Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-03 / 2. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 3. Nem használt a közszereplők hitelességének a szlovák kormány elmúlt másfél éve sem Nem bízunk a politikusokban Amikor a politikáról esik szó, megszokott frázis az a kijelentés, mely szerint az összes politikus csal, lop, senkire sem érdemes szavazni. TOKÁRGÉZA Egy olyan helyzetben, amikor az államfő újévi beszédében szólítja fel a politikai elitet a társadalom érdekeinek képviseletére, nő a határozatlan szavazók aránya, Igor Matovič és az új pártok tucatjai pedig kifejezetten politikusellenes jelszavakkal kampányolnak, a fenti mondatok nem tűnnek üres szólamoknak. Hogy miért pont most tűnt fel a jelenség? Két komoly oka van a politikusok iránti antipátiának: a gazdasági válság, valamint a jobboldali kormány összeomlása és erkölcsi kudarca. A gazdasági válság megmutatta, Szlovákiában attól függetlenül romlik az emberek életszínvonala, hogy mit mondanak és tesznek a politikusok. A külföldi befektetők vállalkozó kedvének romlása, a bankok hitelezési hajlandóságának csökkenése olyan folyamatok következményei, melyekre a hazai politikusoknak alig van hatása, de az állampolgárok biztonságérzetét és életszínvonalát csökkentik. Ilyen körülmények között nehéz elhinni, hogy a politikusok hirtelen olyan csodaszerrel állnak elő a parlamentben, ami valóban jobbá teszi az emberek életét. Nem használt a közszereplők hitelességének a szlovák kormány elmúlt másfél éve sem. A koalíció torzsalkodásai heti szinten adtak témát a médiának, a pártok folyamatosan képtelennek bizonyultak a megegyezésre, mára pedig teljesen összeomlott a jobboldali együttműködés rendszere. Ez az összeomlás sajátos színezetet kapott azzal, hogy Igor Matovič és az SaS továbbra is a hagyományos politikai rendszeren kívüli szereplőként szereti magát meghatározni, és a A kérdés már csak az, hogy a politikusellenes hangulat miként fogja befolyásolni az MKP és a Híd támogatottságát. „régi” elitet támadja folyamatosan. Nem csak ők. A választásokon induló huszonhat pártból hat programjának egyetlen sarkalatos pontját képezi, hogy a régi, korrupt politikusokat le kell váltani, helyettük új arcokra és ötletekre van szükség - az emberek érdekében. A kérdés már csak az, hogy a politikusellenes hangulat miként fogja befolyásolni az MKP és a Híd támogatottságát. A két pártnak is van tartanivalója a tömegek apátiájától, bár kissé más okokból - a gazdasági témákban való tehetetlenség mellett sem a Hídnak, sem az MKP-nak nem sikerült látványos sikereket elérnie a kisebbségi ügyek terén. A politikusel- lenesség él és virul, nem tudni viszont, hogy a szlovák választók apátiáját figyelembe véve a magyar választók távolmaradása mennyiben fogja befolyásolni a két párt eredményeit. Az árulkodó jelek megvannak: nem véletlenül kapta a krasz- nahorkai diáktáborban lezajló Bárdos-Bugár vitán a legnagyobb tapsot az a hozzászóló, aki a szócséplést megelégelve kijelentette, ő igazából nagyon szívesen alapítana egy harmadik pártot... Nehogy egész évben azt magyarázd az embereknek, hogy minden rosszért én vagyok felelős! (Peter Gossányi rajza) Ne felejtsük el, hogy a felvidéki magyarság szempontjából ez a legmérsékeltebb szlovák párt Az SaS védelmében HORBULÁK ZSOLT A 2010-es választások talán legnagyobb meglepetése a Szabadság és Szolidaritás felbukkanása volt. A párt létrejöttét hivatalosan a szlovák politikai palettáról addig hiányzó liberális eszmerendszer képviseletének a megteremtésével indokolták. Visszanézve már nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel a párt listáján bekerült Egyszerű Emberek nevű csoportosulás éppenséggel nem liberalizmusáról lett híres. Ettől függetlenül az SaS maga mégis új színt vitt a politikába, „alternatív” látásmódot. Az természetesen ízlés és politikai preferencia kérdése, hogy ezt a választók jó szándékú csetlés- botlásként értékelik, vagy úgy tekintenek a pártra, mint egy elefántra a porcelánboltban. Habár az elvhűségük időnként valóban kérdéses, a magyar kisebbséghez való viszonyuk bizony nem sokban tért el a többi pártétól, mégis több olyan kérdést vetettek fel, amelyek egy tipikus szabadelvű párt agen- dájához tartoznak. A politikai elemzők szerint éppen ezért közösíti ki a többi frakció. Az SaS azért is kilóghat a sorból, mert ugyan őt sem kerülik el a botrányok, ezek súlya pénzügyi vetületűket tekintve szinte jelentéktelen. Az SaS számára az igazi kihívás mégis a márciusi parlamenti választás lesz, de nem csupán neki, hanem a többi jobboldali pártnak is. A párt számára azért, hogy be tud-e kerülni a parlamentbe, volt partnerei számára pedig azért, hogy be- veszik-e ismét egy koalícióba. Ha mégsem sikerülne a Smernek abszolút többséggel nyernie, az előző koalíció újabb esélyt kaphatna. Ehhez persze az kellene, ha nem mérgesedne el a viszony az SaS-szel. Igazán az az érdekes kérdés, miért smakkol jobban a kék koalíciónak Fico, mint Sulik? Az SDKÚ- nak talán azért, mert versenytársat lát benne. A KDH-nak túl nagyok lehetnek az ideológiai különbségek. A Híd pedig szintén erős konkurenciát lát benne, hiszen ő is a liberális szlovákoktól szerzi be a többségi nemzettől származó voksait. Persze lehet, hogy a fő ok nyers politikai racionalitás: a jobboldal túlontúl felaprózódott, a Smerrel kétpárti koalíció is stabil többséget eredményezne. Mindezek mellett mégis kár lenne a Szabadság és Szolidaritást a politikai süllyesztőbe küldeni. A tömörülést számos okból lehet bírálni, de értékelni kell jó oldalait is. Ezek között ki lehet emelni a mögötte álló szakembereket; naiv, de még inkább őszinte politizálását; végül azt sem szabad elfelejteni, hogy a felvidéki magyarság szempontjából ez a legmérsékeltebb szlovák párt. Vélemény És háttér 5 KOMMENTAR Beállni a sorba? NAGYANDRÁS B 2012 Szlovákiában újra Robert Fico éve lesz. Szinte teljesen biztos, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, miközben az elmúlt másfél évben majdnem semmit sem kellett tennie. A hatalom egyszerűen az ölébe hull. Ám ha a várható remek eredmény nem volna elég önmagában, a Smer kapott egy újabb ajándékot, ez pedig koalíciós potenciálja. Szlovákiában ma a bejutásra esélyes pártok közül csak az SaS nyilvánította ki egyértelműen, hogy nem hajlandó az együttműködésre, az összes többi jobboldali párt már „megbocsátott” Ficóéknak, illetve tényként fogadta el, ha saját céljai akárcsak egy kis részét el szeretné elérni, az elkövetkező négy évben csak a Smerrel együttműködve teheti. A szlovák politika fintora, hogy a Smer úgy lett a legkelendőbb párt, hogy az égvilágon semmit sem kellett változtatnia saját politizálásán. A környező világ hozzáidomult. Jogosan merül fel a kérdés, vajon milyen jellegű kormányt akar alakítani Fico, vajon milyen politikát akar folytatni a választások után. Mivel a Smer politikáját irányító legszűkebb politikai csoport semmiképpen sem mondható mélyen baloldali elkötelezettségűnek, sőt