Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-14 / 11. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 14. www.ujszo.com Aktív időskor uniós éve Brüsszel. Útjára indí­totta az Európai Unió az aktív idősödés és a nem­zedékek közötti szolidari­tás európai évét - a tagor­szágokban ezt a témát ke­zelik kiemelten 2012-ben. Az EB ebből az alkalomból közölte azt az átfogó uni­ós felmérést, amelyből egyebek között kiderül: a lakosság többsége úgy gondolja, az 55 évesnél idősebbek jelentős szere­pet játszanak a társada­lom kulcsfontosságú terü­letein. (MTI) Csökkentés Európában Washington. A Penta­gon 7000, Európában ál­landó jelleggel állomáso­zó amerikai katonát von vissza, s rotálódó egysé­geket küld helyettük - kö­zölte Leon Panetta ameri­kai védelmi miniszter. A Pentagon tehát két dan- dámyi katonát hív haza az európai támaszpontokon állomásozó 81 ezer ame­rikai katona közül. Az Obama elnök által január 5-én ismertetett új tízéves védelmi stratégia értel­mében az USA növeli ka­tonai jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni tér­ségben és csökkenti Euró­pában. (MTI) Lesz újabb vizsgálat Oslo. Új pszichiátriai szakvéleményt kért An­ders Behring Breivikről egy norvég bíróság, mi­után egy korábbi jelentés beszámíthatatlannak ta­lálta a 77 embert meg­gyilkoló, 32 éves merény­lőt. Wenche Elizabeth Amtzen bíró szerint az új értékelésre az első véle­ménnyel kapcsolatos, na­gyon heves bírálatok mi­att van szükség, amelyek kétségbe vonják, hogy egy elmebeteg képes lenne ilyen gondosan megter­vezni és végrehajtani egy hasonló támadást. A no­vemberi beszámoló alap­ján Breivikre börtön he­lyett pszichiátriai intézet várna. (MTI) Hadbírósági eljárás Washington. A Wiki­Leaks hírportál által nyil­vánosságra hozott ameri­kai diplomáciai iratok ki­szivárogtatásával vádolt amerikai katona hadbíró­ság elé állítását javasolta tegnap a decemberi előze­tes kihallgatáson elnöklő tiszt. Bradley Manning közlegény ellen 22 vád­pontban indulhat hadbí­rósági eljárás. (MTI) Budapest számára rendkívül fontos az időtényező, mielőbb meg szertné kezdeni a hivatalos tárgyalásokat Újabb ultimátum Magyarországnak Ütött az óra. Orbán Viktor a rádió stúdiójában. (MTI-felvétel) Washington/Budapest. A tényleges tárgyalások megkezdésére Fellegi nem kapott időpontot az IMF-től Washingtonban, hanem csak ultimátum­nak is nevezhető feltéte­leket. Azt is kulcsfontos­ságúnak tartják, mit mondanak Magyaror­szágról az uniós intéz­mények. ÖSSZEFOGLALÓ Említésre érdemes következ­tetéseket vont le mindebből Já- rai Zsigmond, a magyar jegy­bank felügyelő bizottságának elnöke, aki a napokban mondott le a Költségvetési Tanács elnöki tisztéről. Magyarország csak egy gazdaságpolitikai fordulattal tud kilábalni a nehéz helyzetből, az európai uniós szabályoknak 150 százalékig meg kell felelni, módosítani kell az adórendszert és az elvárásoknak megfelelően a jegybanktörvényt is - sommáz­ta véleményét. Lagarde konkrét lépéseketvár A makrogazdasági egyensúly megteremtését szolgáló magyar kormányzati lépések meghoza­talát támasztotta a hitelkeretről folytatandó hivatalos tárgyalá­sok feltételéül Christine Lagar­de,' a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója, aki csü­törtökön fogadta Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert. „Rámu­tattam, az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról és hogy elkezdi-e őket, olyan konkrét lépéseket akar látni, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lé­nyeges a makrogazdasági stabi­litás szempontjából” - fogalma­zott Lagarde. Hozzátette: az eu­rópai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfon­tosságú lenne az új program si­keres megvitatásához. „Teljes mértékben megértjük és egyetértettünk az IMF szakér­tőivel abban, hogy Magyaror­szágnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a pi­acok bizalmát, a magyar gazda­ságot és a magyar intézménye­ket, hogy lefektessük a fenntart­ható gazdasági növekedés alapjait” - nyilatkozta a tárgya­lások után Fellegi. Hozzátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbsé­gek elsimítása után háromolda­lú megegyezésre lehessen jutni a tárgyalások menetrendjéről és azokmegkezdéséről. Az alkotmányról nem volt szó Elmondta: az IMF-ben eddig folytatott előkészítő megbeszé­léseinek minden szintjén emlí­tésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, vala­mint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapo­dásnak a fontossága, az új al­kotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A leendő készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó. Ez utóbbi majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi így válaszolt: ,A jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitel­ről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionali- tás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz.” A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta az időtényező, vagyis annak fontosságát, hogy a hivatalos tárgyalások mielőbb megkezdődjenek. Felleginek az IMF-fel folytatott megbeszélései csupán az első állomását jelen­tették egy kéthetes előkészítő tárgyalássorozatnak, amely so­rán Magyarország, illetve a valu­taalap és az Európai Unió képvi­selői megállapodnak a konkré­tumokban. Budapestnek kell mozdulnia Az Equilor és a Raiffeisen elemzőinek véleménye szerint az IMF és az EU által Magyaror­szágnak nyújtott hitelkeret kap­csán nem annak nagysága, ha­nem időtartama és feltételei a lényegesek. Kuti Ákos, az Equi­lor Befektetési Zrt. vezető elem­zője azt mondta: úgy tűnik, hogy a legszigorúbb IMF-hitelprog- ramot kapja Magyarország, ugyanakkor hozzáfűzte: inkább csak kiindulási alap, hogy a mos­tani egyeztetésen mit kért és mondott az IMF, ez később pu- hulhat. Az IMF nyilvánvalóan konkrét lépéseket vár a magyar kormánytól a vitatott törvények kapcsán, és ha ezek megtörtén­nek, közeledhetnek az álláspon­tok, és az IMF sem lesz olyan szi­gorú. Amíg azonban nincs el­mozdulás magyar részről, addig az IMF is „köti az ebet a karóhoz”. Orbán nem lát okot a pánikra Az új magyar jegybanktör­vénnyel kapcsolatban megfo­galmazott uniós jogi érvek kö­zött vannak olyanok, amelyek­kel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok el­fogadásának, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok - jelen­tette ki Orbán Viktor. Az unió ál­tal kifogásolt másik két tör­vénnyel kapcsolatban a kor­mányfő tegnap reggel az MRl-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: bírói ügyekben az EU-nak nincs kom­petenciája, „ez magyar ügy”. A vitatott kérdéssel, a bírák nyug­díjkorhatárával összefüggésben megjegyezte, éppen az EU szere­ti az átlátható, világos, tiszta nyugdíjszabályokat. Magyaror­szágon is az történt, hogy a köz alkalmazásában állók esetében az általános nyugdíjkorhatár­hoz kell igazodni. Az adatvédelmi biztos kérdé­séről úgy vélekedett, az por­szemnek tűnik a gépezetben. Ki­fejtette: ősszel átszervezték az adatvédelmi biztos jogkörét és hivatalát, ám az akkor hivatal­ban lévő biztos úgy nyilatkozott, hogyezzelnemért egyet, és nem is kíván hivatalában maradni. „Ezért őt már nem is kértük föl, hanem egy új biztost neveztünk ki. Ezt kifogásolják. Ezt majd tisztázni fogjuk.” Véleményét összegezve a kormányfő azt mondta, ha vannak olyan érvek, amelyek a jogszabályok megvál­tozatása mellett szólnak, akkor azokat megfontolj ák majd. A túlzottdeficit-eljárás vicces A túlzottdeficit-eljárásról szólva a kormányfő azt mondta, az a múltra nézve indokolt, a jö­vőre nézve viszont nem. 2010-ben és 2011-ben gyorsan javult a költségvetési hiány, de „kétségkívül nem olyan intéz­kedésekkel, mint amilyet az Eu­rópai Bizottság szeretett volna, ők hagyományos megszorító in­tézkedéseket akartak”. Ezt azonban az emberek nem bírták volna ki, ezért vezette be a kabi­net a tehermegosztás elvét. 2013 januárjától azonban kive­zetik az ezzel összefüggő intéz­kedéseket, és addig megszület­nek az átalakítás nagy szerkezeti reformjai. Hozzátette: 20-21 uniós tagállamnak rosszabb a költségvetésihiány-mutatója, mint Magyarországé, és „ilyen körülmények között vicces a Magyarország elleni túlzottde­ficit-eljárás”. Magyar állampapír a legjobb üzlet Arra a kérdésre, hogy az ál­lamcsőd lehetőségével foglal­kozik-e, Orbán azt válaszolta: ez komolytalan dolog. Hozzátette, könnyű rémhíreket terjeszteni, de „ennek levét mindig a magya- rokisszákmeg: (...) a külföldiek idehozzák a pénzüket, hogy az Európában ma legjobb üzletet jelentő magyar állampapírt megvásárolják. Közben beetetik a magyarokat az államcsődszö­veggel, ők meg a pénzüket ahe­lyett, hogy itt, Magyarországon a legjobb befektetésbe tennék, elkezdik kivinni az országból”. Arra biztatta a magyar embere­ket, hogy higgyenek: ha egy an­gol, egy amerikai vagy egy né­met befektetőnek megéri ma­gyar állampapírt vásárolni, ak­kor nekik is. Megismételte,egy „spekulációs szélhámosság rán­gatja” az európai valutákat. Fellegi washingtoni tárgyalá­saival kapcsolatban kijelentette: Magyarországnak azért van szüksége IMF-hitelre, hogy ne a pénzügyi bizonytalanság kérdé­seivel kelljen foglalkoznia, ha­nem a gazdaság növekedésére összpontosíthasson. Szerinte az IMF-tárgyalások egyetlen kér­désről szólnak, arról, milyen gazdaságpolitika szükséges ah­hoz, hogy a hitelt Magyarország vissza tudja fizetni. (MTI, ú) Obama állítólag titokban üzent Ali Hamenei ajatollahnak Teherán kész lenne tisztázni a vádakat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Washington. A Nem­zetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) magas rangú küldött­sége Teheránba utazik január 28-án, miután Irán több évi el­utasítás után bejelentette, hogy kész tisztázni a titkos atomfegy­verprogramjára vonatkozó vá­dakat - közölték tegnap bécsi diplomaták. Teherán január 9-én bejelentette, hogy üzembe helyezett egy újabb urándúsítót, és január lí-én rejtélyes körül­mények között meggyilkoltak egy iráni tudóst. A NAÜ nem volt hajlandó a látogatás hírét hiva­talosan kommentálni. Három, Iránnal együttműkö­dő cég ellen, köztük egy kínai ál­lami céggel szemben foganato­sított szankciókat Washington. Az amerikai külügy szerint a kí­nai cég félmilliárd dollárt meg­haladó, benzinszállításról szóló szerződést kötött Iránnal. A má­sik két, a kínainál kisebb vállalat is üzemanyag-szállításokról kö­tött megállapodásokat. Barack Obama amerikai el­nök titkos csatornákon közvet­lenül figyelmeztette Ali Hame­nei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét, hogy a Hormuzi-szo- ros lezárása amerikai választ vonna maga után - írta tegnap a New York Times. Amerikai kormányzati tisztségviselők nem mondtak többet a szokat­lan kapcsolatfelvételről, és ar­ról sem, hogy mi volt az iráni válasz. Az Obama-adminiszt- ráció korábban azt mondta, Irán átlépi a Rubicont, ha való­ra váltja fenyegetéseit a straté­giai fontosságú Hormuzi-szo- ros lezárásáról. Törökországból szervezik a műveleteket Ellenzéki szír hadsereg ÖSSZEFOGLALÓ szervezi az új hadsereg műve­Berlin/Damaszkusz. Né­metország tegnap felszólította Szíriában tartózkodó állampol­gárait, azonnal hagyják el az arab országot az egyre romló biztonsági helyzet miatt. Eköz­ben az Aszad-rezsim elleni akci­óik összehangolásáról tárgyal­tak a szíriai ellenzék és a dezer- tőr katonákból szerveződő új hadsereg vezetői. A hírek szerint Rijád al-Aszaad ezredes, a Szíri­ai Szabad Hadsereg (SZSZH) parancsnoka Törökországból létéit. A civil szervezetekkel megállapodtak abban, hogy részletes tervet dolgoznak ki az SZSZH alegységeinek és dan­dárjainak átszervezésére, hogy az újonnan átálló katonák rang­juknak megfelelően tagozód­hassanak be az ellenzőid had­erőbe. Állítólag már 40 ezer ka­tona állt át a tiltakozó megmoz­dulások márciusi kezdete óta. Szíria városaiban tegnap ismét tízezrek tüntettek, ezúttal a Szí­riai Szabad Hadsereg támogatá- sánakjelszavával. (MTI, TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents