- nyosnakkelllennie. (MTI,ú) Azonosítják a magyar áldozatokat Etiópiában Hazahozzák a túlélőket ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Addisz-Abeba. Két magyar turistát megöltek, egyet megsebesítettek Etiópiá­ban egy kedd reggeli fegyveres támadásban. Ma reggelre váiják Magyaror­szágra a támadás három magyar túlélőjét, akiket tegnap délután az afrikai ország fővárosába, Addisz-Abebába szállítottak. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője délutáni közleményé­ben azt írta: a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai ma reggel érkeznek a térségbe, ahol az ügyben érintett társszervek­kel együtt bekapcsolódnak az információgyűjtésbe. Felada­tuk, hogy tisztázzák a terrortá­madás összes körülményét, és a helyszínen bizonyosodjanak meg arról, hogy további magyar állampolgárok nincsenek ve­szélyben, illetve az elrabolt kül- földiekközött. Szijjártó elmondta, a táma­dásról tegnap hajnalban értesül­tek, s az Interpol etiópiai irodá­jának hivatalos bejelentését is­mertetve azt közölte, hogy két magyart, két németet és egy osztrákot öltek meg a fegyvere­sek; egy magyar könnyebben megsérült, két németet és két etiópot elraboltak, két olasz el­menekült. A csoportból kilencen nem sérültek meg, őket, elszállí­tották a térségből. A holttestek azonosítása - uniós országok he­lyi konzuljainak részvételével - Áddisz-Abebában megkezdő­dött, pontos információkat ez­után adhatnak. A Strasbourg- ban, az Európai Parlament ülé­sén tartózkodó Szijjártó magyar újságíróknak azt mondta: az egyik magyar halálát két lövés okozta, a másikét pedig az orvosi ellátás teljes hiánya. A Szegedi Tudományegye­tem Természetföldrajzi és Geo- informatikai Tanszékének ve­zetője, Mezősi Gábor azt közöl­te, az etiópiai merénylet ma­gyar áldozatai az egyetem geo­lógus kutatói. Szijjártó azt mondta, hogy az információk szerint összesen hat vagy hét szegedi geológus kuta­tó utazott Etiópiába, közülük azonban egy vagy két ember már korábban hazatért. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) bejelentette: rendőröket küld az öt turista ha­lálának kivizsgálására. Jörg Zi- ercke, a BKA elnöke szerint je­lenleg nagyon zavaros a helyzet. „Nem ismerjük a történtek hát­terét, így még egy-két napra van szükségünk ahhoz, hogy konk­rét információkkal szolgál­hassunk” - hangsúlyozta. A tu­risták állítólag olyan területen tartózkodtak, ahova katonai okokból tilos volt a belépés. Addisz Abeba szerint a táma­dást az eritreai kormány által ki­képzett banditák hajtották vég­re, ezt Eritrea cáfolta. Sajtóértesülések szerint a tá­madás a Danakil sivatagban, az Erta Ale nevű vulkán közelében történt. A régió a Föld egyik legmélyebben - a tenger szintje alatt - fekvő helye, az afar nevű nomád nép hazája. A táj megle­hetősen barátságtalan, nagy a forróság és a szegénység, ugyanakkor bővelkedik termé­szeti látványosságokban. A tér­ségbe többnyire csak segély­munkások vagy kutatók me­részkednek, bár évente mintegy 500 kalandvágyó turista is érke­zik ide. 2007-ben öt európait - négy brit és egy francia állam­polgárt - ejtettek túszul ezen a területen, majd végül aligkéthét után váltságdíj fejében sértetle­nül szabadon engedték őket. Az etiópiai térségben 2008-ban is több alkalommal ért támadás külföldi turistákat. Utazási szakemberek szerint évente mintegy száz magyar tu­rista utazik szervezett formában Etiópiába. Etiópia és a tőle 1993-ban függetlenedett Eritrea között 1998 és 2000 között dúlt hábo­rú, amelyben közel 80 ezer ember vesztette életét, és a két ország viszonya azóta is fe­szült. Egy ENSZ-vizsgálat nyomán nemrég kiderült, hogy Eritrea állt az Afrikai Unió ta­valyjanuári etiópiai csúcstalál­kozója ellen tervezett merény­let hátterében. (MTI, NOL, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents