Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-17 / 13. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 17. www.ujszo.com A kormányfő levélben kért magyarázatot Radičová: minden politikus nézzen magába ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Parlamenti pártok és képviselők felelőssége, milyen következtetéseket vonnak le a titkosszolgálati Gorilla-aktából -jelentette ki tegnap Iveta Radičová kormányfő Richard Sulik SaS-elnök felhívására reagálva, aki arra szólította fel Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnö- köt és a párt alelnökét, Ivan Miklóst, mondjon le tisztségéről, mert nevük többször felbukkan a korrupciós ügyeket említő aktában, mely miatt már négy tisztségviselő elvesztette funkcióját. ,.Amikor lemondtam parlamenti képviselői mandátumomról, akkor egy napilap politikai hullának nevezett - ez tény. Talán attól tart a többi politikus is, hogy politikai hulla lesz belőlük” - mondta Radičová, hozzátéve: a Gorillában a korrupció mellett a pártfinanszírozásról is sok szó esik. „Tehát az „engem ez nem érint, én akkor ellenzéki képviselő voltam” típusú válaszok nevetségesek” - jelentette ki Robert Fico Smer- elnök szavaira utalva. Radičová azt is elmondta, levélben fordult Karol Mitríkhez, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) főnökéhez, és arra kérte, tájékoztassa őt az ügy részleteiről. Ha a nyilvánosságra került információk a valóságot tükrözik, akkor kormányfőként tudni akarom, mikor szerzett tudomást a SIS ezekről a tényekről; egyeztetett-e az eljárás során a rendőrséggel; megvannak-e a lehallgatott beszélgetések eredeti hangfelvételei; ha nem, akkor kinek az utasítására lettek megsemmisítve és mikor; illetve mikor, milyen okból fejezték be az akciót. „Egyelőre nem kaptam választ, de meglehet, hogy este már az asztalomon lesz” - nyilatkozta tegnap késő délután. Néhány órával korábban az Állami Vagyonalap (FNM) igazgatótanácsának volt tagja, az SDKÚ jelölte Jozef Jurica közzétette : hazugság a Gorillában szereplő információ, mely szerint rendszeresen províziót kapott a Penta pénzügyi csoporttól azért, hogy néhány privatizációs ügyben az ő érdeküket képviseli. Nevét bírósági úton próbálja tisztára mosni. „Kizárt, hogy bármikor bármilyen kenőpénzt elfogadtam. Megáll az eszem, ha látom, milyen abszurd irodalmi művet képesek létrehozni az emberek, amely aztán mindenféle kitalált események, abszurd következtetések alapjául szolgál” - mondta a Gorilla kap- csánJurica. Karol Mitrík SIS-elnököt ma a Gorilla miatt a parlament védelmi bizottsága hallgatja meg. Nem várható, hogy bármit is elárulna az ügyről, mert az igazgató rendszerint minden kérdésre azt szokta válaszolni, hogy titkosított információról van szó, ezért nem válaszolhat, (dem) Az orvos az rt.-nél keres a legjobban Az állami kórházban jobb az átlagkereset ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami tulajdonú kórházak alkalmazottai keresnek a legjobban valamennyi egészségügyi alkalmazott között - derül ki az orvosszakszervezetek statisztikájából. Ezekben a kórházakban az átlagbér 984 euró volt tavaly év végén. Ezt követték a részvény- társasági formában működő kórházak alkalmazottai, ők átlagban 860 eurót kerestek. A megyei kórházakban dolgozók bére 754, a kft.-ként működő egészségügyi intézményekben pedig 746 euró volt. A legrosszabb a helyzet a nonprofit társaságoknál, ott az átlagkereset 707 euró. Ami konkrétan az orvosok bérét illeti, ők valóban a részvénytársasági formában működő kórházakban keresték a legtöbbet - átlagban 1642 eurót. Tavaly, az orvosok felmondása idején (amikor az Orvosok Szakszervezete éppen a kórházak részvénytársasággá akítása ellen harcolt) Ivan Uhliarik miniszter egyik nyomós érve az volt a részvénytársasággá alakítás mellett, hogy ezekben a kórházakban keresnek a legjobban az orvosok. Az orvosok bérét tekintve a második helyen a kft.