Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-03 / 2. szám, kedd

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 3. Fontos kérdés, hogy hány párt jut be a parlamentbe; erre nyolcnak van esélye, de valószínűtlen, hogy mind a nyolc bejut 2012 Robert Fico éve lesz Az év első három hónap­ja a kampányról fog szólni, sorsdöntő kor­mányzati döntések nem várhatók. Utána viszont felpörögnek az esemé­nyek, függetlenül attól, kik alkotják az új koalí­ciót, lényeges változások lesznek. Ezt megköveteli a hazai és a világgazda­sági helyzet is. Más vá­lasztása nem lesz az új kormánynak. MÓZES SZABOLCS A 2012-es év a belpolitiká­ban a választásokról és az új kormány megalakításáról fog szólni. Nem csak azért, mert minden parlamenti választás az év eseménye: az idei voks- csatának és az azt követő kor­mányalakításnak hosszú távú kihatásai lehetnek a szlovákiai belpolitikai életre. Ha ugyanis a Smer egy (vagy több) jobboldali párttal köt ko­alíciót - jelenleg ez tűnik a legvalószínűbbnek -, ez alap­vetően megváltoztatná a jobb­oldali erőviszonyokat, más­részt pedig precedenst terem­tene. Ez komoly kihatással le­het a következő kormányalakí­tásokra is, ami részben áttema- tizálná a bal- és jobboldal kö­zötti politikai csatákat. Választások A 2012-es évvel kapcsolat­ban egy kérdés megválaszolá­sához nem kell kristály gömb: a márciusi előrehozott választá­sokat a Smer nyeri. 2006-ban és 2010-ben is így volt, ám most, ellentétben a másfél év­vel ezelőtt történtekkel, szinte biztos, hogy Robert Fico kor­mányt tud alakítani. A választásokkal kapcsolat­ban ugyanakkor néhány lénye­ges kérdés nyitott. A legfonto­sabb, hogy hány párt jut be a parlamentbe. A Smer, az SDKÚ és a KDH helye gyakorlatilag biztosnak tűnik, két párt, az SaS és a Híd nagy valószínű­séggel szintén mandátumok­hoz jut. Rajtuk kívül pedig még három formációnak van esélye a bejutásra: az SNS-nek, az Egyszerű Embereknek, vala­mint az MKP-nak. Ez összesen nyolc párt, ám valószínűtlen, hogy végül mind a nyolc bejut. Fico mindent visz Első látásra sok függhet at­tól, mely pártok jutnak be és melyek nem, ám a leglényege­sebb kérdést - hogy ki legyen a kormányfő és a koalíció fő ereje - ez szinte biztos, hogy nem fogja befolyásolni. A 2012-es év ugyanis min­den valószínűség szerint Ro­bert Ficóról fog szólni. A nullá­hoz közelít az esélye, hogy a Smer nélkül kormányt lehes­sen alakítani. Ehhez az kellene, hogy a jobboldali pártok (bele­értve Igor Matovič képződmé­nyét is) többségbe kerüljenek - ehhez nagy valószínűséggel az SNS kiesése is kellene - és meg tudjanak egyezni. Ez szinte ki­zárt. Az SDKÚ, a KDH és a Híd vezetői már az SaS-szel sem tudják elképzelni az együttmű­ködést, az Egyszerű Emberek­kel pedig még kevésbé. Ha az utóbbi hónapok trend­jeit vesszük figyelembe, akkor hat- vagy hétpárti törvényho­zást valószínűsíthetünk, mely­nek tagjai a biztos hármason kívül az SaS, a Híd, az Egyszerű Emberek és/vagy az SNS lesz­nek. Valószínűsíthető az is, hogy a Smer nem szerzi meg a parlamenti mandátumok ab­szolút többségét, tehát min­denképpen koalíciós partner után kell néznie. Gazdasági kormányzás Akárki is alakítson kor­mányt, a 2012 és 2016 közötti időszak prioritása a gazdaság lesz. Különösen igaz ez az idei évre, a tavalyinál is súlyosabb gazdasági döntések elfogadása várható. Két okból is: a nemzetközi ki­látások rosszak, így a mi gazda­sági mutatóink is gyengébbek lesznek a tavalyinál, másrészt újabb komoly, elemzők szerint a 2011-esnél nagyobb hatású döntések várhatóak a brüsszeli csúcsokon - ezeket pedig itt­hon át kell ültetni harmad­részt pedig valamit tenni kell az ország költségvetésének be­vételi oldalával. Jövőre ugyanis 3 százalék alá kell nyomni a költségvetési hiányt (ez idén 4,6 százalé­kos). Csak az arányokat tekint­ve ez nem tűnik soknak, ám a változás közel 1,3 milliárdos (koronában kifejezve közel 40 milliárdos) nagyságrendű. Ez gazdasági elemzők szerint a bevételi oldalon véghezvitt lényegi változások nélkül nem biztosítható, így idén adóeme­lésekkel kell számolnunk. Kér­déses, hogy a kormányzat kivel fogja akarni befoltozni a bü­dzsét. A Smer már részben vá­laszolt erre a kérdésre, főként a nagyvállalatok, a magasan át­lag felett keresők és az osztalé­kokat inkasszálok fognak töb­bet fizetni, de kérdés, mindez elég lesz-e. Valószínűleg nem. Ha Fico alakít kormányt, mind­egy, hogy ki lesz a koalíciós partnere, a gazdasági kérdések nagy részében biztos, hogy a Smer akarata fog érvényesülni. Több Brüsszel Idén folytatódni fog a köz­ponti uniós szervek erősödése és ezzel párhuzamosan a tagál­lamok szuverenitásának gyen­gülése. Paradox módon ez vi­szonylag a legkevésbé érdekli az embereket és nem is értik, pontosan miről szól, ugyanak­kor ezeknek a változásoknak sokkal nagyobb kihatásuk van az átlagpolgár mindennapi éle­tére, mint a nagy médiavissz­hangot kiváltó hazai belpoliti­kai csatározásoknak. A változások lényege: a jö­vőben több kérdésben - költ­ségvetési és adókérdésekben - nem az itthon négyévente vá­lasztott képviselők és a kor­mányzat fog dönteni, hanem a brüsszeli csúcsszervek. A Brüsszelben elfogadott válto­zásokat az új szlovák parla­ment idén szinte biztos, hogy fenntartások nélkül fogja elfo­gadni. Magyar ügyek Az előrehozott választások­nak komoly kihatása lesz a szlovákiai magyar közéletre is. Az a párt, amely márciusban bukik, legközelebb sokkal ki­sebb eséllyel vághat neki a vá­lasztásoknak, sőt, a parlamen­ten kívül maradó párt léte is kockán foroghat. Kisebbségi téren nem várha­tóak ebben az évben semmi­lyen eredmények. Minimális az esélye, hogy tavasszal a lekö- szönőhöz hasonlító jobbközép kormány alakuljon, pedig csak egy ilyen kabinet esetében le­hetne abban bízni, hogy a ki­sebbségi jogállás terén javulás­ra kerüljön sor. Egy Smer-vezette kormány­nak ez nem lesz prioritása, sőt, esetükben a status quo fenntar­tása lehet a maximális elvárha­tó eredmény, tehát hogy nem romlana a helyzet. Amellett, hogy az új kormánynak nem lesz prioritása a kisebbségi kérdés és a szlovák-magyar kapcsolatok javítása, várható­an ezt teljesen háttérbe szorítja a gazdasági válság témája is. Ha magyar párt nem kerül a kormánykoalícióba, veszélybe kerül a tavaly elfogadott ki­sebbségi nyelvhasználati tör­vény és annak végrehajtó ren­deleté is, sőt, az államnyelvtör­vény módosítása is. A Smer képviselői mindkét jogszabály tárgyalásának parlamenti vitá­ja során fogadkoztak, hogy amint kormányra kerülnek, megváltoztatják azokat. Puhuló állampolgársági ellentörvény Az állampolgársági törvény frontján sem várható áttörés, bármilyen kormány is alakul - biztos, hogy marad a restriktiv törvény, ám szinte biztos, hogy puhítják, ahogy azt a kormánypártok akarták ősszel, illetve még tavasszal a Smer. Pontosabban: azoktól nem veszik el a szlovák állam- polgárságot, akik bizonyítani tudják, hogy dolgoztak, tanul­tak, vállalkoztak egy bizonyos ideig (3 vagy 6 hónapig) ab­ban az országban, amelynek állampolgárságáért folya­modnak. Egy ilyen törvény viszony­lag könnyen kijátszható lesz, tehát aki akarja, az megfelelő „fedősztori” biztosításával le­gálisan beszerezheti a magyar útlevelet is, ám elvi síkon a probléma megmarad. Az el­lentörvény tavaly szeptember­ben az alkotmánybíróság elé került, de kicsi a valószínűsé­ge, hogy a testület már idén véleményt mondjon róla. Ha mégis, és az „ítélet” az lenne, hogy az ellentörvény alkot­mányt sért, akkor pedig valószínűleg meglesz az há- romötödös többség a parla­mentben az alaptörvény „kellő irányú” megváltoztatásához. Kevesebb magyar Szlovákiai magyar fronton a választások előtt várható az év egyik eseménye, a 2011-es népszámlálás alaperedménye- inek bejelentése. Hasonlóan a Smer választási győzelménél, ebben az esetben is biztos, hogy mi lesz az eredmény: fo­gyott a magyarság és csökkent az aránya. A nagy kérdés, hogy mennyivel. A 2001-es cenzus 521 ezer magyart talált Szlo­vákiában, ez az ország lakossá­gának 9,7 százaléka volt. Szin­te biztos, hogy 2011-ben két lé­lektani határ is „megdől”: 500 ezer alá zuhan a magyarság lé- lekszáma, aránya pedig 9 szá­zalék alá. Fico-Orbán csórták Márciustól ismét kiélezet­tebb magyar-szlovák államkö­zi kapcsolatokra lehet számí­tani. Robert Fico biztosan más­ként fogja kezelni Magyaror­szágot, mint Iveta Radičová, ráadásul a magyar kormányt érő nemzetközi kritika állan­dósulása és Magyarország ka­tasztrofális gazdasági helyzete miatt egyre gyengébb lesz Bu­dapest pozíciója. Ha a szlovák parlamenti többség egy kisebbségeket ne­gatívan sújtó törvényt fogad el, a sokat támadott Orbán-kor- mány az elmúlt éveknél kisebb eséllyel léphet fel érdekünkben a brüsszeli fronton. Ugyanakkor a Fico-kormány Magyarországgal szembeni po­litikája feltehetően kevésbé lesz túlexponált, mint volt 2010 előtt. Ám a Smer elnöke túl ügyes politikus ahhoz, hogy ne használja ki Orbánék gyen­gébb brüsszeli pozícióit. így még idén készülhetünk néhány Fico-Orbán csőriére, melyek során a Smer elnöke az erőpoli­tizálást fogja mutatni. Majd Barroso és Rotnpuy megmondja. Brüsszel beleszól a költségvetési és adóügyekbe (SITA/AP-felv.) Fico idén ismét révbe ér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents