Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-14 / 11. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 14. Közélet-hirdetés 3 Ha a volt SIS-es munkatársak vallomást tesznek és hiteles bizonyítékok is előkerülnek, történhet előrelépés az ügyben Van magyar szál is a Gorillában Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosa, a Gorilla-ügyirat „főhőse" (Vladimír Šimíček felvétele A Gorilla-akták nyilvá­nosságra hozatalával ki­váltott politikai botrány szinte átláthatatlanná duzzadt. Összeállítá­sunkban áttekintjük, mit lehet és mit érdemes fel­tétlenül tudni az ügyről. ÚJ SZÓ-KISOKOS Mik azok a Gorilla-akták? Egy állítólag titkosszolgálati jelentés. Miről szólnak? Egy gazdasági csoport, a Penta társtulajdonosának és a csoport más embereinek le­hallgatott beszélgetéseiről, me­lyeket meghatározó politiku­sokkal és háttéremberekkel folytattak. Milyen időszakban történt eseményeket tárgyal? A második Dzurinda-kor- mány utplsó évében, 2005 no­vemberétől 2006júniusáig, va­lamint a Fico-kormány első két hónapjában történt lehallgatá­sok kivonatos jegyzőkönyvéről van szó. Miért hívják Gorillának? Az SIS akkor újnak számító lehallgatási berendezéséről kapta a nevét. A lakásban nem poloskákat rejtettek el, hanem a szomszéd lakás falába fúrt lyukba helyezték el a Gorilla névre hallgató berendezést. így hiába ellenőrizték a pentások a lakást, arra állítólag nem számí­tottak, hogy a falnak is füle lesz. Ki rendelte el az akciót és miért? A titkosszolgálat. Az SIS egyik munkatársa figyelt fel rá, hogy a lakóháza előtt gyakran parkolnak miniszteri autók és más drága kocsik. A véletlen folytán a titkos találkozók az övével szomszédos lakásban zajlottak. Észrevételét jelezte a „cégnek”, amely a lehallgatás mellett döntött. Kiket hallgattak le? A lakást a Penta csoport tar­totta fenn „konspirációs célokra”, Jaroslav Haščák itt ta­lálkozott az érdekeit képviselő személyekkel, többek között Anna Bubeníkovával. Az akta többször rögzíti, hogy a meg­beszélések után intim kapcso­latot létesítettek. Miről beszélgettek a le­hallgatónak? Politikai döntések befolyáso­lásáról. Konkrétan arról, me­lyik céget kinek kellene privati­zálnia, mennyiért, ezt hogyan fogják elérni, milyenek lesznek a províziók. Emellett szó esett jelölésekről, parlamenti képvi­selők megvásárlásáról és az ál­talános politikai helyzetről is, 2006 nyarán például a koalíci­ós tárgyalásokról. Kinek a sara az ügy? Szinte valamennyi politikai párt érintett benne. A leginkább az SDKÚ, mivel a Nemzeti Va­gyonalap egyik akkori vezetője, Anna Bubeníková - akit most az FNM éléről menesztettek az ügy miatt - az ő jelöltjük volt. Jaro­slav Haščák, a Penta egyik tu­lajdonosa mellett ő a leggyak­rabban felbukkanó személy az aktákban. A legsűrűbben emle­getett politikus Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszter (ANO), aki a Penta embereként kulcsszerepet töltött be abban, hogy a gazdasági lobbi érdekei érvényesüljenek állami dönté­sekben. De említik a KDH és az MKP akkori politikusait, jelölt­jeit és háttérembereit, valamint az iratok szerint járt a lakásban Robert Fico, a Smer elnöke is, majd utána a személyi titkára fordult meg ott rendszeresen. Az aktában többször fel­merül az MKP. Milyen össze­függésben? A párt állítólagos háttérem­beréről, Világi Oszkárról van többször is szó, valamint az ő „rabszolgáiról”. Az aktákban egy helyen így nevezik az MKP jelöltjeit a vagyonalap bizottsá­gaiban. Több helyen említik, hogy Világiék melyik állami cé­gekre tartanak igényt. Az ak­tákban említett magyar szerep­lők nagy része azóta a Híd tagja. Miért tartják a legnagyobb botránynak a Mečiar-korszak óta? Hihetetlenül kiterjedt kor­rupcióról és klientelizmusról tanúskodnak az akták. Egy üz­leti csoportnak a politikai dön­téshozásra gyakorolt meghatá­rozó befolyásáról. Több ilyen akta is lehet? Igen. Az aktákat kommentá­ló, az SIS-t ismerő szakértők sze­rint több hasonlójellegű lehall­gatás is lehetett, amelyek más érdekcsoportokat érintenek. Ki hozta nyilvánosságra az aktákat? Ez még nem ismert, s valószínűleg sosem derül ki. De majdnem lényegtelen is. Sejte- tések szerint az SaS állhat mö­götte, amely bosszút akart állni az SDKÚ-n a Galko-ügy miatt. A lehallgatások hivatalos átiratáról van szó? Ezt csak akkor lehetne kije­lenteni, ha az SIS vagy más ál­lami szerv elismerné. De egyre inkább úgy tűnik, hogy az akták - legalábbis bizonyos részeik - hitelesek. A bíróság szerdán be­ismerte, hogy az aktákban sze­replő dátummal és iratszámmal valóban lehallgatási engedé­lyeket adott ki. A belügyminisz­ter és a rendőrfőkapitány sze­rint is részben hiteles lehet a dokumentum, s egyre több tisztségviselő mond le miatta. A pártok már nem állítják, hogy az egész kitaláció, csak a Penta és Bubeníková tart ki emellett. Mikor bukkantak fel elő­ször az akták? 2009-ben kapta meg őket Tom Nicholson újságíró, aki el­kezdett az ügyön dolgozni, s az aktákat a rendőrségnek is átad­ta. Több jelenlegi kormánypár­ti politikus elismerte, hogy 2010 tavaszán már olvasta a 75 oldalas iratköteget. Miért állt le korábban az ügyben indított vizsgálat? Mert az SIS nem oldotta fel aktív és volt munkatársai titok- tartási kötelezettségét, így nem tehettek tanúvallomást. Emel­lett úgy tűnik, a rendőrség és az ügyészség sem mutatott akkor hajlandóságot az ügy felgön­gyölítésére. A sajtó korábban miért nem írt róla? Nem minden sajtótermék tudott róla. Akik pedig igen, azok inkább nem foglalkoztak vele, mivel nem lehetett volna bizonyítani a hitelességét. Ha valaki bizonyítékok nélkül írt volna róla, minden bizonnyal sokmilliós perek elé néz. Eze­ket jó eséllyel el is bukta volna, mivel az aktákban több helyen pontatlan adatok is megjelen­nek, emellett olyan intézkedé­sekről és nevezésekről is szó esik, amelyek nem valósultak meg. Most viszont a sajtó az in­ternetre névtelenek által feltett dokumentumra hivatkozva ír­hatja a cikkeket. Ha a politikusok és a rend­őrök már több mint egy éve tudnak róla, miért csak most indult eljárás az ügyben? Két különbség van 2009-hez és 2010-hez képest. Most a nyüvánosság is tud az ügyről, és közelegnek a választások. Van esély arra, hogy sike­rül az ügyben letartóztatni valakit? Ha a volt SIS-es munkatársak vallomást tesznek és hiteles bi­zonyítékok is előkerülnek. A rendőrségen és az ügyészségen fog múlni minden. (MSz) 2009 - Tom Nicholson újságíró hozzájut a doku­mentumhoz 2010 nyara - a Gorilla­aktát Iveta Radičová kor­mányfő és a rendőrség is megkapja 2010 második fele - az ügyben indított vizsgála­tot a hatóságok leállítják, mert az SIS főnöke nem hajlandó felmenteni a ti­toktartási kötelezettség alól a titkosszolgálat je­lenlegi és volt ügynökeit 2011. december 21. - a dokumentum felkerül az internetre December 23. - a rend­őrség beismeri, hogy már vizsgálódott az ügyben; Dobroslav Tmka volt fő­ügyész a dokumentumo­kat hiteltelennek nevezi December 28. - az SaS képviselői bűnvádi felje­lentést tesznek az ügyben December 30. - a fő­ügyészség külön nyomo­zócsoportot hoz létre