-k állnak, ott 12 euróval keresnek kevesebbet, harmadik helyen pedig az állami tulajdonú kórházak orvosai - a különbség nem nagy, nem egész 30 euró. A Marián Kollár vezette szakszervezet tavaly év végén többek közt azzal is érvelt, hogy a bérkülönbség nem olyan nagy, hogy megérné az állami kórházakat részvénytársasággá alakítani. Az egészségügyi nővérek viszont az állami intézményekben kerestek a legjobban - átlagban 844 eurót. A részvény- társasági formában működő kórházakban csaknem 100 euróval kevesebbet, a legalacsonyabb bére a kft.-nél dolgozó nővéreknekvolt, 582 euró. A LOZ által kiharcolt döntés alapján februárban magasabb bért kell kapniuk az orvosoknak - a szakvizsgával nem rendelkezők az országos átlagbér 1,05-szörösét, az attesztációval rendelkezők 1,6-szorosát. Júliustól tovább emelkedik a bérük. A béremelés valamennyi orvosra vonatkozik, a nem állami tulajdonú kórházak és a magánorvosok ezért az államhoz fordultak segítségért - mivel állításuk szerint legfeljebb áprilisig tudják biztosítani a béreket, utána nem. Állításuk szerint bevételeik 90 százaléka a bérekre fog elmenni. Áprilistól az egészségügyi nővérek bére is nő. (sán, SITA) Csak olyan szülő taníthatja otthon a gyermekét, aki rendelkezik ehhez megfelelő végzettséggel Iskola helyett otthontanulás? Pozsony. A kötelező alapiskolai beiratkozások tegnap kezdődtek Szlovákiában. A tújlelentke- zés nem jellemző, néhány szülő mégis egyedi megoldást keres, példánl alternatív iskolákat vagy az otthontanulást. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbi még nem igazán elterjedt, talán azért sem, mert a szülők még csak negyedik éve választhatják ezt a tanítási formát. A beíratás alól egyébként ez sem menti fel őket, az otthontanuláshoz ugyanis az iskola igazgatójának beleegyezése szükséges. Csak olyan szülő taníthatja otthon a gyermekét, aki rendelkezik az alapiskola alsó tagozatára szóló végzettséggel, vagy be tudja biztosítani, hogy ilyen végzettségű személy foglalkozzon a gyerekkel. Ajelen(Somogyi Tibor felvétele) légi tanévben Szlovákiában 26 gyerek tanul így. Ennek az oktatási modellnek nálunk nincsenek hagyományai, elsősorban a megszerzett tudásszint ellenőrzése okoz gondot, figyelmeztet Ľuboš Tužinský, az oktatásügyi főellenőr hivatalának munkatársa. Mint mondta, az otthoni tanulással töltött évek után egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek képes lesz beilleszkedni egy osztályközösségbe. „Nem vagyok ennek a modellnek a híve, mivel akadályozza a gyerek szocializációját, társadalomba való betagozódását” - magyarázta Tužinský. Míg nyugaton egyes esetekben megalapozott lehet az ilyen képzés, a hazai oktatásügyi rendszerbe kellő mérlegelés nélkül került be. A szülők gyakrabban döntenek úgy, hogy nem a hozzájuk legközelebb eső iskolába hatják gyereküket. Az iskolaköteles gyerekek lakhely szerinti körzetekbe vannak sorolva, alapesetben mindenki a saját körzetébe tartozó iskolába kerül. Ha a szülő egy másik iskola mellett dönt, akkor a kiválasztott iskola igazgatója ezt tudatja azzal az igazgatóval, aki a körzet szerinti iskolát vezeti. Az alapelv viszont mindig az, hogy az igazgató azokat a gyerekeket részesíti előnyben, akik az iskola körzetébe tartoznak, más körzetből jelentkezőket csak akkor vehet fel, ha még van üres hely az osztályban. (sme, vps) Somogyi Szilárd felezné a megyék számát, az önkormányzatokkal még nem tárgyalt a javaslatról SaS-kampány: segély helyett napi egy meleg étel árát kapnák a munkanélküliek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki nem dolgozik, az naponta egyszer egyék. Az SaS azzal kampányol, hogy az állam segély helyett csupán napi egy meleg étel árát biztosítsa a munkanélkülieknek. A párt a szociális juttatások rendszerén szigorítana, ez választási programjának egyik alappillére. Jozef Mihál szerint közel 160 ezer olyan munkanélküli van az országban, akik dolgozhatnának, ha akarnának. „Szlovákiában van munka elég” - így Mihál. A jelenlegi munka-, szociális és családügyi miniszter új állami munkaközvetítő ügynökséget hozna létre. Aki munkát keres, ott jelentkezne, az ügynökség pedig munkát kínálna neki minimálbérért. Ha a felkínált állást az illető nem fogadja el, segély helyett csupán napi egy meleg ételre lenne jogosult. , A jövő az önök kezében van” - olvasható a párt falinaptárként is hasznosítható plakátján, melynek hátoldalán a párt eredményeiről olvashatnak azok, akik megkapják a postaládájukba. Az SaS kampánya a múlt héten indult, kulturális rendezvények helyett inkább a választókkal való párbeszédet részesítik előnyben. 2010-ben egy zöld kamionnal járták az országot, idén a hippikorszakot idéző buszkaravánokkal erednek a választók nyomába. „Szeretnénk, ha a kampány farsangi hangulatban zajlana” - magyarázta Richard Sulik házelnök. A déli járások magyar anyanyelvű választóit Somogyi Szüárd tartja majd szóval, Tőke- terebestól Dunaszerdahelyig. „Erre mindig van igény, a hallgatóságban legalább egy tucatnyi magyar mindig akad”- nyilatkozta lapunk kérdésére a képviselő. Somogyi egyik elképzelése, hogy a jelenlegi nyolc megye helyett elég lenne négy, nyugati, északi, egy középső és egy keleti megyére osztanák közigazgatásilag az országot. „Megyei és körzeti szinten 745 különböző hivatal van, és ebben nincsenek benne az önkormányzati hivatalok. Szlovákia kis ország. Hogy ennyi hivatalunk legyen, az több, mint túlzás” - magyarázta lapunk kérdésére Somogyi. Hozzátette, a közeljövőben a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásával is egyeztetnek a javaslatról (ZMOS). Hogy a párt elképzeléseiből mi valósul majd meg, az a választások eredményeiből kiderül. A fő esélyes, a Smer az SaS esküdt ellenségének számít, mi több, már a jobbközép pártok is jelezték, hogy nem, vagy csak szigorú feltételek mellett lépnének az SaS-szel koalícióra. (TASR, vps) Szlovákiában másképp tekintenek az öregedőkre, mint Európában Meddig fiatal az ember, és ki számít idősnek? ÚJ-SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az átlag európaiak közt Szlovákia lakosai a legkevésbé elnézőek az idősekkel szemben. Itt ugyanis az emberek 48 százaléka gondolja úgy, hogy az 55 év felettieket inkább negatívan ítélik meg; ennek ellenkezőjét csupán a válaszadók 38 százaléka állítja - derül ki az Eurobarometer felméréséből. Az unióban egyébként a Szlovákiában tapasztaltaknak a fordítottja az általános (az emberek 61 százaléka inkább pozitívan, 28 százalékuk inkább negatívan tekint az idősekre). Az átlagszlovákiai úgy véli, hogy az ember a 39. életévének betöltésével haladja meg a fiatalkort, és az 58-ik évének betöltésével lép az Szlovákiában már az 58 éves embert is idősnek tartják, nyugaton időskorba. A hollandoknál el- csak 70 év felett számít öregnek (Képarchívum) lenben csak a 70 felettiek számítanak idősnek. A portugálok és a svédek nagy része szerint viszont a fiatalság a 37-ik év elmúltával illan el, a görögök és a ciprusiak ezzel szemben csak ötvenen túl érzik úgy, hogy már nem fiatalok. Ä szlovákok az európaiakkal összevetve jobban örülnek a nyugdíjba vonulásnak is, csak 22 százalékuk szeretne a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni (az átlageurópaiaknak ellenben 33 százaléka). Szlovákia lakosai a nyugdíj- korhatár emelésére is nagyon érzékenyek, 83 százalékuk ellenzi, hogy ez 2030-ig megtörténjen (európai átlagban a lakosság harmada támogatja ezt a kezdeményezést). A felmérés 2011 utolsó negyedévében készült, 26 723 embert kérdeztek meg, köztük ezer szlovákiait. (TASR, vps)