a 2006-2010-es időszak tökéletesen megmutatta, hogy a Smer egy olajozottan működő, elhajlásoktól mentes, populista politikát művelő zártkörű részvénytársasághoz hasonlítható a legjobban, azzal kell számolni, hogy Ficóék a kormányzáshoz is így választanak partnert. Az ideológia számukra szinte semmit sem jelent majd. Ajobboldali pártoknak az elmúlt tíz év során kétszer is sikerült bebizonyítaniuk, hogy képtelenek négy éven keresztül együtt kormányozni, hiába a közös ideológiai alap. Hogy mi lesz a közös politikai alap a Smerrel, egyelőre senki sem tudja. Robert Fico nyilatkozataiból látszik, hogy régi adókat fog emelni, s újakat létrehozni, de közben ő is már a hatékonyabb közigazgatásról és államigazgatásról beszél. Ám attól, hogy igazi forradalmat csinálna, már senki sem fél, hiszen a közös európai monetáris politika közös gazdaságpolitikává kezd válni, azaz az új kormányfőnek leginkább Brüsszelben az EU-s partnerekkel kell egyezkednie. Ha pedig populista, újfajta ötletekkel akar előállni, Magyarország remek példa arra, mi történhet egy országgal, ha a miniszterelnök csak a saját feje után megy. A döntések hidegvérrel, patikamérlegen kimérve fognak születni. Mi, szlovákiai magyarok az elmúlt húsz év tapasztalatai alap- jánjól tudjuk, hogy csak akkor bővültek jogaink, csak akkor tudtunk előbbre lépni, ha a magyar párt tagja volt a szlovák kormánynak. Ezt eddig minden egyes alkalommaljobboldali pártok többsége alkotta. 2012-ben az lesz a nagy kérdés, be kell-e állni Ficóék háza elé a sorba, amikor a koalíciós ajánlatokat teszik, s ha igen, milyen kéréssel. Az SDKÚ minisztereinek szavazása a helységnévlista bővítéséről bebizonyította, hogy Szlovákiában a korábban legközelebbinekhitt politikai partnered is bármikor hátba szúrhat. Ebből a tanulság leginkább annyi, hogy a Smerrel 2012-ben szövetkezni már nem különösebben szégyen, legfeljebb egyedül veszélyes. Ám azt mondják, ha Robert Fico valamit megígér, azt legalább betartj a. TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE A La Libre Belgique mérsékeltjobbközép brüsszeli lap internetes kiadása közép-európai tudósítója, Christine Dupré cikkét közölte „Magyarország: veszélyben a demokrácia” címmel. Dupré szerint a magyar parlament által év végén elfogadott törvények korlátozzák a demokráciát. A szerző aztemelteki,hogyaszocialista pártot felelőssé teszik a volt kommunista rezsim bűneiért. Kitért a választókerületek határainak megváltoztatására is, ami a jobboldalnakkedvez, valamint a parlamenti viták „drákóinak” minősített korlátozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kemény adminisztratív és pénzügyi feltételek miatt nagyon megnehezült új politikai formációk létrehozása. „A magyar közpénzügyek helyzete meglehetősen katasztrofális. A demokráciáé rosszabb”- állalapban. (MTI) THE TIMES A The Times „Vissza az önkényuralomba” című jegyzete szerint az új alaptörvény az alapvető szabadságjogok „rendkívüli mértékű sérelmét” jelenti. A tekintélyes konzervatívbrit lap írása szerint az alaptörvény „hatalmas mértékben” szélesíti a kormánypárt jogköreit, melyek közül a „legszé- gyenteljesebb” a „vallás állami felügyeletének újbóli megteremtésére tett kísérlet”. Orbán Viktort „az egyre zsarnokibb miniszterelnök”jelzővel illeti a szerző, aki szerint a beavatkozás az igazságszolgáltatásba visszavezeti Magyarországot ahhoz a kormánypárti hatalmi monopóliumhoz, amely alatt az ország több mint negyven évigszenvedett. (MTI)