Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-18 / 14. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. www.ujszo.com Azért fizetnének, amire nincs is szükségük Gyanús 52 milliós szerződéshosszabbítás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gyorsított eljárásban kötne a pénzügyminisztérium 52 millió eurós szerződést a Microsofttal. A kormányzat három évvel hosszabbítaná meg az államigazgatás számítógépein futó programok licen- cét. A Fair-Play Szövetség szerint a szerződés több okból is aggályos. Egyrészt a tárca tudta, hogy 2012. január 31-én lejár a három éve kötött licencszerződés, ám nem nyújtotta be időben tárcaközi egyeztetésre az újat. Emellett nem szólította meg a konkurenciát sem, pedig több programot más vállalat is tudna szállítani, olcsóbban. RÖVIDEN Semjén visszaütne Budapest. Ha az Európai Uniót nem zavarta a szlovák államnyelvtörvény, amely „megtiltja a magyar orvosnak, hogy magyar pácienseivel magyarul beszéljen”, és nem zavarta Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való kitiltása sem, akkor a jelenleg Magyarországot érő sorozatos kritikák sem jogosak, nyilatkozta tegnap Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak sokkal határozottabban kellene reagálnia a külföldi bírálatokra, például fizetett újságcikkekkel. (TASR) A Híd ellenzi az adóemeléseket Pozsony. A Híd jövőre a bruttó hazai termék 3 százaléka alá szeretné csökkenteni Szlovákia államháztartási hiányát, 2016-ra pedig már elképzelhetőnek tartja a kiegyenlített államháztartást - nyilatkozta tegnap Ivan Švejna, a párt alel- nöke, a Híd gazdaságpolitikai terveit ismertetve. Švejna szerint a kiadási oldalon elsősorban a nagyobb bevételekkel rendelkezők szociális juttatásait faraghatnák le, nem szeretnék ugyanakkor növelni az adóikat. Az adók növelése helyett a párt az adóbehajtás hatékonyságának a növelését szeretne elérni. Švejna szerint az egyenadót a jövőben is fenntartanák, és csökkentenék a járulékok mértékét. (TASR) Orvosok: bosszút áll a kormány Pozsony. Tiltakozik az Orvosok Szakszervezete az egészségügyi minisztérium törvénymódosító javaslata ellen, amely szerint korlátoznák az orvosok sztrájkjogát. Marián Kollár, a LOZ elnöke szerint mindez a kormány bosszúja azért, hogy az orvosoknak sikerült magasabb bért kiharcolniuk, és leállíttatniuk a kórházak átalakítását. (TASR) Kaliňák: az elmúlt hét évben a Gorilla-akta öt különböző változatát láttam, a mostani a hatodik A főügyészség leáll a Gorillával A szabad szoftverhasználatot propagáló szervezet (SÓIT) szakértője szerint pedig a szerződés úgy néz ki, mintha a Microsoft munkatársai írták volna, nem pedig állami hivatalnokok. A Fair-Play szerint kérdéses, miért kell az új szerződésben több licencet kötni (57 ezer helyett 82 ezret), ha közben csökkent a hivatalnokok száma. A szervezet szerint a licen- cek tartalma is problémás: olyan alkalmazásokra is előfizet az állam, amelyet a hivatalnokok többsége ki sem tud használni. A szerződésről a következő hetekben kellene szavaznia a kormánynak. (MSz) Pozsony. Többé nem foglalkozik a Gorilla aktával a főügyészség, az ügyet már csak a speciális ügyészség fogja vizsgálni - tájékoztatta lapunkat Jana Tökölyová, a főügyészség sajtóosztályának vezetője. Az ügyészség speciális nyomozó- csoportja a főügyész első helyettesének utasítására befejezte munkáját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A főügyészség Tökölyová szerint visszautasítja azokat a felvetéseket, amelyek megkérdőjelezik az ügyészek munkáját és függetlenségét. „A főügyész első helyettese január 16-án úgy döntött, hogy már csak a speciális ügyészség fogja felügyelni az esetet. A nyomozás során megvizsgálja azoknak a személyeknek a bűnrészességét is, akik tudtak a Gorilláról, de nem tájékoztatták időben a hatóságokat” - mondta a szóvivő, azzal, hogy a főügyészség, tekintettel a kezdődő választási kampányra, többé nem fogja kommentálni az esetet. Azután, hogy Karol Mitrík, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatóját meghallgatta Robert Kaliňák állítja: még belügyminiszterként találkozott először az aktával (TASR-felvétel) a parlament védelmi bizottsága, Robert Kaliňák (Smer), a testület tagja kijelentette: kár, hogy az aktát nem sikerült korábban kivizsgálni. „Az elmúlt hét évben személy szerint a Gorilla öt verzióját láttam, a decemberben előkerült dokumentum a hatodik. Míg belügyminisztervoltam, a rendőrök vizsgálódtak az ügyben, és meggyőződésem, hogy minden lehetséges lépést megtettek az eset tisztázása érdekében” - nyilatkozta Kaliňák. Az ülésen állítólag megkérdezték Mitríktől azt is, hogy valóban sor került-e a lehallgatásokra. „Néhány kérdésre kitérő választ kaptunk, további információkat még átad a későbbiekben a testületnek. Az akta hitelességét viszont nem támasztotta alá” - mondta Kaliňák. A Gorilla-ügy magyar szála is éli a saját életét. Bugár Béla, a Híd elnöke a hétvégén a Pátria rádió adásában perrel fenyegette meg Berényi József MKP- elnököt, ha azt fogja állítani, hogy az aktákban szereplő magyar vagy egykori MKP-s kötődésű személyek a Hídba távoztak. „Örülök neki, mert a bíróság előtt még inkább tisztázódhat az egész ügy” - reagált lapunk kérdésére Berényi József, (dem, MSz) Uhliarik megüzente: aki nem tudja fenntartani magát, visszaadhatja a működési engedélyét Kurtítanák a mentőszolgálatok támogatását UJ SZO-ÖSSZE FOGLALÓ Pozsony. Nincs egyezség a Mentőszolgálatok Szövetsége és az egészségügyi minisztérium között, a tegnapi tárgyaláson szinte semmiben nem tudtak megegyezni, ezért tovább egyeztetnek. A tárca csökkentené a mentőszolgálatoknak nyújtott állami támogatást, az érintettek ezzel természetesen nem értenek egyet. Ivan Uhliarik miniszter már hétfőn megüzente a mentőszolgálatoknak: amelyik nem tudja fenntartani magát a tárca által tervezett változtatások bevezetése után, az visszaadhatja működési engedélyét. Uhliarik szerint a mentőszolgálatok túlzottan is jól állnak, tavaly például 44 százalékos nyereséget könyveltek el. Az érintettek ezt cáfolják, például az LSE-Life Star Emergency szerint legfeljebb öt-tíz százalék között mozog a mentők éves nyeresége. Ezt állítja a Falck mentőszolgálat is - amelynek 91 mentőállomása van az országban -, nekik 1,4 millió eurós nyereségük volt tavaly, ami 5%-ot jelent. A tárca más számokat mond. Azzal érvel, hogy a mentőszolgálatok állomásonként csaknem 17 000 eurót kapnak havonta, vagyis évente csaknem 204 ezer eurót, ezenfelül kilométerenként 70 centet, ami további 44 ezer eurót jelent. Ha mindezt a tárca elképzéséi szerint csökkentenék (havi 15 ezer euró az egyes állomásoknak, 60 cent kilométerenként), akkor a nyereségük nem 44, hanem 29 százalékos lenne, a tárca szerint ez is tisztességes nyereség. Uhliarik szerint: ha a jelenlegi 154 állomásból néhány bezárna, a betegek ellátása akkor sem kerülne veszélybe. Kevesebbet kapnának a mentőszolgálatok az egészségbiztosítóktól is, csaknem négymillió euróval. Az így megtakarított pénzt az állam a kórházakba irányítaná át, egyebek között az orvosok kötelező fizetésemelésére. (sán, TASR, SITA) Levélben értesítik a magánnyugdíjpénztárak az ügyfeleket a módosításokról, aki akar, átléphet a biztonságosabb kötvényalapba Kevesebb garancia - áprilistól változik a második pillér SÁNDOR RENATA Pozsony. Ezekben a napokban értesítik a magánnyugdíjpénztárak írásban az ügyfeleiket a nyugdíjrendszer második pillérében áprilistól várható változásokról, az értesítést az éves nyugdíjszámla-kivonattal együtt kapjukmeg. A parlament még tavaly ősszel jóváhagyta a tőkepilléres rendszer megváltoztatását - jelentős módosításokról van szó, amelyek az ügyfeleket is komolyan érintik. A legkomolyabb változás, hogy - ellentétben a mostani helyzettel - nem lesz a második pillér valamennyi alapja garantált. Jelenleg ugyanis - a Fico-kormányzat idején elfogadott törvénymódosítás szerint - a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a kockázati (progresszív) alap is nagyjából egyformán biztonságos, mert a befektetett tőke összegére az állam vállal garanciát. A modell kritikusai szerint a Fico-kor- mány ugyan gondoskodott arról, hogy az ügyfél legalább a befektetett pénzét ne veszítse el, ugyanakkor elvágta a lehetőségét annak, hogy komolyabb nyereségre tegyen szert. Az alapkezelők ugyanis a garancia miatt óvakodtak a kockázatosabb, de nagyobb nyereséggel kecsegtető eszközöktől, holott a kiegyensúlyozott és a progresszív alapnak épp ez lenne a lényege. A Radičová-kormány törvénymódosítása ezen változtatott: idén áprilistól csak a konzervatív, új nevén a kötvényalap lesz garantált, a többi nem. Az ügyfél egyidőben legfeljebb két alap között oszthatja meg a befektetéseit, ebben az esetben az egyik kötelezően a kötvényalap. A nyugdíjpénztárak által a napokban kézbesített levél egy A második nyugdíjpillér is kormányfüggő, működési szabályait az épp aktuális kabinet kedve szerint úja át. formanyomtatványt is tartalmaz, amelyen az ügyfél jelezheti, hogy áüépne a biztonságos, garantált kötvényalapba - jelenleg ugyanis a magánnyugdíjpénztári tagok jelentős hányada épp a kockázatosabb alapokban tartja pénzét. Szakértők szerint érdemes fontolóra venni, melyik alapba fektessünk be. Ha legalább a befektetett összeget meg szeretnénk majd kapni nyugdíjazásunkkor, érdemes a kötvényalapba átlépni, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez tűnik ésszerű megoldásnak. Ám ha jobb lesz a gazdasági széljárás, a kötvényalap nem tesz lehetővé nagyobb nyereséget, mint a kockázatosabb alapok. Ide-oda „ugrálni” viszont bármikor nem lehet, ezért döntött a kormány a módosítás mellett, hogy két alapban is tarthatja az ügyfél a pénzét, a biztonságosban és egy kockázatosban. Az áprilistól hatályba lépő módosítás alapján, amint az ügyfél betölti 50. életévét, befektetéseiből évente 10 százalékot automatikusan a garantált alapba helyeznek át, így az utolsó tíz aktív évben fokozatosan csökken a kockázat. A második pillérben a jelenleg működő három mellett létrejön egy negyedik, ún. indexalap is. Ez lesz a legnagyobb kockázatú, létrejöttét egyébként maguk a nyugdíjpénztárak sem támogatták. A szociális minisztérium azzal az indokkal hozta létre, hogy a részvény- alap ugyan nem garantált, vagyis kockázatokkal jár, de jellegéből adódóan ebben lehet - kedvező gazdasági helyzet esetén - a legnagyobb nyereségre szert tenni. Viszont a legnagyobbat bukni is. További fontos módosítás, hogy a pályakezdők számára újra kötelező lesz a belépés a tőkepilléres nyugdíjrendszerbe, azzal, hogy három éven belül, ha akarnak, kiléphetnek. További módosítás, hogy magánnyugdíj-pénztári kifizetésre az lesz jogosult, aki legalább 10 évig tagja a második pillérnek (ma ez még 15 év). Áprilistól ugyan érvénybe lép a törvény, de számolni kell azzal, hogy ha Robert Fico kerül hatalomra, az új kormány ismét módosítja a jogszabályt. Elemzők szerint a második nyugdíjpillér is kormányfüggő, működési szabályait az épp aktuális kormány saját kedve szerint változtatja, holott ez nem jó pénzpiaci politika, ráadásul az ügyfeleket is teljesen elbizonytalanítja.