az ügy kivizsgálására, az összetételéről hallgat 2012. január 2. - Tom Nicholson újságíró kije­lenti: száz százalékig biz­tos a dokumentum erede­tiségében Január 4. - Ján Rejda volt rendőr beismeri, hogy találkozott a SIS által le­hallgatott lakásban a Pen­ta képviselőivel Január 5. - Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter javasolja a Nem­zeti Vagyonalap igazgató­jának, Anna Bubeníková- nak a menesztését Január 9. - a rendőrség is külön nyomozócsopor­tot hoz létre az ügyben, korrupció gyanújával foly­tat eljárást, ezért a bel­ügyminiszter szerint a vizsgálatot csak a speciális ügyészség felügyelheti Január 11. - a kormány meneszti Bubeníkovát Január 12. - a Pozsonyi Kerületi Bíróság beismeri, hogy az SIS kérvényezte a Gorillában szereplő le­hallgatásokat; az akta hi­telességét a Korrupcióel­lenes Hivatal volt vezető­je, Jozef Šátek is alátá­masztja. Állítsuk vissza a hazai termékek iránti bizalmat! H aszonállatokat tenyészt vagy gyümölcsöt, zöldséget termeszt? Húst, tejet, sajtot állít elő, vagy feldolgozza a termés egy részét. A végső fogyasztónak történő közvetlen eladást szabályozó kormányrendeletek lehetővé teszik, hogy a termékek egy részét könnyebben tudja piacra juttatni. Hazai termelés, garantált minőség! Ennek legfontosabb feltétele, hogy az eladásra kínált élelmiszer saját termelésből, tenyészetből származzon, nem lehet csomagolni vagy oly mó­don kezelni, hogy lényegesen megváltozzon a jelle­gük. Vagyis a házi kolbász, hurka, sajt, de az alma, paradicsom is közvetíenül értékesíthető, azaz min­den olyan élelmiszer, amit kistermelőként saját gazdaságában állít elő vagy termeszt. Ezeket felkí­nálhatja közvetlenül a végső fogyasztónak, vagyis a szomszédnak, a helyi vendéglőnek, kisboltnak, de eladhatja a piactéren is. Az értékesítési lehetősé­gek között szándékosan nem szerepelnek a nagy üzletláncok, nagykereskedések és elosztó rak­tárak, hiszen a rendeleteknek éppen az az egyik céljuk, hogy eltávolítsák a közvetítőket, egyszerűb­bé téve a piacrajutást. A rendelkezés elsődleges küldetése pedig az, hogy visszaállítsa a fogyasztók hagyományos, ízletes, kiváló minőségű, friss és mindenekelőtt hazai élelmiszerek iránti bizalmát. Biztosan egyetértenek azzal, hogy a fagyasztott argentin steak sosem lesz „friss" és főleg „hazai". Mi minden értékesíthető? Amikor azt állítjuk, hogy kistermelőként mindent értékesíthet, valóban így is gondoljuk. Lehet az hal, nyerstej vagy a belőle készült tejtermékek, tojás, méz, burgonya, paprika, paradicsom, hagy­ma, de akár gyógynövény, virág vagy gomba is. Amire oda kell figyelni, az az értékesített mennyi­ség. A kormányrendelet pontosan meghatározza azokat a mennyiségeket, melyek az egyes termé­kekből közvetlenül értékesíthetők. Ugyanakkor azokat a higiéniai követelményeket is megszabja, melyek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy kistermelőként közvetlenül a végső fogyasztónak adhassa el termékeit. Ezért érdemes áttanulmá­nyozni a szabályozást és az értelmezését segítő útmutatót, melyek megtalálhatók a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján: www.mpsr.sk/sk/kozvetleh-ertekesites. Ha a kezdéshez tanácsra vagy az engedélyezte­tési kérvény kitöltéséhez segítségre van szüksé­ge, forduljon a helyileg illetékes regionális Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügye­lőséghez. A jegyzéket ugyancsak a már említett rendeletben találja. MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ REPUBLIKY

Next

/
Thumbnails
Contents